Pápai Lapok. 2. évfolyam, 1875
1875-06-26
városunk cgézségügyének javításához azzal, hogy a z utcák porát a hatóság locsoltassa fel, a járdákat pedig a h á z a k c I ö 11 a lakosok öntöztessék meg. Más rendezett városok példájára hivatkoznunk fölösleges, sok mellett ami eddigi eljárásunk nagy kisebbségben marad. Mig igy egyrészről az utcák tisztasága eszközöltetik, a kórok pedig hatalmasabban távolíttatnak el. A kórok idénye pedig közéig. A kivitel is inkább csak utánlátási nehézséggel jár. A mocsola töröltessék el, vagy vezettessék folyása másfelé, hogy legalább ez állal legyen ivóvizünk ihatóbb. A közönség érdekében és nevében kötelességünknek tartottuk a hatóság és képviselőink figyelmét fölhívni a beállott hőség kezdetén egészségügyi legközelebbi teendőnkre, nehogy mulasztásunk ismét több ember életébe kerüljön. Az iskolai takarékpénztárak. (Folytatás). Imc igy nyilatkozik n emel y gyermek hajlama, k ü n n az életben. Csak némelyiké mondom, mert tisztelet a kivételeknek — vannak szülök, kiknek gyermekük helyes nevelése szivükön fekszik, kik az ily ferdesége!*, lelki bajok orvoslására keresnek és találnak is elég módot és eszközt. Nem egy gondos anyától láttam már, miként veszi elejét a pazarlási hajlamnak és miként szoktatja gyermekét a takarékosságra. Legyen szabad csak egy módot is felhoznom erre vonatkozólag. Vesz a gyermeknek egy kis takarékpénztárt, melyben cz ajándék krajcárjait megtakarítja. Hogy ilynemű szoktatás által ébresztjük és fejlesztjük a gyermekben a t a k a r é k o s s á g i ha ] 1 a m o t, azt mondanom sem kell. De fVíjdalom, mily kevés szülő és még kevesebb gyermek gyakorolja ezt. Es, mégis hogyjsegítsünk ezen erkölcsi bajon. Forduljunk az iskolához. Legyen az iskola feladiita a gyermeket már zsenge korában a takarékosság ujjára vezetni. Ezen utat nem kell keresnünk; megmutatta ezt már egy buzgó tanügy barát Veisz B. kir. tanácsos és fővárosi képviselő, midőn folyó év april 8-án tartott fővárosi közgTíilésen az ,,i s k o 1 a i takaró kp é n z t á i' a k u felállítását, amint ezek Belgiumban, Franciaországban s más oszágokban már évek óta virágzanak — indítványozta, itt ugyanis a gyermekek a legcsekélyebb pénzeket, melyeket a szülőktől vagy akárkitől gyümölcsre vagy más apróságokra kapnak, vagy amit az úgynevezett ,,bétpénzböl" megtakarítanak, átadják az osztálytanítónak. A tanító erről egy könyvet vezet, melyben minden tanuló külön lapot bír és melyben folytatólagosan minden betétel bevezettetik ; e lapnak egy másolata a tanuló kezében van^ A felső osztályokban a tanulók maguk vezetik a könyvet, A hét végén a tanító az összes betételeket az iskolaelriöknek adja át, ki ezt szintén rendesen bevezeti és amint az összeg egy frankra emelkedett, ezt valamely takarékpénztárba teszi, egy a tanuló nevére szóló könyvecske alapjánHogy mily roppant hatást és sikert idézett elő Gent városában c nyolc év előtt kezdeményezett „iskolai takarékpénztár {í intézménye, mutatják a következő számok : 187 3 /Jr iskolai év végével 9729 elemi tanuló közt már . . . 7009 3130 kisdedovodába járó közt . . 1250 3799 tovább képző közt . ... 1876 bírt takarékpénztári könyvvel. Összesen 16,658 tanuló kőzött 10,135 bírt takarékpénztári könyvecskével. Egyedül az utolsó évi betételek tettek Gentben Összesen 125,100 frankot. (Egy frank 45 kr). Ezen adatok eléggé mutatják mily, nagy fontosságú e jótékony intézmény létrehozatala. Es ha valahol szükséges és üdvös ezen intézmény létesítése, szükséges, égetően szükséges nálunk Pápán. Városunkban idővel ezáltal nemcsak a gyermekek tanulnák meg a takarékosság társadalmi erényét, hanem megtanulnák sok — eddig talán nem takarékos — szülők is. Az a kézműves vagy más polgára a városnak, ki eddig fölösleges keresményét a sörházakban (sörödé) rakta le, okulna gyermeke példáján — és a takarékosság útjára térne. És hogy ezt idővel elérhetjük — az bizonyos. Ezen üdvös intézmény minél előbbi életbeléptetése részint városi tanácsunkon, részint pedig tanítóinkon áll. Az elsőé az indítványozás, a másodiké a kivitel. Mindezekből láthatjuk, miként plántálhatjuk át a takarékosság növényét iskoláinkba, láthatjuk egyúttal azon gyümölcsöket is, melyeket úgy a jelen, mint az utókor nem kevés haszonnal fog élvezni. Fel tehát tisztelt kartársak ; adjunk az ifjúságnak módot és alkalmat, bogy a takarékosság útjára térhessen *). Pápán, 1875 június hó 8-án. CS. I. néptanító. Népesedési mozgatom Pápán az utolsó tíz. évben 1865—1874. Stati.stik.ii tanulmány. (Dr. Lövy Lás/lólűU. (Folytaid,). Városunkban a különféle felekezeteknél nem egyforma a szaporodási arány, hanem vannak e tekintetben nevezetes eltérések, a mint ez a következő táblázatból kitűnik. Az utolsó tia évben született Pápán : Katholikus 3624. Tehát ezerre esik 44 szülés. Ileformátus 534. ezerre esik nem egészen 3iy„ Evangélikus 281. ezerre esik nem egészen 30 ,. Zs idó 1431. ezerre esik nem egészen 40 „ Összesen 5870 szülés. Első helyen állnak tehát a szaporodást illetőleg a katholikusqk, azután a zsidók, harmadik helyen vannak a reformátusok, azután pedig az evangélikusok. Halálozás. Meghalt Pápán : 1865. évben 517 - 1000 lakosra esik 35% 0 haláleset. 1866. évben 1055— „ „ „ 72 , / 2 . Cholerában meghalt 387, ezer közül 27. *) E t^kiníetbon a kezdeményezést a városi iskolai szék tehetné meg. Ajánljuk figyelmébe. " Szerk.
