Pápai Lapok. 2. évfolyam, 1875
1875-06-19
tárak eszméje azóta a fővárosi és vidéki sajtóban többfelé bírálva s megrostálva lelt. S bár a kivitel árnyoldalai sok helyen kiemelteltek, viszont a vagyonszerzés kapzsiságára utalással: mégis a sajtó általában kedvezően fogadta az ifjúság e jellemképző és nemes munkára szoktató eszközét. A társadalmi rovatunkban következő egyik cikk ís ép ezen iskolai takarékpénztárakat óhajtja megismertetni, és városi iskoláinkba behozatni. Mi ugyan inkább a felnőttebb ifjúság körében látjuk életrevalóságát és fontosságát az iskolai takarékpénztárak intézményének, hol legsűrűbben nyílik alkalom és mód könnyelmű pazarlásra, és ezért leginkább is kell óvni az illetőket e ragályos betegségtől. Ennek tüzetesebb fejtegetését azonban más alkalomra hagyjuk, midőn a társadalom és hatóság teendő intézkedéseiről is emlékezni fogunk, hogy az ifjúságot a szükséges takarékosságra szoktathassuk. Pápa városa képviselőtestületének folyó hó 12-dikéu tartott rendkívüli közgyűléséből. A polgármester megnyitván az ülést: A f. évi Aug. 28. Budapesten megnyitandó országgyűlésre képviselőt küldeni felliivó királyi levél felolvasása fcnnállva hallgattatván, a fejedelem lelkes „éljen a zésével fogadtatott, s a levéltárban megőriztetni r ndcltetett. 2. Városi képviselők választatott tagjai fele részének sorsolás utján kilépése, s újraválasztásának ideje közelgetvén, a választók összeírása elrendeltetett, s erre a választmány mcgalakitatott. 3. Az újváros utcai és szemetes! korcsmai bérletek iránti árverési eljárás jóváhagyatott. 4. Báróczhcgyen a közös agyag gödör használhatása iránti intézkedésre-bizottmány neveztetett. 5. Sertés piac visszahelyezése elleni fölebbezés fölterjesz-tetni rendeltetett. • 6. liégszeszvilágitás iránti szerződés biztosítására óvadékul letéve volt papírok beváltási árából a vállalkozót illető összeg iránti intézkedésre ez bíróilag felhivatni rendeltetett. 7. Az ujabb catasteri munkálatokra a községi bizottmány megalakitatott. 8. (íyepmester felvétele iránt a tanács részérőljtörtént intézkedés jóváhagyatott. 9. izraelita haladó vallásközségnck a közpénztárból iskolai segélyképpen fizetendő öszeg megosztása elrendeltetett, s az eljárás módja megállapítalott. 10. izraelita hitközség anyakönyvében tapasztalt hiányok jövőre mellőzése, az anyakönyvek rendes vezetése iránt kellő intézkedés, illetőleg utasítás történt. 11. A tagosítás és legelőelkülönítés iránti perben hozott 3-ad bírósági ítélet felolvastatott. Az iskolai takarékpénztárak. Aki a mai népnevelésügyet figyelemmel kiséri, vagy csak egy futó pillantást vet mozgó életébe, azonnal észreveheti, hogy minden működése oda irányul, a hazának minden tekintetben derék és becsületes polgárokat nevelni. E működésben első sorban kétségkívül az iskola az, melynek feladata a helyes nevelést nemcsak előmozdítani, hanem gyakorolni is. Ma már ngybiszem nem vonja kétségbo sem a tanügy barát, sem a hazának bármely —- a tanügygyei nein foglalkozó értelmes polgára, egyrészről azt, bogy az iskola n c csak tanintézet,, hanem egyszersmind nevelőintézet is legyen; ép ugy nem vonja kétségbe, másrészről vájjon az iskolai tanítás a gyakorlati életre készítse n-e elő vagy nem? Hisz már a régiek is hangoztatták azon fontos paedagogiaí elvet, bogy „n e az iskolának, hanem az életnek tanítsunk" már ők is elismerték, hogy az iskolának határozott figyelemmel kell lennie a gyakorlati, a tevékeny életre, ha észszerű céljának meg akar íelelni. Azóta számtalanszor ismételtetett ezen alapelv ; de még most is sokan vétenek ellene, most is még mindig kutatjuk azon módokat, miként lehetne a tanítást az életnek minél megfelelőbbé tenni. Az iskola, mint nevelőintézet, munkakörére nézve kiterjeszkedik a gyermeknek az iskolán kivül való működésére is, mert csak ennek tudatával nyerhet a tanító hü és teljes képet a gyermek egyéniségéről. Jgaz, hogy tulajdonképen az iskola van hivatva arra, hogy a tanító a gyerme ker, ennek egyéniségét lélektanilag tanulmányozza. Ámde vannak a gyermeki léleknek oly tevékenységei, a melyek megfigyelésére nem elég annyi idő és körülmény, a menyit és mely között a gyermek az iskolában él. Ily tevékenységek egyike a hajlam. A léleknek eme működése tudvalevőleg külső behatások által nyilatkozik. A hajiam az iskolában csak annyiban mutatkozik, amennyiben a gyermek észrevehetölcg egyik tantárgy iránt nagy kedvet, hajlamot mutat, míg egy másik iránt egészen közömbös. Ekképen nyilatkozik a gyermeki hajlam az iskolában; de nézzük, miként nyibukozik^künn a gyakorlati életben. Erre nézve hozok fel egy mindennapi példát. Vannak szülök, kik gyermekek j6viseletét néhány krajcárral — az úgynevezett heti pénz név alatt — szokták megjutalmazni. Mig ezen jutalmazás által — sarkallani akarván a gyermek szorgalmát — egyrészről használnak, addig másrészről erkölcsileg ártanak neki. Ártanak pedig azért, mert nem gondoskodnak arról, hogy gyermekök a pénzt, hová fordítja. De vegyük fel az esetet, hogy tudják, látják miként fecséreli el az alig várt egypár krajcárt, — jól tudják, hogy nem takarítja meg — megkísértik a szülök a gyermek ezen hajlamát megtörni? A könnyelműek nem. A gyermek hajlama tehát lassanként fokozódván, elannyira megnövekedik, hogy a pénzköltés és az ebből eredő más ferdeségek benne szenvedélyes pazarlássá fajulnak. Hogy ezen erkölcsi hiba káros befolyással bir a gyermek jelene, ugy mint jövőjére, az kétségkívüli. CFoly tatjuk).
