Pápai Lapok. 2. évfolyam, 1875

1875-06-12

hogy levelünk tényleg megérdemelje címét, Izsó Miklós és Réthy Mihályról; utóbbiban csak nagy és szép múltját siratjuk, aggkora újalkotás reményével nem biztatott; de Izsónál más; tetterős korban tette le a vésőt, hogy kora-sírba szálljon. Mennyi nagyszerű eszme szállt vele sirba; a magyarok geniusa sirhat méltán e két valódi magyar művész elveszte fölött. Legyen poraiknak könnyű a föld. Mi addig meg nem vigasztalódunk, mig a veszteséget pótolva nem látandjuk; de mikor lesz az? Selenns. Színházi szemle. Szerda június 2-án 1875. Timárné Róza jutalmául. A s tri ke, népszínmű 3 szakaszban — írták Szigligeti és Balázs Frigyes. Az előadás jobban sikerült, mint a mult hetiek. A jutalmazaudó (Szikráné, korcsmárosné) nagyobb gonddal játszott, mint rendesen szokott. Veres ([Somvári gyámok) valamint Bodrogi és Szabó Krisztina (a legjobbszivü, de indulatján uralkodni nem tudó István bácsi és neje Eszter) szerepeiket átérezték s játékuk kielégítő volt. Végül fölemlítjük még Lász}

T

t, ki Lajtosnak, a tönkrejutott és részeges takácsnak ellenszenves alakját találóan személyesítő. Péntek június 4-én, két rövidke színdarab adatott elő. Az első „Az egyetlen leány" vígjáték 1 felvonásban, irta Gróf Fredró Sándor, lord. Radnótfáy S. eléggé összhangzatos előadással hozatott színre. Veres ([Szumbalinszky, földbirtokos) és Beödyné (Camilla, Szumbalinszky leánya) dicséretre méltóan szerepeltek. Bodrogi is meglehetősen személyesité az urának családi ügyeibe hívatlan tanácsadóként beavatkozó öreg szolgát. A másik darab volt „F or tunio mes ter b áj dala" vig operetté 1 felv. irta Offenbach ford. Havi Mihály. Mint előre várható volt, előadása nem sikerült; mert Lászy társulata nem rendelkezik oly erőkkel, hogy egy dalmüvet — mely nem annyira a tartalom, mint inkább zenéje által kivan hatni — a kellékeknek megfelelőleg adhatna. Fortunió mester, a féltékeny férj ([Veres), kinek szerepe nem jár dalokkal, legjobban is játszott. A kardalokban nem volt kellő öszhangzat. Egyébiránt a mosolygva búslakodó Timárné (Bálint, Fortunió írnoka) néhányszor eléggé szabatosan s érzéssel dalolt, és a közönség Lászy né, (Laura, Fortunió neje) dalát is tapsban részesíté. Szombat június 5-én. Kornélia, szinmü 4 felvonásban, irta Toldy István. Mindenesetre érdeme színtársulatunknak, hogy a ügyeimet keltett uj színmüvekkel nem késik megismertetni a közönséget. A kiket érdekelnek a költészet iáttyukinővései, ea estén volt alkalmuk gyönyörködni a nemzeti színpadról letiltott Kornélia előadásában. A színműről tüzetesen szólani, nem feladatunk; arra a fővárosi sajtó is kimondta már elitélő véleményét. Az előadás azonban meglehetősen sikerült, miben a Beődy párnak volt legtöbb érdeme. Beödj

r

, a kéj vadász Temesi Géza, Beödyné a tiszta lelkű, de szerencsétlen Kornélia szerepében tűntek ki. Vasárnap, június 6-án Panna asszony leánya ([A falu rossza" sok dicsérettel emlegetett versenytársa) népszínmű 3 felv. irta Abonyi Lajos. Sághi, Berkeszi Péter földesúr szerepében otthonérezte magát s játékának sok sikerült részlete volt. Timárné ([Cieelke, Panna asszony leánya) játékában több érzést szerettünk volna látni; különösen nem színezte eléggé a leány méltó haragját azon pillanatban, midőn az atyai ház elhagyására készül. Rubint Jancsi (B erényi), és Köncsögi Miczu (Beődy által) sikerülten személyesítettek; de ez utóbb ilt[ott túlerős színezéssel. Végre sikerült alak volt még Botskor apó ([Bodrogi) is. Kedden, június 8-án. Gróf Horn vagy a párisi bankok bukása történeti szinmü 2 részben, 5 felv. Irta Weilen József, lbrd. Makrócy—talán a kedvezőtlen időjárás miatt, nagyon csekély számú közönség előtt adatott elő. A címszerep Beödy kezében volt, ki elismerésre méltólag töltötte be helyét. Mind a mellett meg kell jegyeznünk, hogy sokszor álpathosszal beszél, hangja túláradozóvá lesz; ebből következett aztán például az is, hogy Gróf Hornnak felingerülésében nem láttuk a kellő fokozódást azon pillanatig, midőn Bourdon Mihályt, Law pénzlárnokát dühében leszúrja. Kívüle kitűntek mégLászyné, kí mint Lusiguan inarquisné sok érzéssel játszott cs Bodrogi, kí mint a színdarabban nem eléggé határozottan jelemzett John Law, becsülettel állotta meg helyét. Különfélék. — Az országgyűlési követ-választási mozgalmak, mint mindenütt, ugy nálunk is, tartják most izgalomban a kedélyeket. Egyesült szabadelvű pártunk a mult vasárnap tartott követjelelő közg3^ülésében, négy személy körül csoportosulván, hogy senki jogigényeit s érdekeit se korlátozza és sértse meg, mind a négy egyént fölvette a követválasztás alkalmára elöterjesztendők névsorába, — ugyanis Molnár Aladárt, volt országgyűlési képviselőt; Nagy Szabó Ignác földbirtokost s ügyvédet; Stampfl Gusztávot, a pápai népbank ellenőrjét; és Ráth Káról budapesti nagy iparost s az országos ipartársulat elnökét, — A mult pártharcok idejében két jelölt mellett küzdöttünk, most az egyesült szabadelvű párt kebelében négy jelöltünk is van. — Több, városi iparos polgártársunk részéiől fölkérettünk, Ráth Káról, városunk egyik képviselőjelöltjéről, a macii követválasztás alkalmából, szállongó hírt megcáfolni. Az azon időből fenlevő Kézmüiparosok lapját átolvasván, hol a választás folyama részletesen leíratott, Ráth Karolnak pénzért visszalépése teljesen tagadtatott, és tiszta jelleme bebizonyitatott, — többek közt az által, hogy Mezősy László ellenjelöltje nyilvánosan kijelenté, miszerint „vesztegető nem volt, és ő (Mezősy) megvesztegetett sem közvetve, sem közvetlenül nem volt." — A pápai jogászság által f. 1875-ik évi június hó 3-án tartott tánc vigalom alkalmával felülfizctéseikkel a jogászsegélyegylet pénztárát a következők voltak szívesek gazdagítani : Gróf Esterházy Pál 25 ft. Gróf Somogyi János 5 ft. Báró Bézsán N. 5ft. Váli Fcrciicz4ft. Szelcstey Lajos 4 ff. Lazányi Béláné 2ft. Horváth Gyula 2 ft. Szvoboda Vencel 2 ft. Vid Gizella úrhölgy 1 ft. Tóth Hánielné úrnő 1 ft. Vojta Adolfné úrnő 1 ft. Gróf Eszterházy László 1 ft. Lászi Vilmos 1 ft. Günter Adolf 1 ft. Biringer Károly 1 ft. Takács Ferencz 1 ft. Ihász Sándor 1 ft. Stampfl Gusztáv 1 ft. Saághy Zs. 50 kr. Proszt N. úr 50 kr. Fogadják a mélyen tisztelt Műi fizetők az összes jogászság hálás köszönetét, — Tűzoltó egyleti ügy. A hetenkint tartatni szokott gyakorlatok, dacára annak, hogy az iparos — szóval a munkás* osztály akadálytalan megjelenhetése céljából esti hat órától hétre tetetett át: mégis oly hanyagul látogattatnak , hogy a szemlélő, kl egyszersmind tudja, miszerint a testület minden tagja legszentebb vagyonát, polgári becsületét nyújtotta biztosítékul elvállalt- kötelezettségei teljesítésének — csodálkozni kénytelen az adott szó ily könnyelmű meghazudtolásának láttára. Ebből folyólag a parancsnokság feljogosítva, sőt kötelezve érzi magát a működő tagokat még egyszer azon figyelmeztetéssel felhívni, hogy mindazok, kik elmaradásukat vagy előzőleg, vagy a gyakorlat után három napon belül illető osztályparancsnokaiknál igazolni elmulasztják: az alapszabályban előirt s a magaskormány által hallgatag már helyben hagyott bírságokkal