Pápai Lapok. 2. évfolyam, 1875

1875-05-22

bab, Pscherh'ofler Sámuelné lő röf chiffon, Ajkay Imréné két zsák krumpli, á kapitány hivatal 14 font irósvaj. — Jó tettek Öntudata és a szegények áldása kísérje mind a kegyes adakozókat. Ä szöllőgyürüzésröl valami. Nincs leverőbb érzés a szó'lló'barátra nézve, mint midőn látja, hogy gyümölcsöt gazdagon ígérő tőkei, a virágzás után egyes fürtökön 50—60 bogyó helyett, alig tartanak meg 8—10-t, és igy a termésnek 8 /io-de elveszett. E£ ez pedig azért történik, mivel több szülíőfajunk, a virágzás alatt többnyire bekövetkező esős és szeles időjárást nem bírván ki, kinyílott virágjaik nem termékenyülnek meg, gyümölcsöt nem kötnek, elrúgnak. Ily elrúgó szöllőfajunk közül való a bálint, kéknyelű, sár­fehér és a vörösdínka, azután meg a bajor is, — ugy annyira-, hogy még az igen kedvező csendes és mérsékelt meleg időjárás mellett is ritkán kötnek gazdagon, hanem a fürt váza ritka, majd­nem üres lesz. Igen természetes tehát a következmény, miután az emiitett rugó fajok nálunk igen elvannak terjedve, hogy szol­leink termése csökken és szüretkor reményeinkben csalódunk. Minél erőteljesebb a növény, annál inkább képes ellenállani a kedvezőtlen időjárás befolyásának. A növény életereje emel­hető rendes trágyázással, [okszerű metszéssel, de különösen az ugymondott gyürüzés sikeres alkalmazásával. A tapasztalás már tökéletesen bebizonyította, hogy a tőke nem rúg el, nem marad meddő, ha a vesszőt, virágzás előtt vagy kez­detén, fürtje alatti második levélnél meggyürüzzük, Ekkor a vessző belsejében fölfelé sietett tápnedv, a. vessző he­gyéről a héjjában vissza-lefelé indulva, az ott ejtett gyi'uü miatt útját szabadon nem folytathatja, megszaporodik a virágzásnak indult s virágzásban levő fürtöcske körül, azt életerejében föl­gazdagítia, bogyóit szépen megtartja és fölnöveli. Mult évben Blankenhornsbergcn tétetett a gyűrűzéssel kísérlet, még pedig háromszor, virágzás előtt jún 24, virágzás alatt júl. 1. és virágzás után júl. 7—8-án', orlündi, gutedcl és tramini fajokon. A jún. 24. és júl. 1-én gyűrűzött tőkén már néhány nap után, kifejlett fürtöket lehetett látni, míg a nem gyűrűzött szőllőtőkön nem. A júl. 7—8-án gyűrűzött szellőtök különbséget nem mutattak a nemgyürüzöttekhöz képest. A gyű­rűzött tőkön már sept. 6-án teljesen érett fürtök voltak, mig a nem gyürüzütteken ekkor csak színesedni kezdtek. Ily gyűrűző ollócskák vagy gépecskék, postai utánvétel mellett Sittért, Grátzból, Reisenholer késestől, (Murvorstadt­platz), vagy Klostcrneubúrgból a Weínlaube szerkesztősége által szerezhetők meg. Általuk egy ügyes íiú vagy akár leány, na­ponként 2—300 vesszőn tehet, gyürüzest. Pápai törvényszéki csarnok. Árverések. Május S4-én Gitling Ignác hagyatéki ingó­ságára Pápán;— 25-ön Szekeres János ellen a pápai 446 számú telekkönyvben foglalt 1285. népsor számú házra Pápán. — 26-án Köszcghy József hagyatéka ellen a nagyszőllösi 328 számú telekkönyvben foglalt somlyói szőllőre N. Szol!ősben. Füspök János és Csajtcii József ellen ingóságra Pápán. Szűr János ellen ingóságra P. Teszércn. Pécsi Mihály ellen ingóságra X. Deinen. Sí)-én Illés Pétérné ellen ingóságra Ti. Győrött. Értekezés a növényvilágról. (Felolvasta, és a növények elemeire vonatkozó vegyé­szi mutatványokkal kisérte — az ismeretterjesztő-egylet ré­széről. --• Pápán tavaszhó 25-én 1875 a városház termében, Váli Ferenc). (2. folytatás*). ^JL.Z életre ébredt növény kezdetben csak a magban ki­y fejlődött táppal, mint anyatejjel, táplálkozik, s csak ^ ennek felemésztése után nyer erőt, hogy a lételére meg­kívántató anyagokat felszívja, melyeket, ha nem talál, elhal. A magból kihajtott növényke főtengelye felső részével a világosság ; az alsóval pedig a föld közép pontja felé, mely hozzá 859K mérföldnyire van, törekszik, hogy ennek sejtecskéin — apró tömlöcskéin — a tápnedvet felszívja s ezeknek csuda erejénél fogva az ég felé irányult szárnak felvigye. A növény tengely alsó része : a gyök, a tápnedv fel­szívásán kivül még arra is szolgál, hogy a növénynek szi­lárd állást adjon. Az első állás és hely nagy befolyással van a növény életére, s ha azt el kell neki hagynia, kisebb nagyobb mér­*) Ezen közleményben, mult számunk 175. lapján utolsó sorban a „föld­' igazítandó „t'oldszinén"re, — a '176. lapon 6. sorban „fogja" .,eIfog­ja"ra és a 17. s.orban ,,szinanyaggá'" „szénanyaggá". tékben megsínli. Ugyanazért vigyázzunk, hogy az átültetés alkalmával épen azon táj felé fordítva ültessük növényein­ket, mint a hogy előbbi helyeiken állottak ; mert különben a dél felé volt rész tágabb lyukacsainak és sejtjeinek a hűvösebb éjszaki lég hatására össze kellvén huzódniok : múlhatatlanul be kell állni a nedvfolyás megzavarodásának, melyből sokszor a növény elcsenevészése és elhalása követ­kezik. A lombosodás ideje a meleg éghajlat alatt, az örök­zöld növényeken, ezek élete végéig tart. Nem ugy a mér­sékleti földövön, hol a hideg beálltával, az előbb élénk zöld levelek— némely növényekét kivéve, megsárgulva le­hullának s csak a tavaszi nedv tódulásakor boríttatik be uj lombokkal az előbb kihalni látszott növény. De nem csak a hideg, — hanem a forró földövön —• a meleg hatására is lehullatják leveleiket -— nedv hiányá­ban — némely növények, s csak az esős hónapokban fe­detnek be buja lombokkal ismét. Ha a növény gyök-sejtjein az éltető nedvet szívja fel, akkor levelein, melyek a törzsnek mindig szabatosan meg­határozott pontjain jönnek elő, a légnemű tápot — szénsa­vat — lélekzi be. A lombosodás után, nálunk legkésőbben a földkebelét kinyitó april és május havában, a lálhatlanul de folytonosan működő természet előhozza a pompás virágkertet, melyben a növény nagy feladatát, a tenyészést bevégzi, mely áldást 20*

Next

/
Oldalképek
Tartalom