Pápai Lapok. 2. évfolyam, 1875
1875-05-08
gyobb hőkülönbség áll be a 'talaj es levegő melege közt, e hősugárzás is erősebben történik. Levegőnk melege pedig alábbszáll hűvös északnvugotí és északi légáramlat és az ép ennek folytán előmozdított nedvpárolgás következtében. Nedvpárolgás sok meleget kötvén meg a levegőben, növények és a talaj lehűlnek, és a lehűlés folytán a növény sejtjei megfagynak. A fagy pedig kiterjesztvén a testeket, a növény sejtjeit is kifeszíti és a nap melegének hatására gyors kiengedés közben megszakítja. — De a föld és levegő még a melegvezetése miatt is kihűl, — azért a köves, kovarcos és mészhomokos földeken, mint melyek jó hővezetők, a föld és levegő is gyorsabban lehűlvén, növényeink hamarább és könnyebben elfagynak. Mihelyt, a növények gazdag nedvtartalommal bírnak, a kipárolgás által többet veszíthetnek, a lehűlés és fagyási veszélyének is jobban ki Amannak téve. Ez is egyik ok a növényéletnek mostani állásában, hogy készen legyünk mentő s ovószereinkkel. A talaj hősugárzása és a nedvnek elpárolgása akadályoztatik az által, hogy a. levegő megsürítetik. A sűrű levegő visszaveri a kisugárzott meleget, és az elpárolgást, mert hamarább megtelik, megszünteti: ezért nem oly hideg a levegő beborult éggel, és nem is félhetünk fagytól csak derült éjszakákon. A természetes felhőt helyettesíti a mesterséges és az általunk máileírt módon előállított füstfelleg, mety nehéz, sűrű takarót vonván a megmentendő terület fölé, ott a különben élénken beállott hősugárzást 1 és nedvpárolgást alábbszállitja, s így a növények életét biztosító közép meleget farija fenn. S ha netán mégis valahol a növény meg — de el nem fagj'ott: ott a nap feljötte után is még egy óráig takarván a területet,-a lassú kiengedés eszközlésével, a gyors kiolvadás romboló hatását lehetleníti. Ezen mesterséges füstölésre legalkalmasabb a légszesztársulatoknál képződött kátrányos nehéz olaj, különösen, ha az még kevés szurokkal és fürészporral is kevertetik A kátrányból egy holdra SO—30 itce kívántatik, az időjárás és légáramlat minősége szerint. Nagyobb hideg és kissé léghuzam mellett több kell, — több edény állítatván fel a terület szélein. Ha valaki kátrányos venyigenyalábokat használ a füstöléshez, az előbbi mennyiségnél 6—8 itcével kevesebb is elég. De tőkék között e füstölőszer a tőkék megégése veszélye nélkül alig használható, — csak a szőllőterület szélein és gyümölcsösben. Levén egy akó kátrány ára S ft 50 kr, az egy holdra kívántató mennyiség ára lesz kerek összegben 80—120 kr. — Kapható Pápán Hanauer Béla vaskereskedésében. A vascsészékből melyek feléig öntendők kátránynyal, kell egy holdra 18 darab, mellyek 25 krajcárba kerülvén egyenként, az egész összeg beszerzése 4 fl 50 krt tesz. E csészék tíz évig használhatók, igy a költségbői egy évre 35 kr esik. Kaphatók, Pápán is Farkas János bádogosnál. E csészék mellé a meggyújtáskor két ember kell, akiknek díja azon pár órára 40 krjával 80 kr. így a füstölés költsége holdanként 2 ft 5 krtól 3 ft 45 kr, — a mit bizonyára megér a nővéi^élet cs bortermés megmentése. A vascsészék helyett pléhcsészék is használtatnak; de ezek ára majd nem még egyszer akkora. Pápai törvényszéki csarnok. * Árverések: Május 8-án Csizmadia József és neje hagyatéki ingóságára A. Tevelcn; Kis János és neje ellen ingóságra N. Gyímóton; — 10-én Stieder Lajos ellen a pápai 669. számú telekjkönyvben foglalt főutcái házra Pápán; — 14-én Kardos Magdolna ellen a csöglei 532. számú telekjkönyvben foglalt ingatlanokra Csöglén. Valami a világtörténetből. Századunk jellenizö vonása, hogy tartózkodás és félelem ^-nélkül, mint bátor gyermek, mindent kutatva és ele§ mezve, kor és eredet után nem kérdezősködve, saját mértékével méri; hagyományokat és avult elveket tetszése szerint bolygatja és a szellemloborokat szappanbuborék módjára elfújja. A tudomány becsét most hasznossága után mérlegel jük. Mily sok eszményi dűlt romokba, — ellenben mily sok kevéssé becsült igazság jött a tanulmány piacára ifjú erővel. Es ha még most tökéletes világosságról a szemléltekben- nem szólhatunk is : mégis már jól esik ama derengő fény, mely a jövőnek boldogító képét tárja fel, a midőn az emberiség céljához közelebb, az előítéletek gyermekes bilincseit levetve, a műveltség lépcsőin tiszta öntudattal törekszik rendeltetése felé. Az emberek millióinak ezen idestova hájtatását, belső törekvéseiknek kitörését, sokféle eszméiknek megvalósítását, a létezésért küzdelmet, az eltűnt és élő nemzedékek szellemi terriiékeik összeforradását, a rég elmúlt pillanatoknak az idő.dolgozó műhelyében egészszé olvadását, a. fejlődés különböző pontjain belső Örök törvények szerint működő sajátszerű óriás szellem hatását mutatja fel nekünk a világtörténet. Azon népek, kiknek állapotjaik s viszonyaik egyformán alakulnak, nem birnak történettel. Ott kezdődik ez, hol a nép öntudata állami közösség és a szervezkedés szükségességének tudatára emelkedett; hol önhatárzó akarat tényei vannak ; hol a népnek más államok és népekköz állását bizonyos módon szabályozó események jőnek elő, melyek állami és társadalmi helyzetét s viszonyait-módesítófíig^ nyaltnak bc sorsába. A történet alanya az ember. Minden történt és történő csak az emberi szükségek, önző célok ; hajlamok s szenvedélyek kielégítésének kifolyása. S mint az emberek jellemei különbözők ;• ugy különböznek céljaik is, és a dolgok közvetlen szemléleténél a jó és rosz felől, a növekedés és enyészet tekintetében uralkodó zavart eszméik is. A legvirágzóbb államok eltűnnek; a legjelesb intézmények elzüllödnek; egész nemzetek érdekei egyesek nagyravágyásának esnek áldozatul; hazugság, árulás, durvaság és iszonytkeltö éj mindenfelé! Szomorú volna, ha ezen első történeti benyomás volna a helyes, a maradó. Szerencsére a benyomást fölváltja más. Mindenesetre az egyes személyek cselekvényeiben mozog a történet, ~ az alany akarata, magánérdekei alkotják az éltető, nmnkás elemet.
