Pápai Lapok. 2. évfolyam, 1875
1875-04-10
Vegyestartalmú társadalmi hetilap. A pápai jótékony nőegylet-, az ismeretterjesztő- 1 ö vé sz- és ön k ény te s t ü z o l í ó e ff y 1 e t A lap szellemi részét illegő közlemények a szerkesztő lal*:ásár»a: Anna-tér 124-6. sz. a küldendők. Előfizetési és hirdetési díjak, felszóllamlások, a kiadói teendőkkel mcgbizott Waj clit"ST£ái'*ol úr könyvkereskedésébe: megyeházzal szemben, intézendők. il. évfolyam. Pápa, 1875. tavaszhó 10.15. sz. Megjelenik e lap helenlünt egyszer, szombaton, egy inen. Tartalma 1 Korunk társadalmi iránya XII. — Pripa városára vonatkozó néhány szó I. — A múltkori Uizosclhöz. — Pápa városa t közönségéhöz! — A spárgatermelés módja.-——Töményszéki csarnok. — Rémes az .. . — Mire gondolkodni kezdünk. — Kegyelem és béke a madaraknak. — Különfélék. SÍőfizetósi ciíjaJv.: Egy évre G fr. Félévre 3 fr. Negyedévre '1 Ir. öO k A liirclotóí-ii clíjalc. a háromszori hnsábozolt petit sorért egyszer hirdetésnél 6 kr. kétszer hirdetésnél ?> kr. háromszori hirdetésnél 4- kr. és a többszöri hirdetésnél lehető árleengedéssei számítatnak. Mindig külön bélyegdij (izélendő. Korunk társadalmi iránya. Xlí. orunkat, anyagi kapzsisággal, az anyagi javadalmak és érdekek túlságos szeretetével s imádásával szókig tak vádolni. — Igaz is, hogy annyi kapzsiság, annyi 1 szédelgés, oly mohó törekvés az anyagi javak után ritkán volt észlelhető, mint épen a mi napjainkban. Szerintünk azonban nagyon ferdén, egyoldalúlag gondolkodnak mind azok, kik korunk megfeszített magasztos törekvéseinek csakis anyagi oldalát veszik szemügyre, s ugy gondolkodnak, hogy a mai kor törpe nemzedéke eszmékért nem is képes immár lelkesülni, s fogalma sincs azon magasabb élvezetek és éleményekröl, melyeket a művészetek és tudományok, a szellemi fejlettség magasabb foka s állapota, képesek egyedül nyújtani. Az anyagi jólét keresése, az egyes polgárok társa dalmi hMyzetenelr javífas!T^n^lrélete~sítése, íifég egy^ általában nem egyértelmű anyagimád ássál; sőt lehet mondani, hogy az anyagi helyzetünk kellemesebbé alakítására irányzott törekvés semmi nem egyéb, mint a mindig nagyobb mértékben terjedő tudományos és társadalmi műveltség természetes kifolyása, következménye. Nem az anyagi viszonyok túlságos javítni akarása, egyáltalában nem ez, a mai kor uralkodó iránya és szelleme ; mert ha korunk társadalmi irányának s törekvésének szellemi oldalára fordítjuk figyelmünket, bizonyos 'ihletszerű csodálkozással kell meghajolnunk azon óriási szellemek s magasztos géniuszok előtt, kik korunk nemzedékét a szellemi javak, a tudományok s eszmekincsek mezején kalauzolják, s a népekéi, a műveltség ígéret-földére elvezérelni törekednek. Korunknak a társadalmi viszonyok javítására irányzott nagyszerű erőfeszítéseiket azon körülmény jellemzi legkiváltképen, miszerint a mai emberiség szelleme a magán- és társadalmi érdekek, az anyagi és szellemi javak közölt megkívántató s a dolog természetéből folyó egyensúlyt törekszik helyreállítani-, s valamint csupán egyoldalú műveltséggel biró s erkölcsileg csak nagyon kétes jellemű- egyénnek mondjuk azt, ki az anyagi s vagyoni érdekek mellett, magasabb, örökbecsű szellemi javakat s felsőbb érdekeket nem ismer: ugy ma már felette nevetségessé tenné magát azon ember, ki a szeretet, szabadság és testvériség országát, a tudomány és közműveltség templomát csak üres errszénynyel, csak összedugott kezekkel akarná fölépílni. Korunk társadalmi iránya az anyagi és szellemi javak megkívántató öszhangzásba hozatala, — s aztrrr merev ellentétesség megszüntetése, mely idáig az anyagi és szellemerkölcsi irány között oly kiáltólag létezett — A társadalom mind anyagi, mind szellemi tekintetben óriási erőfeszítéssel, lángoló lelkesedéssel törekszik, a hézagokat betölteni, s a mult idők bűnös mulasztásait helyrepótolni. AJ kereskedelem büszke csarnokai mellett fényes iskolák, a tudományok és művészetek ragyogó templomai épülnek fel, — a nemzetgazdászati érdekek felvirágoztatására irányzott törekvésekkel versenyt fut az irodalom s népnevelés előmozdítására, fejlesztésére irányuló szellemi munkásság, — és igy tovább. Az egoismus, csak magának élő ridegségével, azon 15