Pápai Lapok. 1. évfolyam, 1874

1874-07-05

tünö jártassággal J)irt: de mind ezeknél sokkal nagyobbak a jótékony nöegyletek tagjai, kik a szegények istápolására, a társadalmi nyomor megszüntetésére vállalkoznak; kik nem csak lelkes honfiakat nevelnek magok is a hazának, hanem a szegénység gyermekeinek anyagi és erkölcsi ápolása s segélyezése által is honleányi babérkoszom t érdemelnek ki magoknak. Nem lehet kicsinylenünk a jótékony nöegyletek társadalmi hord erejét, melylyel valóban a humanismus magaslalára küzdik fel magokat; ők, a szépnemet oly kitünöiegjellemző finom ösztönöknél fogva, megtalálták azon ösvényt, melyet az emberiségnek a jelenkorban taposni keli, ha a társadalmi újjászületés nagy müvét sikerrel akarja végrehajtani. A társadalomnak egy magas missió öntudatával kell bírnia, akkor várhatván csak tőle, hogy magas missiójából folyó kötelmeit a szenvedő emberiség érdekében teljesíteni is fogja. Nem elég a magas eszmékért pusztán lelkesedni; nem elég felvont szemöldök s tudományos készültséggel az emberiség nagy feladatairól elvont bölcsészi értekezleteket tartani: hanem ime a társadalom védangyaJai, a bájoló kedves nők megmutatták, hogyan kell a társadalmi sebeket nem csak kórjelezni, de egyszersmind meg is gyógyítani. — E magasztos humánus példa, kell, liogy az egész társadalom egészséges közszellemének irányt adjon, s miuden lépését, a haladás téréin biztosan vezérelje, támogassa. — Világosan szólunk; hogy a nöegyletek jótékony és humánus működése nagyobb arányokat ellhessen; hogy a humanismus éltető forrásában az egész társadalmi élet meglankadt virágai felfrissüljenek, új kellem s díszben viruljanak: nekünk férfiaknak sem szabad az ilynemű egyleti működések iránt közönböseknek lennünk. Ha az egyleti működés egy maga nem elegendő a pauperismusnak, ezen veszedelmes társadalmi betegségnek orvoslására: a társadalom szegénységi a d ócim alalt adóztassa meg Önmagát; mert a társadalmi rendel, a normális élelfejlődést semminemű rázkódásoknak soha kitennünk nem szabad. — A század nagy elvét a keresztyénség egyik alapeszméjét: az egyenlőséget, meg kell valósítanunk az állal is, hogy a társadalomban minden tag számára biztosítsuk a jólétet és boldogságot. És mi örömmel conslaláljuk, hogy a magyar társadalom élelereiben már is észlelhető az új eszmék lüktetése. Jótékony nőegyleleink; a szeretet- és árvaházak erről tényleg tanúskodnak. —- További teendőinket e téren későbben fogjuk jelezni és részletezni. Pereszlényi János. A .pápai ismeretterjesztő egylet' alapszabályai. (Folytatás). //. Az egylet működése Az egylet működése két irányra oszlik : a) Rendes és rendkívüli közgyűlésein fennállása módozatairól és kebelbéli ügyeiről intézkedik. b) Kitűzött céljai elérése végett, működő tagjai közrehatásával, időközönként nyilvános felolvasásokat rendez. 12. $ A renden közgyűlések. a) Az egylet évenként, alakulása évforduló napján, rendes közgyűlést tart. b) A rendes közgyűlésre az elnök eszközli a meghívást falragaszok által. cj A közgyűlésen, a jelenlevő tagok többsége jogérvényesen határoz. d) A közgyűlésen az egylet tagjai mindnyájan egyenlők, és fejenként csak egy szavazattat birnak. e) A közgyűlések nyilvánosak, de csak egyleti tagok szavazhatnak. 13. §. A rendes közgyűlés ügyrendje. a) Az elnök megnyitja az ülést. b) A titkár felolvassa a múlt évi rendes és rendkívüli közgyűlések jegyzökönyveit, mellyeknek az elnök és titkár által, s az illető gyűlések kebeléből e célra kiküldött két egyleti tag által hitelesítve kell lenniök. c) A titkár előadja az egylet múlt évi működéséről szólló jelentését. d) A közbejött fontosabb események bejelentetnek s az erre vonatkozó levelezések felolvastatnak. e) Az alapszabályok módosítása iránt indítványok tétethetnek, mellyeknek tárgyalásába a közgyűlés csak azon esetben bocsátkozhatik, ha a tagoknak legalább fele jelen van. Ha ennyi tag nem lenne jelen, akkor 14 nap múlva új közgyűlés hivatik egybe, azon világos kijelentéssel, hogy ezen alkalommal a jelenlevők, az alapszabályok módositása tárgyában mindenesetre határozni fognak. f) Az elnök által a pénztárnok számadásának megvizsgálására kiküldött bizottság beadja jelentését az egylet vagyoni állapotáról. g) Az egylet gazdasági ügyei elintéztetnek. h) A számadások hely ben hagy atása esetén a pénztárnok a számadás alól fölmentetik. íj Az egylet tisztviselői a következő évre megválasztatnak. (Folytatjuk) PÁPA VÁROS képviselő testületének 1814. évi június 14. tartott rendkívüli közgyűlése. Woita József polgármester a 42 képviselő kívánatára egybehívott közgyűlést megnyitván a napirend első és az idő rövidsége miatt egyedüli tárgyát a Szelestey Lajos képviselő és társai által tett azon indítvány tárgyalása képezte, miszerint a sertéspiac ügyében hozott megyei határozat ellen a képviselő testület is' folyamodási jogorvoslattal éljen Az indítványt Szelestey Lajos szóval ís indokolta,