Pápai Lapok. 1. évfolyam, 1874
1874-06-28
Vegyestartalmú társadalmi hetilap. A pápai jótékony nőegylet, lövész- és ismeretterjesztő egylet KÖZLÖNYE. A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztő lalcásár'a: kápolnatér 12-16. sz. a. küldendők. Előfizetési és hirdetési dijak, felszólamlások, a kiadói teendőkkel meghízott "VajdltS K.áx»ol úr könyvkereskedéséhe: megyeházzal szemheu, intézendők. Pápa, 1874. június 28. 9. $z. KIÖLI: ELÍ JALC: Megjelenik e lap helenkint egyszer, vasárnap, egy íven. Tartalma'. A jótékony nőegylet és a szegényügy U. — A ,pápai ismeretterjesztő egylet' alapszabályai. — Kisded óvodánkról. — A lótenyésztés emelésére julalomdíjak osztása. — Pápai tarkaságok. Törvényszéki csarnok. — A rémhalász. — Kegyetlen csel f beszély). — Szinházi hetisz>nn)e. — Heti szemle. Félévre .1 IV. Negyedévre 1 Ir. 50 k A lxifclotési clí.jalc a háromszoi'i Jiasáhozott sorért egyszer hirdetésnél fi kr. kétszer hirdetésnél fi kr. háromszori hirdetésnél i kr. és a töhhszöri hirdetésnél lehelő árleengedéssel számílatnak. Mindig külön bélyegdíj fizetendő. üSyilváiios felolvasás. A ,pápai ismeretterjesztő egylet' f. hó 28-án, tehát mai napon, délután G órakor, a városház tanácstermében, nyilvános első felolvasást rendez. Antal Gábor tag olvas a fényűzésről; Harmos Zoltán tag pedig a polgári házasságról, Ügy a működő, mint a pártolótagok, nem különben az érdeklődő közönség, nemi különbség nélkül, minél számosabban megjelenni kéretik. Beléptidíj nincs. A választmány. A jótékony nőegylet és a szegényügy. n. A társadalom polgárainak kötelessége a közös bajon közös erővel segíteni. Más szóval, a társadalom hiányait és bajait csak társadalmi úton és közös egyesüléssel lehet és kell megorvosolni. Ezen gondolattal zártuk be minapi elmélkedésünket a szegényügyről. Teljes meggyőződésünk, hogy az elmélkedésre egyik legméltóbb tárgy, e társadalmi bajnak enyhítése. Nálunk ugyan a socialisticus mozgalmak nem törtek ki még oly nagy mérvben, mint más népesebb országokban ; de félő, hogy ha kitörnek, veszélyesb alakot Öltenek, mint azokban. Előre kell körültekinteni, és a baj főfés*két elhárítani. A több évek mostoha időjárása folytán keletkezett vállalkozási hiányból eredt munkahiány, a rosz évek terméketlenségéből származott drágaság, a pénzválság következtében beállott értékingadozás és pénzszükség, sajátszerű természetünk a m 1.1 n k a k e r ü l é s ocla vitték már társadalmi viszonyainkat, hogy a szegényedés nagymérvben terjedve, a tengődi mu >kátla-.i emberek száma emelkedve, utoljára is a társadalmi rend leend fenyegetve. Hazánk több városában korunk e kórjelensége, a munkásosztálynak munkabeszüntetésében, már mutatkozott. A mozgalom hullámai hozzánk még nem verődtek. Mi még nem ismerjük a munkabeszüntetést. Bár előjelei, a munka napidíjjának fokozatos és sebes emelkedése, és a munkásoknak azt követelő hangja, nálunk -is fel-feltünedeznek. A munkakészlettel szemben azonban mégis sok a heverő erő, mely nem keresi föl a kínálkozó alkalmat, és hogysem méltányos díjjért elfoglalná magát, inkább nyugszik az erkölcstelenítö heverés karjaiban. A házi élelem elfogy, nyakába akaszt tarisznyát, és a megélhetés könnyebb módjához fordulva, zörget munkás polgártársai kilincsén. — A koldulás betiltandó, vagy legalább szigorúan ellenőrizendő. Városi, hatóságunk, az 1874-í költségvetési előirányzat 14. p. szerint, 90 elaggott és munkaképtelen szegényt gyámolít, összesen 1000 írttal. Nem tudjuk, mily arányban történik a részletes segélyezés; de ha egyenlő felosztást veszünk fel, fejenként 11 fr. leend kerek összegben az évi segély. No bizony, ez csepp a szomjúságban ! A szegények gyámolításának más módját kell feltalálni. Nagyrabecsült nőink érezvén az ilyen segélyezés hiányait, egyletté alakultak, hogy majd ők fölkarolják árváinkat, gyámolítják szegényeinket. Nagy szükség is volt e gondolat valósítására, mert hiszen a múlt évi hathetes kolera és az Öt hónapos himlő 9 o