Pápai Lapok. 1. évfolyam, 1874

1874-05-24

Jon re.ménylonünk, hogy az alakulást befejező gyűlésen-nem csak a magukat már eddig aláirt működő és pártoló tagok jelennek meg, hanem növekedni fog egyletünk még ujabb crök csatlakozásával is. Ma már nem egyéni vélemény, hanem általánosan beismert köztudat, ama kijelentés, hogy az ember hivatása szellemét kiművelni, ismeretekkel gazdagitani; és hogy az ember csak annyit ér, a mennyit ezen ismereteiből érvényesíteni is hír. A tudó egyéniség különös jelleme az, hogy sohasem elégszik meg nyert ismereteivel — hanem azokat újakkal növelni, tökéletesitni is törekszik. E tulajdonságunk velünk született és önkénytelen, — mint testünknek naponként, étel és itallal táplálása és fölfrissitése. Az ismeretterjesztő egyletek ép azon célt tűzték ki maguknak, hogy megkönnyítsék az embernek ezen, a tudás után szomjúhozó, természetes munkásságát. Megkönnyítik pedig az által, hogy másokkal egyletté alakulva, megosztott munkássággal, együtt eszközöljék ízt, a mit egy embernek kellene, és nehezen, elérni. Az ismereteknek annyiféle u. ni. természettani, természetrajzi, élet és egészségtani , gazdászat, ipar s kereskedelmi, polgári s irodalmi történeti, jogi, szépművészeti s általán a gondolkodó észnek legmagasb tudományos alkotású, ép c miatt egymástól annyira különböző nemeit egymás közt felosztva, külön külön teheti a kutató értelmiség vizsgálódása tárgyává, és azután az egyleti ülésekben egymással közölve, közkincsesé. Valóban nagyszerű és magasztos cél ! a miért nem lelkesedni, én, városunknak különösen értelmiségi osztályában, mely már annyiszor és annyijelét adta a jóra, nemesre, igaz és szépre törekvésének, nem birok gondolni egyet sem. Elnökünk hivatalos értcsitése és fölhívása mellett fölkérjük ujbói, és pedig első sorban, nagykörű intelligentiánk minden egyes férfiját ismeretterjesztő egyletünk működő vagy pártoló tagjául magát fölvétetni, és ma délután 6 órakor a tisztválasztó gyűlésen megjelenni. Az alakulást befejező e választó gyűlés után kiterjed figyelme egyletünknek a nőnemre is, a mennyiben nyilvános felolvasási gyűléseket a szép nemmel közösen kívánják tartatni alapszabályaink. P. Szabó Karol. Mint alkalmaztatik az 1871. évi XVIII. t. c. 58. §.? £± Csak ígéretünket teljesítjük akkor, midőn az észlelt törvényellenességre, hiányokra figyelmeztetjük az illető urakat, s tesszük ezt csupán azon okból, mert általa a közügynek velünk szolgálni. Nein akarjuk jelen alkalommal hosszasabban fejtegetni azon előnyt, mi a város közügyeire háromlik akkor, ha a közgyűléseken előforduló tárgyakról a képviselők a gyűlés előtt értesitetnek, s ha a közgyűlés ideje velük ideje korán közöltetik, — csak röviden teszünk ogy pár megjegyzést. Az 1871. évi XVIU. t. c. 08. §. határozottan kimondja, hogy a közgyűlésen felveendő tárgyakról a képviselők legalább 24 órával a gyűlés előtt értesitendök. E világos rendelete a törvénynek nálunk nem teljesítetik s így a képviselők mit sem tudnak a tárgyalandó ügyekről előbb, mint sem a tanácsterembe lépnek. Eltekintve attól, hogy ez a törvénynek rendelete s mint ilyent végre is kell hajtani, van még különösen egy igen fontos ok , mely hasonló eljárást ajánl, ugyanis : gyakrabban, megtörténik, hogy fontosabb tárgyak kerülnek szőnyegre, melyeket egynémely képviselő szeretne bővebb tanulmányozásnak tárgyává tenni, vagy másokkal megbeszélni még a gyülés előtt , hogy a vitában teljesen felfegyverkezve vehessen részt; ez azonban a jelenlegi eljárás mellett lehetetlen. Az 1871. XVIlí. t. c. 58. §. 24 órai illő minimumot tűz ki a képviselők meghívására: ezen idő minimum meg is tartatik, s igy a törvény ezen rendeletének elég van ugyan téve, de figyelmen kívül hagyatik, más figyelemre méltó körülmény. Képviselő testületünknek túlnyomó része oly egyénekből áll, kiknek bizonyos, meghatározott foglalkozásuk van, mely foglalkozás mig egyrészt kenyerét adja meg, másrészt nem engedi idejének saját tetszése szerinti felhasználását. Bizonyára számtalanszor megtörtént már, hogy a képviselő egy héttel, vagyha csak nappal előbb is beosztotta teendőit a következő napokra, s ekkor jön a városi hajdú a holnapi közgyűlési értesítéssel. Nagyon természetes, hogy ilyenkor elmarad a gyűlésről, mert ugyanazon napon neki a vidéken van dolga, vagy oly végzendöje helyben, melynek elmulasztása anyagi károsodást vonna maga után ; de ha Ö jó eleve értesítve van, legtöbb esetekben akként oszthatja be teendőit, hogy a közgyűlésen jelenlebessen. Nem volna-e lehetséges a közgyűlés idejét p. nyolc vagy hat nappal előbb tudatni vagy bizonyos napokat e célra rendszeresíteni p. minden hóban egyet vagy ketöt ? mert a törvény csak minimumot állapít meg, a többit a helyi viszonyokhoz mérten kell meghatározni. Ajánljuk e kettőt, t. i. a tárgysorozat közlését és a közgyűlések ideje-korán való kihirdetését vagy bizonyos napoknak e célra leendő rendszeresítését képviselő testületünk figyelmébe.