Pápai Lapok. 1. évfolyam, 1874

1874-05-24

Vegyestartalmú társadalmi hetilap. A pápai jótékony nőegylet, lövész- és ismeretterjesztő egylet KÖZLÖNYE. A lap szellemi részét illető közlemények a szor\lve.s55tő lalsiásái'a: kápolnatér 124-6. sz. a. küldendők. Előfizetési és hirdetési díjak, IVlszóllamlások, a kiadói teendőkkel megbízott Vajclif-S Itáf-ol i'n' könyvkereskedésébe: megyeházzal szemben, intézendők. Pápa, I874. május 24. 4. sz. Megjelenik e lap hetenkint egyszer, vasárnap, egy iven. Tavtalllial Korunk társadalmi iránya. — A pápai ismeretterjesztő egylet. — Miként alkalma/.lalik az 187 I. *XVIII. l. V. 58. jj-a -— Városi közgyűlés. — Veszprémmegyei bizottsági gyűlés. — i)\m és rangkórság. — Hogyan építhetünk Pápán színházat ? — KöszÖnelnyilatkozat. — Törvényszéki csarnok. — Hunyadi János — Az ápril 29-i fagy — lín és le. — Kegyellen csel (beszély).— Heti szemle. Klőfixetósi díjait: Dec. végéig 8 hóra .... 4- fr. Félévre 3 fr. Negyedévre. I tr. 50 k. Május június két hóra ... 1 fr. A llilHlelÓiSi (ltjait a háromszori basábozolt sorért egyszer hirdetésnél 6 kr. kétszer hirdetésnél 5 kr. háromszori hirdetésnél 4- kr, és a többszöri hirdetésnél lehető árleengedéssei szárnitalnak. Mindig külön bélyegdíj fizetendő. Korunk társadalmi iránya. r. Az emberiség' társadalmi élete, a dolog legmagasabb értelmében véve a szót, a keresztyén vallás megállapításával vette kezdetét. — Az ó világ államrendszerei jobbára az önkény parancsszaván alapulván, vas karral nyomtak el minden szabadelvű életmozzanatot: minden társadalmi szellemet a népek éleiében. — A zsarnokok absolut hatalommal rendellek és intézlek mindent: az államgépezet kerekeit ók hozták mozgásba vagy ók állították meg: teljhatalommal rendelkeztek a népek vagyona és vére fölött.— Egy parancsszavuk félvilágot borított lángba; s a népirtó hadviselések célja korántsem a jog határainak terjesztése, hanem csak puszta hódítás, foglalás és hatalmi terjeszkedés vala. — Jog! kiálmodolt volna népfenségi jogokról a hajdankor államaiban, mikor sem n é p, sem jog nem létezett; mikor a törvények nem az egyetemes népakarat kifolyásai, hanem egyes hatalmasok érdekkórságának szüleményei voltak; mikor M imus szerint, a ki Claudius zsarnok uralmának történelmét megírta, a jó fejedelmeket egy gyűrűbe mind bele lehetett volna irni és rajzolni. Egy Fáraót megtámadván a hatalmi féltékenység gonosz indulatai, kormányának tanácsát talán meg sem hallgatva, fejedelmi parancsFélív melléklettel. szóval rendeli el Egyiptomban egy életerős népfaj kiirtását; az anya kebléről a poroszlók letépték kisdedét; s a zsidógyermekeket úgy fojtogatták a Nilus vizébe, mintha csak valami élhetetlen libácskákról lett volna a .szó. — Tryzus zsarnok megtiltá a népnek az utcán való találkozást és beszélgetési. A szegény nép azután jelvényileg, intéssel bocsátkozott néma értekezletbe egymással. Ezt is megtiltván a lyran, a nép jajgatni, sirni kezdett; a nép könyeit zsoldos fegyvereivel akará a kőszívű ember viszszafolytani; de már akkor a népbe is feltámadt az emberi méltóságérzet, s a zsoldosok fegyvereivel maga a zsarnok gyilkoltatott meg. Látni való, hogy ilyetén politikai helyzet s államviszonyok közt társadalmi élelfejlödés és baladásról szó sem lehetett. — Ki gondolt volna ilyesmire? Hisz az egész államélet csak katonai parádéból állott, s a kormánykörök egyéb feladatot sem ismertek, mint az állami pénz- és véradók behajtását. — Uralkodni a szó legdurvább értelmében; elfojtani minden vérlüktetést a társadalom életereiben; élvezni, mig a rabszolgák ezrei a munka súlya alatt roskadoztak, ez volt a jelszó. M a x i m i n u s császár mit gondolt a társadalmi érdekekkel, mit gondolt a nép anyagi és szellemi jólétével, csak ö naponként a 40 font hust bevághatta, s rendes egy akó borát megihatta. 4