Pápai Lapok. 1. évfolyam, 1874

1874-05-03

takarítás utja unalmasnak tetszik; szeretnénk nagy épületet emelni, de az anyagnak darabonként Ösz­Bzehordása, hosszú munkának látszik. Mind e bajokon csak a társadalmi élet meg­teremtése, .kifejtése, felvirágoztatása segíthet; mert a közcélok létesítésére irányzott társadalmi egye­sületben egynek kitartása buzdítja a többieket, egynek példája vonz sokakat. A mely munka egy egyén által végezve alig mutat eredményt, sokak által együttesen folytatva meg lep sikerével: a ga­rasos betétekből ezreket lehet kikölcsönözni, melyek pedig elforgácsolva, tekintetbe is alig jöhetnek. Városunkban is nagy szükség van a társadalmi élet clesztésérc, szervezésére, élénkítésére; mert bár a legközelebbi időben sok történt is e téren : még sem tagadhatjuk , hogy sok ügyben, küzdeni kell a közönynyel, buzgalom hiánynyal, sőt sokszor értetlenséggel és rosz akarattal is. - Altalános a panasz , hogy megyénk és váro­sunk-önkormányzati ügyei iránt kevés az érdekelt­ség, a nvi nélkül az önkoi;mányzat merő képtelenség. Hogy városunk egészségügyi viszonyai ked-' vezötlenek, tisztasága kifogás alá esik, ezen hiányok tudatára még teljes mérvben nem is jutottunk. Az ipartörvény a'céheket eltörölte. Azok jo­gilag többé nem léteznek. És városunk sok százra­inenö iparos polgársága nem volt képes idáig saját érdekében egy iparegyesületet létrehozni, melynek hiánya az ipar terén rendetlenséget, hátramaradást, pangást szül. Arra pedig, hogy az iparosok értelmi műveltsége, szakismereteik terjesztése érdekében általuk ipariskola állittassék, gondolni is alig merünk. Lövöldénk, színházunk, ismeretterjesztő egy­letünk a keletkezés s megalakulás kezdetén álla­nak : s hogy létrejöhessenek és sikerrel működhes­senek még sokáig nagy szükségük lesz a szellemi és anyagi támogatásra. Törvény kötelez bennünket egypolgáíi iskola felállítására. A város közönsége el is határozta en­nek létesítését. De hogy a határozat kivitelének mennyi akadály fog útjába görditetni, azt most még belátni is igen nehéz. Hátha még a többi égető kérdéseket, az árva és szegény ügyet, a mértékletlenség nagy mérvű ter­jedését, a munkakerülő henyeség elharapódzáaát tekintetbe vesszük : úgy hisszük csak a közszükség sürgető szavának engedtünk, midőn lapunkat meg­indítottuk oly célból, hogy ezen és más hasonter­mészetü kérdések szabadelvű megoldására tért nyis­son s eszközül szolgáljon. Ezen kérdések fejtegetésével nem csak lapunk munkatársai fognak foglalkozni, hanem szivesen tért engedünk bárkinek is bár mely közérdekű ügyekre vonatkozó eszmék és vélemények kifejtésére, ha azok tárgyilagosan s illő modorban .tárgyaltatnak. Ez alapon reményijük, hogy lapunk mind a köz­ügynek hasznára lesz, mind a közönségnél illő párt­fogásban részesül. Antal' OíVbor*. A pápai lövészegylet közgyűlése. A pápai lövészegylet tegnap tartá közgyűlését a pápai ni. k. honvéd laktanyában. A gyűlésre mintegy 40 tag jelent meg. Még gyűlés előtt meg­tekintettük a löpályát, mely már teljesen ki van ásva s a kitakarított föld oldalra felhány va védgátul másfél öl magasan. Meg vannak téve ezenfelül az előkészületek a ni. k. honvédelmi minisztérium által a lövész-egylet részére átengedett térnek kertté ala­kítására is, az utakat legalább már jelelve láttuk. Maga a laktanya olyan, hogy ritkítja párját egész hazánkban.-Szép fekvése terjedelmes, a nagy gyakor­lótér beosztása, rendbehozott sétautjai mutatják mind a minisztcriuin helyes választását, mind a 72. hon. zászlóalj tiszti karának jó ízlését, szorgalmát, buz­galmát, ügyszeretetét. Valóban mondhatjuk, hogy a helyiség elég vonzó és kellemes, s ha még alkalmas épületek is 'állitatnak a közönség befogadására és szórakozására, azt. hiszem a lövölde városunknak legkellemesebb gyülöhelye leend. Hogy ez épületek felállitathassanak, arról gon­doskodott épen a • tegnapi közgyűlés. A lövöldéi épületek tervét s az egész berendezés alaprajzát Voita Adolf építész ur készíté oly csínnal, és ké­nyelemmel, hogy a lövölde teljesen kiépítve Pápa városának nagyon díszére válik. Voita urnák a köz­gyűlésen köszönet is szavaztatott. De az. egész terv kivitelére az egyletnek nincs elegendő pénze, az csak lassanként valósitható. Erre azonban az előrelátó építész ur számitott és tervét ugy kés/zité, hogy az részenként is legyen foganatosítható. így legelőször is határozatba.ment, hogy a löház épitessék fel, mely hat öl hosszú, három öl széles és három öl magas, elölről csaknem egészen nyitott épület leend. Ennek összes költségei nem számítva a falanyagok árát, melyeket Gróf Eszterházy Pál ur ö Nagyméltósága három évi ka­mat nélküli hitelre, egy negyed ár elengedés mel­• lett, ád az egyletnek — 1002 írt. 74 kr.-ra rúgnak ; az egylet pedig folyó évi J3<S6 frt. bevételéből épít­kezésekre csak 300 forintot fordíthat, azon esetben is, ha minden tagsági díj pontosan befolyik, mivel a többi bevétel földniunkálásokra és felszerelésre

Next

/
Oldalképek
Tartalom