Pápai Lapok. 1. évfolyam, 1874

1874-12-26

Természetesen másnap reggel a háló szoba ablakában egy jázmincsókor állott. A grófnő azonnal a kertészt hivatá — Ki köttette nekem e csokrot, — kérdó hevesen. — A gróf ö méltósága parancsolta, hogy tegyek ezentúl ugy, mint azelőtt történt, — volt a válasz. A grófr.ö indulatosau intett kezével, s mikor az ajtó becsukódott a kertész után, — az ablak felé sietett, kitárta, s kiakarta repíteni szokás szerint, a csokrot. Ekkor épen a gróf haladt el arra és felpillantott. A grófnő már kiemelte volt a csokrot a medencéből, hogy ledobja, a mint tekintetök találkozott. Hogy tehát szerepéből ki ne essék, ajkához emelte a csokrot, mintha megcsókolná, s visszatette; azután pedig becsapta az ablakot mérgesen, megint párnái közé temetó magát, és sírva fakadt. Borzasztó dolog is az, hogy neki a virágot kellett megcsókolni, mely annak gondosságából jutott szobájába, kit Ö annyira gyűlölt. Hogy tehát ily veszélynek ki ne legyen többé téve, ezentúl felhagyott a kidobással és a virág megmaradt a szobában. Meg is kellett bűnhődnie érte. A mint Mary eljött a szobába, barátnőjéért, meglepetve pillantott a csokorra. — Na, valahára, — kiálta fel, — valahára megértette? Adorján, mi illik egy lovag kötelességeihöz. Más viszonyok közt talán helybenhagyta volna barátnője vélekedésé^ most azonban halkan igy felelt: — Tévedsz, kedves Marym, a gróf küldte. Mary felugrott, s az ablak felé sietett; valószínűleg, hogy barátnőjét a kidobás fáradsága alól fölmentse, — ez. azonban átértve szándékát, megragadta kezénél, — Ne bántsd, — monda. A bárónő legnagyobb meglepetést hagya arcán viszszatükrözni. — Laura, — kiáltá, — te megtűröd ezt itt, mi jutott eszedbe ? — En, ugy akarom, — feleié nyugodtan ; de akaratlan is elpirult, mikor látta, hogy barátnője, mélyen, magyarázat után kémlelő pillantást vetett feléje. Mary vállát vonta. — Nem értelek — monda. — Oh, lesz még más is, mit te nem fogsz érteni — gondola magában a grófnő, s örvendett a látszólagos megütközésen, mit Mary arca mutatott; mert már előre is éldelte a diadalt, mit a jó barátnő tervei meghiúsítása felett ülni fog. (Folytatjuk). Különfélék. Jelen számunkkal az évnegyedi előfizetés lejár. Tisztelettel kérjük eddigi olvasóinkat lapunknak tovább is szíves pártolására és előfizetéseiknek az új évben, közelebb első negyedében, megújítására. A múltban tanúsított pártfogás és támogatás felbátorít reménylenünk, hogy előfizetőink száma a jövőben is nem kevesbedni, sőt újabbak hozzánk járulásával növekedni fog; miért is kérjük elvbarátainkat, hogy ismerőseik körében lapunkat terjeszteni szíveskedjenek. Az előfizetést mielőbb kérjük megtétetni, mivel fölösleges példányokat nem akarunk nyomatni. Előfizetési dij egész évre 6 ft, félévre 3 ft negyedévre 1 ft 50 k. melyet Wajdits Káról könyvkereskedésébe kérünk küldeni, vidékről póstautalványnyal legkönyebben. A szerkesztőség. — A hitközség adománya. Elmulaszthatnia kötelességemnek ismerem a nyilvánosság elé hozni, hogy izr. hitközségi elójáró Ló'venstein Adolf úr, mily nagylelkűen és buzgón törekszik, a szegény tanoncok hiányain segíteni, — őket, az ó' mult évi indítványa alapján hozott hitközségi határozat folytán, tanszerekkel cs lábbelivel elláttatni. Nyilvánosság elé hozom e tényt azért, hogy belőle mások is fellelkesülni és áldozatra kelni tanuljanak, szóval ugy, mint tettel. Most közelebb osztotta ki az évi adományt Fischer Adolf úrral, a növelés terén érdemdús iskola igazgatóval és Szusz Simon úrral, az iskola külszervezésében, ernyedetlenül tevékeny gondnokkal. Midőn egyuttal buzdítólag és szivrehatóan szóllott az igazgató a tanulókhoz, őket a szorgalomra serkentvén. Adjon isten a hazának sok ily fenkölt szellemű férfiakat, kik a növelés terén fáradhatlan áldozattal kivannak közrehatni. — U. — Önkénytes tűzoltó egyletünk működő tagjainak kiegészített cs igy teljes tisztikara következő: főparancsnok: Szelestcy Lajos, alparancsnok: Diskay Kálmán, — szakaszparancsnok a tornászoknál: Saary Lajos, oltóknál: Pakróc Ferenc mentőknél Horváth Lajos, — főszertárnok: Woyta Adolf, — orvosok : Ur. Ilechnicz Ede és I)r, Ló'wy László, — sebész: Miskey Sándor, — segédtisztek: Biriugcr Káról és Kovács Károl

T szakaszvezetők a tornászoknál Teufel Mihály és Szokoly Ignác, oltóknál: Messerer Vilmos és Bartalos István, mentőknél: Dintsman Márton és Hannos Zoltán, — alszeitárnokok: Gergely József, Sclicry József, Czéli Adolf, Hauch Káról, — csoportvezetők a tornászoknál Dusenbach Káról, Kohn Farkas, Bükky Sándor, Freisberger Káról, oltóknál: Vermes András, ülés István, Parkas József, Spitzer Benő, a mentőknél: Steinberger Mór, Vek Antal, Payr Sámuel, Fischer Adolf, —és szertári felügyelők: Wurcer Ferenc, Gáspár Gábor, Veszelle István, Schír Káról. — A „mer cur" kereskedelmi önképző egylet, 1875 jan. 16-án a Griff nagy termében, saját könyvtára javára táncvigalinat tárta nd. — Z á r t k ő r i t á n c v i g a l m a t rendeznek a pápai jogakademia. polgárai, segélyegyletük alaptőkéjének gyarapítására. 1875 évi január 23-án a Griff fogadó nagy termében. A személyjegy 2 ft, családjegy két személyre 3 ft, azon felül 5 ft. Felül fizetések hirlapilag nyugtáztatnak. — Hirdetmény. Az 1874. évi XXXIII. t. c. 32. §-ánalc rendeletéhez képest, ezennel közhírré teszem, miszerint a Pápa városi választó-kerületben országgyűlési képviselő választásánál választói joggal birok névjegyzékének hivatalból leendő összeállítása végett az összeíró küldöttség nyilvános üléseit a városháza nagytermében f. 1874. évi december hó 30-ik napján d. u. 2 órakor megkezdeni s befejezésig naponként d. u. 2—(> óráig folytatni fogja. Kelt Pápán, dec. 22-c'n 1874. Horváth Lajos az összeíró küldöttség elnöke. — E hirdetmény alapján figyelmeztéljük olvasóinkat, hogy a ki választói jogával élni akar, és még 1873. évről adóhátralékban vau, siessen kötelességének eleget tenni, különben nem vétetik föl a választók közzé. — Hymen. Kedves szerkesztő úr! Magyar őseink három mozzanatot emeltek ki az ember életéből, melyek mindenikét vallásos cultussal ülték meg; a születést, családalkotást és a halálozást.-Kétségtelenül mind a három mozzanat igen fontos és vál-