Pápai Lapok. 1. évfolyam, 1874
1874-12-26
a szabályszerű esküt haladéktalanul letették, a távollevőktől pedig" az eskünek a központi választmány első ülésén leendő felvételére Vermes Illés alispán, mint a központi választmány elnöke felhatalmaztatott. Olvastatott az igazoló választmány jelentése, miszerint a salamoni választó kerületben megválasztott Tóth László pápai és Sehramek Ambrus dákai lakos, megyebizottsági tagok választása a bíráló választmány által elrendelt pótlások folytán igazoltnak kijelentetett. — Tudomásul vétetik. Bemutattatott Botka Imre bizottsági tagnak a salamoni választó kerület választási elnökségéről lemondó nyilatkozata. Tudomásul vétetvén, választási elnökké Koller János bizottsági tagválasztatott meg. h. s. Eifflwaiii (4. folytatás és vége). irtekezésem t elején előadtam néhány tüzélcsztési módot, melyet régenten jobbnak hiányában használtak : tekintik síik most meg mind azon módokat, melyeket a tudo1 .'mányok haladása adott az ember kezébe. Természetesen most nem kell tejünket rajta soká törni, hogy miképen gyújthassunk tüzet, mert. ezen gondtól egy gyufaszál hamar megment; de néha mégis . használunk más módokat is a tüz gyújtására. Tekintsük a legegyszerűbb esetet, azon vegyfblyamatot, mely a gyufa meggyuladásakor végbe megy. A villó gyúlási hömérsékc ÖO fok, ezen hőfok előidézésére pedig elegendő a villót gyengén meg dörzsölni, de ezen dörzsölés nem levén egyéb , mint erömüvi mozgás, ennek eleven ereje átváltozik a meleg eleven erejévé, s ezen meleg befolyása alatt a villó élenyül vizmentes villó savvá, mely fehér füst alakban elszáll. A phosphor-égés melege aztán elegendő arra, hogy a kén és fa gyulás hösmérsékét elö-állítsa. Lássuk most sorban azon behatásokat, melyek alatt a leggyakoribb használatban levő gyújtó eszközeinknél a tüz elé áll. Igy az acél, a kovához erős dörzsölés folytán fölemelkedvén, és róla apró vasrészecsek szakitatnak le, melyek épen azon nagy súrlódás befolyása alatt izzásba jönnek. Lehet tüzet éleszteni nagy nyomás által is, igy az úgynevezett légtüzszerszárn, mely áll egy üres hengerből, melyben egy dugatyú légzárólag botolható, ennek alsó végére tapló erősíttetik és a hengerbe, mely mindenoldalrul jól zárva van, betolatik, még pedig kellő sebességgel és vissza lutzva a dugatyút, azt vesszük észre, hogy a tapló meggyúlt. Ez pedig nem történt egyébkép, mint hogy a dugatyu által a levegőt erősen összenyomtuk és ezen nyomás átváltozott a meleg eleven erejévé és a taplót meggyújtotta. Tekintsük a Dobreiner gyújtó gépet. Itt köneny ömlik egy platina taplóra, ennek pedig azon sajátsága van, hogy a gázokat elnyeli azaz lukacsaiba némileg megsürítvu vissza tartja, ez által pedig szintén eleven erő lesz szabaddá s ez meleg alakban nyilvánulván, annyira felhevíti a folyton ömlő köneny gázt, hogy az meggyúl. Lehet még éleszteni tüzet tükrök és lencsék által; ezen módját a tüz gyújtásnak már mint mondják Arehimedcs is ismerte volna, sőt távolba levő hajókat gyújtott meg vele. Annyi igaz, hogy a tükrök és lencsék gyújtó hatása igen hathatós, inely pedig nem ered egyébtől, mint attól, hogy mindegyik a nap sugarait egy kisebb pontra gyűjti össze, mely kis ponton a hömérsék a gyulásig fokozódik. Ezekből tehát következtethetjük, hogy épen ily módon lehet tüz élesítésre a villamosságot is használni, sőt a természetben gyakran látható is a villám által gyújtott tüz, amit a villám nagyban képes tenni, ugyanazt teheti kicsinyben a villamgép által fejtett kis szikra. Mindezen módjainál tehát a tűzgyújtásnak, tulajdonképen mindig a hő az, mely tüzet gyújt, de meleget elöállítni lehet több módon : ütés, dörzsölés, n yo más, villamosság s. t. b. által. Fentebb a tüz eloltásáról szólítani. Ott ugyan is részben a láng hömérséke csökkentetik, részben a tüz elzáratik a levegőtől. De azt nem említettem hogy tüzet lehet eloltani gyors légáram által is. Igy a gyertya kialszik, ha gyorsan rá fúvók, ennek oka abban van, hogy a láng és a légáram gyorsasága nem állnak egymással arányban, és a lég részecskék oly gyorsan haladnak el a tüz mellett, hogy az nem képes az élenynyel egyesülni. A tűznek az emberhez viszonya oly változatos , mint a tüz megjelenési alakjai. Tagadhatlan, hogy a tüz okoz az emberiségnek károkat és pedig e károk gyakran igen jelentékenyek, sőt néha az egész emberiséget szellemileg, vagy anyagilag sujtók is. Igy a hajdan korban az alexandriai könyvtár égése nagy részt elrabolta tőlünk a múlt dicső emlékeit, és tán évszázadokkal hátra vetette a tudomá113'okat. De okoz a tüz más alakban is kárt az emberiségnek, igy a tűzhányó hegyek izzó láva árja, városokat képes eltemetni, — megölni. Igy az emberiség a tüzet, mint ön fajának gyilkosát készakarva használja fel. Gondoljunk csak a lőfegyverek annyi áldozataira, kik mind azért vesztették el életüket, mert az ember a teremtés remeke, a tüzet közelebbről ismerni tanulta és fölhasználta. Néha a tüz mint orgyilkos is mutatkozik, leselkedve egyesek élete ellen. Abban a kékes lángban, mely az izzó szén felett mutatkozik, gyilkos méreg van, a szénéleg. Ez szin és szagtalan gáz, mely ugy származik, hogy a szén égési terméke a szénsav (C0 2 ) áthaladva még egy rétegén az izzó szénnek bomlást szenved , és élenyének egy részét elbocsátva, szénéleggé lesz (00). Ez akkor történik különösen nagy mértékbon, ha a tűzhöz kellő mennyiségű éleny nem juthat. E gáz vigyázatlanságból oly sok életet oltott ki már, söt Angin'ban különösen divatos öngyilkossági mód is. Hatása onnét ered , hogy a vér egyik alkatrészével oly szorosan egyesül, hogy ez azután nem képes a belélegzett lég előnyével egyesülni és igy valóságos fulladási halált idéz efö. De még az igénytelen kis gyufa sem oly ártatlan, mint első pillanatra hinnénk. Hiszen, oly gyakran kivan ember — életet áldozatul és különösen lovagiatlanul, áldozatait legtöbbnyire a szépnemböl szemeli ki. - •
