Pápai Lapok. 1. évfolyam, 1874

1874-05-17

kacag. De hogyan ? a szív kínos vonaglásában. Ez már nem is keserű, de irtóztató örült kacagás. Ily kacágón nevetőkkel gondoltatik tele lenni a pokol is. A sirás és nevetés, mint a leverő és emelő érzelmek külsöülései, épen e nyilatkozásuk miatt hordják magokkal az esetlegesség és ebből eredhető helytelenség jellemét. Mihelyt tettetett, negélyzett érzelem ölti fel a siró és nevető arcot: a külső vonások árulást követnek el a való, igaz érzelem ellen. Visszaélés történik a kedély mozgásainak természetes nyilatkozhatásával. Hányszor nem találjuk, hogy a kinek belől szive vérzik, mulató társaságba jőve, kénytelen a társaság vigságát megosztani a humor gúny o s nevetésével. Hát nem tapasztaljuk-e, hogy sokszor könyáztatva borul a házastárs meghidegült kedvesének ravatala fölé, és szinte hívogatja fájdalmas kiáltásaival a koporsóból, az igaz 'fájdalmat tökéletesen kigúnyoló hidegen számító s i r ás á v a 1. A rómaiaknál voltak bérbefogadott, űzetett siratok és újongók. o. KIS LEÁNY .... Kis leány, kis leány Az Isten áldjon meg; Ne nézz rám, ne nézz rám, Mert megölsz engemet: Szemeidnek sugara Szivemet átjárja, — Mint villám a tölgyet, Mit az ég sújt rája. Szerelmem rég meghalt, Ne keltsed fel újra, A keserves bús dalt Ne idézd lantomra. Sohasem hallgatád Zokogó panaszát, — Most sem érted te meg Bús szivem bánatát. Azért köszivü lány Az Isten áldjon meg: Ne is gondolj reám, Megöltél engemet; Szemeidnek sugara, Szivemet átjárta, — Mint villám a tölgyet, Mit az ég sujt rája ! bői eszközöket csinálsz cselekvényeid kiviteléhez. Igazad van. — Én is eszköz vagyok csupán, te azonban magadhoz bilincseltél a legigazabb rokonszenv kötelékével. En szeretem az emberiséget, szeretem hazámat, s te mindkettőnek szolgálod érdekeit, midőn sorsát vezérled. r — En akarom, — viszonzá Katalin — hogy vájjon fogom-e bírhatni, a jövő, a történelem fogja megfejteni. Nézd , én így gondolkozom. A francia philosophok felfedezték eme nagy igazságot: az ember szabadságra született, szabad azonban csak műveltség által lehet. Én óriási birodalom felett uralkodom. Én ezen országban műveltséget akarok vetni, hogy itt egykor a szabadság virágozzék. En tudom, hogy egyik embernek sincs joga a másikat rabszolgává tenni, természetem azonban uralom után vágyódik —, k o r l á 11 a n uralom u t á n. S ha nekem, hogy liralkodhassam, szét kellene taposnom a, műveltséget, szabadságot, nem kétlem egy pillanatig sem, hogy megtenném, és minden gondolkodás nélkül. A j e 1 e n enyém, a jövőt irigység nélkül hagyhatom népeimnek. — Politikád meglepi Európát —- válaszolt Daschkow grófnő. Franciaország és Ausztria megcsalatva. látják magukat általad, mig te a nagy Frigyessel karöltve jársz. A katholikus hatalmasságok bámulva szemlélik, hogy Legyeiországban mily nyíltan meZalai. Kegyetlen csel. Orosz udvari történet Sac.her-Masoch Lipót lovagtól. Némelliől; Ifj. Martonfalvay Elek. (Folytatás). — Te vagy az egyetlen, kiben én bízom,— egyetlen barátnőm — kezdé II. Katalin. — Nem, neked nincs barátod — vágott közbe a hercegnő — te úgy barátaidból mint ellenségeidred megvédeni a dissidenseket, s hogy te eme nyugtalan népnek Poniatovszkiban királyt adsz — ki koronás rabszolgád. — Bátorság minden, Katinka. Én bírom a bátorságot, s ez készíti a nagy polikát. El vagyok határozva minden melléktekintet, minden könyörület nélkül előre haladni. Legelőször is nagygyá akarom tenni Oroszországot. Diplomatiám hálózata sikerrel működik minden irányban, seregeim megszállva tartják egyszerre Svédországot és Lengyei-