Pápai Lapok. 1. évfolyam, 1874

1874-11-21

^6gyböiaiiaiuiu iciiöauaiun írcuici A pápai jótékony nőegylet, lövész- ismeretterjesztő és a pápai önkéntes tü z o lt ó e <r v I et A lap szellemi részéi illető közlemények . a szerkesztő lalcására : Anna-lér 1216. sz. a küldendők. Előfizetési és hirdetési (Ujak, fclszóllamlások, a kiadói teendőkkel meghízott "W aj d i ts Iva L-ol úr könyvkereskedésébe: megyeházzal szemben, intézendők. Pápa, 1874. nov. 21. 30. sz. Meyjelenik e lap heten/cini egyszer, szombaton, egy iven. Tartalma: Még egyszer a polgári iskoláról I.— A tiizoltóegylot ügyében. — Az árak emelkedéséről. - Városi óvodánk megnyitása. — Társalgási órarend óvodánkban. — Törvényszéki csarnok. — Tanulmány. Vége van a . . . — Feneketlen. — Levél Deveeserből. — Különfélék. ElőXlzoté.si (líjalc: Félévre 7> ír. Negyedévre '1 Ir. ;j0 k. A llix^dotósií clíjalc a háromszori hasábozotl pelitsorért egyszer hirdetésnél (i kr. kétszer hirdetésnél :i ki. háromszori hirdetésnél A< kr. és a többszöri hirdetésnél lehelő árleengedéssei szállíttatnak. Mindig külön bélyegdíj lizelendö. Mégegyszer a polgáriskoláról. ^^[osszu harcok után végre ugy látszik megvalósuld Jáshoz közéig városunkban a polgáriskola eszméje. Í a mennyiben a leányok osztályának első éve már rövid időn, még ez évben, meg fog nyittatni. Örömmel üdvözöljük az iskolaszék, s a városi képviselő testületnek ezen iskola felállítására vonatkozó határozatát. igaz, a kétely, az idegenkedés, mely eddig ezen ügyet hátráltató — bár lassanként visszavonulva a nyilt ellenzés teréről — megvan több helyen még ma is; bizton reményijük azonban, hogy ezen iskolának áldásos működésével mind nagyobb körben sikerül magairánt feléleszteni a meleg pártolást, másrészről eloszlatni minden gyanút, kételyt, mellyel az áldozattól való túlzott aggodalom, vagy a féltékenység róla nyilatkozni szokott. Iskolák emelkedése mindég s mindenütt Örvendetes jelenség; mert haladást jelez, mi pedig az életrevalóság e

í?y leghűbb bizonysága. Elvitázhallan tény másrészről, hogy városunkban hiányt pótol a polgáriskoía s így felállítása indokolt is. A múlt idők még könnyebben megbocsátották a hiányos nevelést; a maikor e tekintetben szigoruabban ítél, s a művelődés terén többet követel. Ma már beismert igazság, hogy mint egy nép jólétének valódi záloga műveltségében rejlik, más részt a családok is növendék-tagjaiknak, az alapos nevelésben adják át a legbiztosb örökséget. így már az önfentartás ösztöne is sürgeti a jövendőt biztosító képzettség tényezőinek minél gondosabb alkalmazását. A célszerű nevelés egyik hatályos közege a polgáriskola; ennek pártolását azért hangosan követeli a kor, mind a társadalom, mind az egyes családok részéről. A polgári .iskola ellen, mint döntő érveket szokták felhozni, először hogy városunk szegény, és igy nem birja el az ily vállalat által követelt áldozatokat. Továbbá, hogy különben is az egyes felekezeteknek kitűnő elemi iskoláik vannak, — ezeken felül még itt helyben egy nevezetes col legitim, s egy jólszcrvezeü algymiiosium a tovább törekvő ifjak számára. Yégül, hogy ezek folytán egy ily iskolának nincs kilátása növendékekre, s igy céltalan lesz a reá fordítandó költség. Igaz, hogy városunk jövedelmi forrásait az eddigi szükséglelek is nagyon igénybe veszik, ugy hogy nj nevelő intézet szervezésére nem ajánlhat fel száz ezer forintot meghaladó lökét, s ezenkívül még ugyan ily összeg 10%-kát évenként. Ez ellagadhallan. E mellett azonban az is köztudomású, hogy a szándékolt nemes cél csekélyebb mérvű áldozatokkal is elérhető. Másrészről ismét, 15000-nyi lakosság egyesült akarata, lelkes buzgalma a saját s a közügy érdekében már nagyobb akadályok ellenében is ünnepelt diadalt, mint egy célszerű polgáriiskola megalapításának anyagi nehézségei. Tekintetbe vehetjük itt még azon biztató körülményt is, hogy az áldozatkész törekvés a kormány részéről is számithat résztvevő gyámolitásra. Az elemi oktatást illetőleg, az egyes felekezetek — bár a legkitűnőbb népiskolákkal rendelkezzenek is — megfogják engedni, hogy ezek még igy sem pótolhatják ma már a művelődést tovább terjesztő polgáriiskolát. Nem teszik azonban ezt feleslegessé a collegiumok s 30