Pápai Lapok. 1. évfolyam, 1874
1874-11-14
ki bizonyítványt azon egyén, a ki föl sem vevő mellőzéssel nézné le az ismeretterjesztő egylet igyekezetét. Fel hát polgártársaim! értsük meg emberi méltóságunkat, és gazdagítsuk ismereteinket! Nagyon kevésbe kerül, csak az egy évi idény alatt egy dolgozat felolvasásába, vagy egy forint fizetésébe, hogy megmutassuk, miszerint a mindennapi közönséges lényeknél többek vagyunk. Mutassuk meg, hogy tudunk nemcsak táncolni, hanem komolyan szent célra törekedni is, és ezen Táléban humanislikus egyletet kitartóan, lelkesülten pártolni, általánosan felkarolni és igaz hévvel támogatni. Karolyi. Ycszpeém megye bizottságának 1874-dik évi november 2, s következő napjain tartott rendes közgyűlése. (Folytatás)Szenlirmay József ;i távozó aljegyző 'Síiiró Fiáth Pálunk hivatalában volt buzgó működéséért köszönetet mond, s a deák pári nevében ;i főispánhoz azon kérelmet inté/ii. iniszerint öt tiszteletbeli fötégyzőnek kinevezni méltóztassék. Véghely Dezső az ellenzék részéről szintén elismerőleg nyilatkozik Fiáth Pál érdeméről. 'Elnöklő főispán tehát IL Fiáth Pált. megyei tiszteletbeli főjegyzőnek kinevezé, mi( a kinevezett köszönettel elfogadott. Antal (iáhor indítványt nyújt he, miszerint jövőben az állandó választmány által elintézendő ügydarabok a tagok közölt előadás végett előzetesen kiosztassanak. Indítványa az állandó választmányhoz tétetik át. Olvastatott Vermes Illés alispán előterjesztése, miszerint az újoneozásnál netáni akadályoztatása esetére a sorozó bizotság polgári elnökségére helyellesét ki jelöltetni kéri, mihez képest az esetre, ha az alispán akadályozva lenne. Körösy Imre I. aljegyző küldetik ki szorozásnál leendő elnöklésre. Csolnoky László felemlíti, miszer/mt Pap (iábor szuperintendens a dunántúli h. h. v. egyházkerület nevében a pápai jogakadémia segélyzéso iránt a megyei bízolIsáífhoz kérvényt nyújtott be. Kéri tehát a kérvényt fontosságánál fogva soron kívül elintéztetni. Az indítvány elfogadtatván, .a kérvény az állandó választmány azon véleményével együtt, miszerint a segély, részben a nemesi fölkelési alap jövedelméből, részben pedig a megyeterülelén eszközlendő hivatalos gyűjtésekből adassék, felolvastatott és a fölkelési alap kezelő bizottságához utasítalott. Békásy Károly közhelyesléssel fogadott, emelkedett szellemű beszédében kiemeli a jogakademiának megyénk nevelési ügyére, nézve nagy jelentőséget, s az alapkezelő bizottság nevében kijelenti, hogy a jelentés másnap reggelre beterjesztetni fog. Mi mégis történt. Az alapkezelő bizottság a f. évi novem. 1-től befolyandó kamatokból 2000 frtot véleményez segélykép megszavaztatni, s az esetre folyóvá tétetni, ha a jogakademiának a törvény kívánalmai szerint leendő újra szervezése megkezdve leend. •Szilágyi József azon körülményt jelzi, miszerint, a jogakadémia két elsó tanfolyama, már is az ujabbi rendeletekhez képest van szervezne. Véghely Dezső 3000.Hi»í kér megszavaztatni cm korlátozás nélkül folyóvá tétetni, mivel az ujra szervezés már ez idö szerint folyamatban van. Szentirmay József azon közvetítő indítványt teszi, miszerint szavazíassék meg 3000 ftnyi segély, s ebből 2000 ft azonnal, 1000 ft pedig csak a 4-ik évi tanfolyam felállítása után tétessék folyóvá. A közgyűlés ez indítványt egyhangúlag elfogadja Csolnoky László az állandó választmány által javaslatba hozott segélygyújtcsre a bizottság kebeléből indítványoz kiküldetni ivtartókat, kik a gyűjtést a polgármesterek, illetőleg járási szolgabirák közbejötte mellett eszközölnék. Indítványa hasonlóan elfogadtatik. h. «• ( Folytatjuk"). í * | Az árak általános emelkedéséről. I —l'\ lolvasl.ilolt a magyar orvosok es természetvizsgálók XVII. nagygyűlésének i társadalmi szakosztályában — irta (lyörgy líiulre Társadalmi és közgazdasági életünk egyik legnevezetesebb tüneménye az árak azon általános emelkedése, amely a legutóbbi évek alatt ritka következetességgel fejlődött ki. E tünemény megfejtésére eddigelé igen csekély ügyelem fordíttatott nálunk, ámbár nyomá-ját mi is ép ugy éreztük, mint a többi nemzetek, sőt különös körülményeinknél fogva még sokkal inkább. Azonban őszintén meg kell vallanunk, hogy a külföld is nieojehetös kis mértékben fordította e kérdésre ügyeimét s legutóbbi időkben az angol politikai pártok egyik szelteindús vezére, a világtalan Fawcet tanár nyomozásai csaknem utánzás nélkül maradtak. A British Association brightoni gyűlésén ugyanis az F. szakosztály elnöke, Fawcet ur fölhívta e körülményre a ! ügyeimet, azonban minden serkentése ügyeimen kivüí maI radt, sőt ugy akkor elmondott nyomozásai, mint szintén a j.Fortuightly llevieW'bon közzétett érvelései mind ekkoráig nem részesültek a kellő bírálatban. Ugyanazon alkalommal azonbau némi tekintetben ellentétes, — hazai speciális vi1 szonyainkhoz mérten pedig legalább Ís módosuló nézeteimet i nyilvánítván: ügyeiemmel kisértem a kérdés fejlődését; s 1 ma komolyan számot vetve magammal, ugy találom, hogy bizonyos elméleti általános természetű okokon kivül vannak különös természetű viszonyok is, amelyek csaknem kizárólag reánk vonatkoznak s amelvekuek hatását mindenesetre mi érezzük legjobban. Hogy a kérdést precizirozni lehessen : első sorban az árképzŐdés természetes processzusát kell vizsgálnunk ugy, ahogy az szabályszerű viszonyok között szabályszerüleg jelentkezik. Eltekintve tehát a retormjavaslatoktól, s ugy véve a viszonyokat, ahogy azok a keresztyén, civilizált társadalom mai állapota szerint vannak ; eltekintve továbbá a Thorn ton-féle némely kiyételesnek tekinthető esetektől, az árképződéire nézve lényegesen hat, a) A termelési költség. Dia nevezetesen valakinek többe kerül termelése, mint amennyiért eladhatja a termeivényt: nem fogja folytatni azt. Tehát az első tétel, amit kiindulásul vesz a termelő, a termelési költség, melyhez hozzátartozik a szorosan termelésre fordított Összegeken kivül a községi, országos és esetleg felekezeti adó, hozzátartozik továbbá a netalán befektetett töke kamata, hozzá a netalán személye-