Pápai Lapok. 1. évfolyam, 1874

1874-11-07

A pápai jói é k o n y n o e g y I e í, l ö v é s z- i s m ere í 1 e r j oszló é s a p á p a i ü ii k é n í e s 1 ii z o l í ó e <>* y I e t A lap szellemi részéi illető közlemények a síy;er*lcos;y:tö lalvás-;ái*a : Anna-tér 12-tß. sz. n küldendők. Előfizetési ós l.irdelési díjak, tVl>-/.óI — lamlások, n kiadói leendőkkel megbízott ~YN ' aj cl i t S Iv á rol ú r kön y v ke res k e­désébe: nieiiyeházziil s/emben, inlé/endök. Pápa, 1874. nov. 7. 28. sz. Meijjehnik e lap hefeit/iinl p(j!/s<pr, szombaton, eqij ivén. r l" , ai*lalma '. A lényü/.ésröl 111. - Veszprém-me­£\ei kii/^yiilésliül. — Lolteria VIII. — Frőliell'éle kisdedóvo­dákról. — Törvényszéki esnrnok - A líiz. — Vg\ heszélik. . . Feneketlen! Neveil. — Levelek a nnviláuliól. — Külün­IV lék. 101 < í I i y: o t ó .-vi <I í.j a 1 v : Félévre ........ 3 lr. Negyedévre 1 fr. 30 k. A \\ i i'tl<M ó.-^i clí.jalc a három­szori bnsáljüzoll pelit sorért egyszer hirde­tésnél 1) kr. ké|s/er hirdetésnél ö kr. három­szori hirdetésnél i- kr. és a löbhs/.óri hír­delésnél lehető árleenLjedéssei számitatnak. .Mindig külön liélyeiídij luelendő. 1 i fényűzésről. f in. fényűzés második foka a virágzó nemzetek és korok , fényűzése, mely valódi egészséges és izlésteljes élei \ élvezetre irányul és egyszóval kényelem, vagy Euró­pai nyelven. Comforl elnevezéssel jelezhető. Ezen fényűzés lemond a kényelmetlen csillogásról és az eredeti lermészeliséghöz lér vissza, e mellett takarékos­sággal is össze van kötve. Itt is kilünlielik az előke­lőség alak. anyag és a tárgyak gyakori változtatása állal, de kevésbé fog az feltűnő lenni, mini előbb. S miután mindenki szükségei beszerzésénél inkább a hasz­nálhatóságra, mini arra tekint, hogy csak neki legyen oly cikke egyedül. az ipar sokkal nagyobb mérvben termelhet ugyanazon minta szerint, a mi természetesen a cikkek olcsóbbságát idézi elő. lehetővé leszi, hogv a drágább anyagok helyett olcsóbb pótszerek is használ­tathassanak. Ezen korszakban sokkal nagyobb ügyeimet fordít az ember az öltözéknél a unom vászon fehérne­müekre. mint a csipkékre: az étkezésnél nagyobb sulyl fektet kevés, de tápláló és jól készített húsételekre, mint máriás, nyalánkságok és csemege sokféleségére. Min­denek felelt pedig a tisztaságban fényűzés virágzik itt. minden leslileg és szellemileg jóllevő következményei­vel : a mi a vagyonosságnak és magas műveltségnek csalhatatlan jele. Ugy hogy nem igen tévednek véle­ményükben azok. kik a népek műveltségét nem a se­lyem, hárson}' szövetek, szalag, hamis haj* arcpor vagy épen a Kölni viz (l' eau de cologne) és más illatozó szerek fogyasztásának mennyiségével, hanem azok szap­pan fogyasztásával mérik. Ezen fényűzés az. a mely minden nemzetre kivá­íalos: mert míg a nemzetei testileg, szellemileg eclzi, lem vezet elszegényedésre, és nincs r a nép egyes ki­zárólagos osztályára szorítva, hanem sokak állal űzhető. Együtt jár ezzel a lakhelyek kényelmes és vonzó be­rendezése, a természel szépségeinek az élet kelleme­sebbé léteiére felhasználása, séta-korlek és séla-lérek rendezése s izlésl nemcsilö miivészetek nagyban pár­tolása. Minden Európai népek közölt Angolország és Németalföld áll ez egészséges fényűzés tekintetében első helyen, de mindenüll; mutatkozik ily baladás, hol a nép vagyonosodik s szellemileg emelkedik. E haladás jelei közé számithaljuk, ha a zab. árpa és rozs kenyér fo­gyasztás kevesedik. a búza kenyér-fogyasztás pedig* emelkedik, ha a hús fogyasztás növekedik.- - általában ha az egészségesebb, alkalmasabb, ízletesebb lápszerek in­kább fogyaszlalnak. A lulajdonképcni Angolországbau van a legnagyobb húsfogyasztás, ugy hogy az árva­házakban is a napi húsfogyasztás fejenként majd fél fontig emelkedik. Az angol katona a laborban naponként (179 gramm husi kap, a franc'a 350—cl« a porosz csak 260-at. Egy jómódú angol család évi hús fogyasztását Porter 370 fontra leszi. Ugyancsak a jóllét emelkedé­sére mulat Angolhonban a cukor fogyasztás, mely 1734­ben 10 fonlra ment fejenkénl, 1815-ben 20 V 3 fontra s 1854-ig 30 fontra emelkedett. De annál szomorúbb­képet mulat Irland, Angolhon társországa, hol 1838-ban 8 millió lakos közül 5 millió főleg burgonyával, 2V 2 millió főleg zabkenyérrel élt. A mi viszonyaink se nagyon kedvezők fogyasz­tási tekintetben, világos bizonyítékául annak, hogy va­28

Next

/
Oldalképek
Tartalom