Pápai Lapok. 1. évfolyam, 1874

1874-10-31

egyiknek halasa a nemzetekre jótékony., a másiké bálványos. E tekintetben az irányokat egymástól határozottan meglehet különböztetni. Más a műveletlen népek fényűzése, melyet durvaság jellemez, — más a virágzó népek fényűzése, melyei a közhasznúság és kényelem jellemez, — más a hanyatló népek fényűzése, melyet az erkölcstelenség, elpuhuUság. természetellenesség jellemez. Érdekes c történeti fejlődésre egy pillantást vélni, ugy a mint azt Roscher nemzelgazdászalában megviláMiivelellen népeknél az ipar. mely a fényűzés tárgyait nagy választékban előteremti, még nem fejlődvén ki. a fényűzés nem a finomabb i^lés kielégítésére, a kényelem előteremtésére irányul: hanem a leglermészelicbb szükségeknek nagy mennyiségben kielégítésére s a külső cifraságra. A természetes szükségek kielégítésére azonban a gazdag sem használhat fel több értékel, mint a szegény; ezért a gazdagok fényűzése csak aljban állhat, hogy sokakkai fogyaszlat. Ezért itt a túlságos szolgaszemélyzet jálsza a főszerepet, a nagymérvű lakmározások és dobzódások céljai a kitűnni vágyásnak. Mint történeti adatokat felhozhatjuk erre nézve: hogy Warvviek gróf a 15—ik században naponként 30000 embert tartott élelemmel. Voltak kövelek. kik 500 személy kíséreltél utazlak. Alba herceg havonként 10,000 forint bért lizetell cselédjeinek s madridi palotájában nem voll egy becsületes lerem sem. de volt 400 cselédszoba. Oraniai Vilmos 1561-ben tartott lakodalmán 4000 mérő buza, 8000 mérő rozs, 13000 mérő zab, 3600 akó bor, 1600 hordó sör fogyaszlalott el a vendégek és cselédeik állal, kiknek számát eléggé mutatja az, hogy 5647 lóval jelentek meg az udvarnál. Ezen kor fényűzése azonban. mely a gazdagok állal vitetik, kevésbé nyomasztó a szegényekre nézve; meri bármennyire terjedjen is, a gazdagok és szegények életmódja közölt nincs nagy különbség, csak a munkaerőt pazarolja, a minek különben itt ugy sincs nagy értéke. — pazarolja pedig az állal, bogy sok ingyen élői tart. Azon egy jó oldala még is megvan, hogy az egyén vagyoni erejét túl nem igen halad halja; mert nem tökét, hanem csak évi termést fogyaszt. Jellemző továbbá az, hogy ezen fényűzés egyes alkalmaknál nagy mértékben tűnik fel. de folytonosan nem tizetik, mint a későbbi korok fényűzése. Ezen korszakból az átmenetel a másik korszakba lassan történik, a mini az emberek az ipar termékeivel kezdenek megismerkedni s azokat kezdik fogyasztani. Először az egyház és a városokban történt a haladás: de hogy mily lassan, azon mai nap szinte csodálkozunk. A 15—ik században .VII. Károly nejét mondják [az egyetlen francia nőnek, a kinek kettónél több inge volt, s a 16-ik században többször történt, hogy fejedelemnek fejedelmeknek egy darab inget ajándékozlak. Mai nap is félmüveit népek ép ugy, mint nálunk félmüveit egyének inkább az árúk külső csillogására, mint belső jóságára, tartósságára használhatóságára néznek. Például Oroszországban nagyon sok porcellán készlelet lehet találni, melyek dúsan megvannak aranyozva, feltűnően élénken festve; de az anyag maga. melyből készültek, tele van hólyagokkal s a talpa legnagyobb részének ferde. Lehet látni késekel, ollókat, hamvvevőket, melyek aranyosak, tájképek vannak rajok vésve: de egyik szarok nem illik a másikhoz, szögieleik rosszul vannak össze illesztve. Hány egyén nem találkozik nálunk is, a ki csak külső látszat ulán veszi az árukat, legtöbbet csak a felső öltönyre ad. s a külvilágban fényes megjelenése egészen elleniéiben áll a házban rendetlenségével. Ez különben mindig a fél műveltség jele. Antal Gábor. A L o t t e r i a. VII. az álmok b e f o 1 y á s a alatt. A morális okokból keletkezett álmok, az egyén foglalkozási viszonyainak, majd gondolatvilágának szüleményei. Az álomban feltűnő képek folyton változnak, ugy látszik minden cél, terv, ós valami különös jelentós nélkül, mégis a szellem magasabb igényeihez mérten, mintegy megítélve állítja azokat elénk és sajátságos nyelvezetével, azoknak symbolikus jelentőségeit tudtunkra adja, melyek tartalmát az álmodó vágyai, eszméi és mult világából, egyes morális elvek és igazságokhoz alkalmazva az öntudat belső nyilatkozataiból meríti. Az ily álmok jósolt beteljesülésének okai, az egyén belvilágában keresendők, abban mintegy előre megállapítva vannak, melyeket a szellem túlfeszített, de szabad működésében, az álomban hoz tudtunkra. Miután az álom az élet viszonyainak számos változásait milliárd vegyületü képekben, a fogékony lélek erejénél fogva tükrözi vissza, csoda-e ha az ezekre épitett következmények néha néha beteljesülnek. Néha mondom ; mert ha ezer közül egy beteljesedik, ezen egyet megragadva, hajlandók vagyunk azt általánosságban értelmezni , különben is a be nem. teljesült álmok könnyen elmosódnak emlékezetünkben, mig egy véletlen beteljesült álomra évek multán is vissza emlékezünk. Hajlandó vagyok elhinni, hogy talán legtöbb bizonyossággal foly be az egyén betegségi állapotára az álmok jósolt jelentősége; do megkell jegyeznem, hogy talán itt is nagyobb szerepe van az álom által keltett hiszékeny-