Pápai Lapok. 1. évfolyam, 1874

1874-10-24

a mellett az ajtó nyikorgása figyelmeztető a két bennlévőt és oda fordultak. —- Mi kell — kérdé gróf kissé nyers hangon. A fej újra megjelent. — Bocsánatot kérek méltóságos ur — volt s válaaz egy gyanús oldalpillantással kisérve ha tudtam volna. A gróf igen elkomorodott. — Mi kell — monda száraz, parancsoló hangon - mi kell, tudni akarom. A szobacicus meghökent. Talán tudhatá, hogy ama víz­teljes fény, mely a különben bágyadt szemekben egyszerre felcsillogott, igen komoly következményeket vonhat maga után, s igy jónak látta felelni. — Egv rózsaszínű levél, — monda félelmesen tekintve úrnőjét, — melyet egy uri inas . . . A gróf átvette. — Elég, mehetsz viszonzá szárazan. A szobacicus habozott. Hitt, bízott tragikus egy jele­netbenés mindent felajánlott volna ha tán lehetne. De a gróf nem tágított. — Menj — ismétlő. A szobacicus eltűnt, s minden tiszteletről raegfelet­kezve, mérgesen csapta be az ajtót. (Folytatjuk). A t>. füredi szeretetház. Balaton-Füreden idézésem alatt szíves volt a szeretet ház igazgatósága engem is, többek között, meghivni egy vizsgára, melyet az igazgatóság azon célból tartott, hogy az egy év óta ott működő tanítóknak gyakorlati működéséről bizonyítványt adhasson. Habár ez oknál fogva a vizsga, ugy volt intézve, hogy inkább a. tanítók előadási s tanítási modora, gyermekekkel bá­násmódja, nevelési és oktatási tapintala legyen megítélhető; mint a gyermekek eddigi szorgalmának eredménye: mégis elég alkal­munk volt meggyőződni e vizsgánál arról, mily jótékonyokká vállhatnának az ily intézetek hazánkban, ha nagyobb mennyi­ségben állitatnának fel. A szeretetház egy részről iskola, hol a növendékek annyi ismeretre tanítatnak, mint a közönséges elemi és népiskolákban, E tekintetben a b. füredi szeretetház tökéle­tesen megfelel a kívánalomnak, mert három tanító vezetése alatt levő hat osztályában az előirott tantárgyak kellő eredmény nyel tanitatnak. A tanítványoktól mindig okos, meggondolt, értelmes feleleteket hallottunk; alig tetszett hihetőnek, midőn a tanító fel­említő egyikről másikról, hogy az ezelőtt kétévvel koldusvezető, amaz disznópásztor vagy utcai kószagyermek volt. Nem csak az értelem fejlettségében és az életben megkívántató ismeretek elsajátításában mutattak fel a tanoncok kielégítő eredményt: ha­nem kitüntették előhaladásukat az ének és testgyakorlatban is. Jól esett hallani mily kellemmel és biztossággal énekelte a 02 elhagyatott árva gyermek a Nabugodonozor operának „Szárnyat ölts fel szivem gondolatja" kezdetű kardalát, s azonkívül egy ha­zai indulót; s mind ezt Weber igazgató úr állítása szerint az ő vezetése alatt hangjegyekről tanulták Le. A testgyakorlatnál -is teljesen kielégítő eredményt mulattak fel a növendékek, és jó lelkiismerettel fejezhettük ki elismerésünket a tanító iránt, kinek vezetése mellett a (i—10 éves gyermekek annyi elevenséget, ügyességet s fegyelmezettséget sajátítottak el, mint akármely jól berendezett alsóbb osztályú katonai növeldében. A szzretetház továbbá nem csak fanintézet, hanem egyút­tal nevelő intézet is, oly feladattal, hogy az elhagyatott és tán elhanyagolva, az emberiség és haza. terhevé válandott gyerme­kekből, hasznos és munkás polgárokat neveljen. Ezen feladatát is megoldja a szeretetház; mert az intézethez tartozó összes sző­lők, rétek, kertek a gyermekek által műveltetnek; a háztartás­nál a cselédséget ők képezik; az újonnan felállított emelete* épülethez a munkaerőt legnagyobb részben ők szolgáltatták. Ezenkívül mivel már vannak az intézet növendékei között annyi idősek, hogy az elemi iskolákat bevégezve, mint tanoncok vala­mely életpályára, léphetnek: az intézetben eddig egyedül gya­korolt szabómesterség mellé jövő évre cipész és asztalos mű­helyek is állítatnak, melyekből e gyermekek mint értelmes, er­kök'Mts, fegyelmezett kész munkások kerülnek ki. Még egy dolog volt a mi nekünk e látogatásunk alkalmával nagy örömöt okozott. Az első osztályra 17 növendék, tehát az osztály nagyobb része, a magyarországi kincstári bányamunká­sok árvagyermekci közül, mint idegen ajkú. tót és oláh vétetett fel, ez előtt 10 hóval a szeretetházba államköltségen, és ma ezen gyermekek folyékonyan beszélik a magyar nyelvel, azt már most anyanyelvüknek tekintik. E példa eléggé mutatja, mire lehetne menni ily intézetekkel a. felvidéken a magyarosítás tekintetében, ha az intézetekre elég gond fordítatnék; alig ma­radnánk messze azon remények mögött, melyeket egyik állam­férfink , a ki e célra szándékozott a felvidéki kincstári birto­kokon ily intézeteket felállítani, hozzájok kötött. Fájdalom! azonban, hogy a b. füredi szeretetház úgyszólva egyedüli hazánkban, s a tanítók, kik kormányköltségen szegény nevelőkké kiképeztetnek azon feltétellel, hogy legalább -1 évig szegény házakban tanítsanak, népiskolatanítókká lesznek, mivel nem kapnak a kötelezettségüknek megfelelő állomást. Vedig csak ily helyen is mint Pápa. város, mennyi gyermek növekszik fel majd minden nevelés nélkül s lesz belőle utcai suhanc pramin),. majd később tolvaj, koldus és a társadalom terhe; a kikből pedig, ha ily intézet nem hiányoznék, becsületes polgárok lehettek volna. Jelenleg pápai 5 gyermek van a b. füredi szeretetházban, bizonynyal minden árvák között rólok gondoskodott, lepjobban a város" és a nőegylet, s e gondoskodásukért méltán elismerést ér­demelnek. Én hiszem, hogy az ezen gyermekeknél tapasztalt jó eredmény megérleli később nálunk is az eszmét, hogy ily inté­zet magában a városban állítassék fel. A b. füredi szeretetház is nehezen állítathatott fel köz­adakozás utján, de hála. istennek most már lenállása biztosítva, van. Alapját megvetette a közrészvét s lentartja a közjótékony­ság. Szeptember hóban is két egyén ajándékozott az intézet ja­vára Öt-ötszáz forintot, kiknek alkalmuk volt az intézet növen­dékeit b. füreden látni s nemes keblök indulatát követve névte­lenül tették áldozatukat a közemberiség oltárára. Az intézet felvirágoztatásának érdeme pedig mindenekfelett az intézet igaz­gatóságát illeti meg, kik nem kiméivé fáradtságot, áldozatot, időt, mindent megtesznek arra nézve, hogy az intézet céljának megfeleljen; minden alkalmat felhasználnak, hogy annak anyagi ereje gyarapodjék. A. a. Különfélék. — André Gyula, a pápai királyi törvényszék aljegy­zője, a legközelebb múlt napokban nyújtá he lemondását és f. cvi nov. 1-en hagyja eí városunkat, hogy Zircen ügyvédi iro­dáját nyissa, meg. Valóban fájdalmunknak kell kifejezést adnunk a nevezett távozása felett, kiben a királyi törvényszék iigybuzgó ős szakképzett hivatalnokát, városunk pedig egyik lelkes polgá­rát vcsztendi el. — A megyei bizottságnak városunkból kisorsolt tag­jai helyett a belvárosban képviselőkül választaltak Svoboda Ven­cel, (Szelestey Lajos, Horváth Lajos, — az alsóvárosban pedig Szilágyi József, Körmendi Pál és Bruder Sámuel. Megyénk egyéb kerületeiből következő választások jöttek tudomásunkra: Ugód­ban: Lukacsok János és Kapácsi József,— A. Te ve len Vég­hely Dezső (veszprémi") és Szálai József (bödögei), — Nya­radon Nagy István és Katona Imre, — T a k á c s i n Szekeres Mihály és Nemes Sándor, — K. Is z k á z o n Marton falvai Pál ős \d.

Next

/
Oldalképek
Tartalom