Pápai Lapok. 1. évfolyam, 1874

1874-10-17

Meg Ii ivás dí jlö vészeire. A pápai lövészegylet, Vasárnap, az az folyó hó 18-ikán G r ó f E s t e r li á z y Pál u r ö N a g y m é 11 ó s á g á n a k, mint az egylet elnöke s j ó 11 e v ö j ének tiszteletére dij lövészetet rendez, melyre az egylet tagjai tisztelettel meghívatnak. Ezen dijlövészettel egyúttal az ez évi löidény bczáratik. Ezen dijlövészet alkalmára a pápai lövészegylet által következő díjak tűzetnek ki : 1. a legjobb lövésre, mélység szerint 2 db. arany 2. a legtöbb körlövonek 1 db. arany 3. a legtöbb feketét lövőnek 2 db. ezüst forint 4. az ezen felül fenmaradt löpénz, a lövészek között, a lőtt körök száma szerint osztatik fel. A ki e díjakra lőni akar, legalább 40 lövést kell vennie. A 2-ik szám alatti díjra mindig 40 egymásután következő lövés körei számitatnak. Egy lövész az 1.2.3. díjközül csak egyet nyerhet el. Egyfolytában minden lövész 10 lövést tesz. Egy lövés ára, az egyleti illetékkel együtt, 7 kr, ezen kivül töltényről mindenki maga gondoskodik. A lövés kezdődik d. u. 1 V

2 órakor. A pápai löeészegylet választmánya. Pápai törvényszéki csarnok. Árverések. October 19-én Szabó Ferencz és neje ellen ingóságra és az oroszi 4. és 321. szánni telekj könyvekben foglalt ingatlanokra. Orosziban — 21-én Tóth János ellen ingóságra, Borsosgyó'rött — 22-én Szabó János és neje Nagy Juliánná ellen a pápai 315. számú telekjkönyvben foglalt 1172/b Jiépsorszámu felülépitményes házukra Pápán. Képek a hazai történelemből. (2. folytatás). ét száz év múlt cl. A függönyt jó szorosan együtt kellene tartanunk; de az félre lebben, s íme mit látunk!? A belviszályokból eredt nyomorokat megszüntették III. Béla király bölcs és erélyes intézkedései. De már mintegy átokká vált, hogy ha az elhunyt fejedelem több gyermeket bágy maga után, polgárháború dúlja a hazát. Az ifjabb — különben is nyugtalan kedélyű Endre herceg neje, az uralomra törekvő Meráni Gert r ú d jelenik meg lelki szemcink előtt. Bár egy nőre nézve a férje feletti teljes hatalom nagyon is elég lehetne : ö ezzel nem éri be. Előbb az ország egy részének, — utóbb a már koronázás által törvényesített kiskorú fejedelem alatt az egésznek bírtjkára áhítozik. Az Özvegy királyné — Castilia bátor szülöttje — csak a szökés által menekülhetett gyermekével az elvesztésökre irányzott fondorlatok elöl. Gertrúd célt ér. A hazájából kiüldözött gyermekkirály holttetemét külföldi porok takarják. Nyitva az út a trónra ! Es ő azt teljes mértékben el is foglalja. Semmi országos intézkedés nem történhetik az ö közvetlen befolyása nélkül. A legfőbb tisztségekre családjának tagjai s kegyencei emeltetnek. Igy jut a kalocsai érseki székbe Berchtold; bár III. Ince pápa által eszközölt megvizsgáltatásából az derült ki, hogy úgy korát, mint tudományos ismereteiéit tekinivo, tanítványok tanítványa sem lehetne,— mégis mesterek mesterévé emeltetett. Igy nyeri ugyan ö, érdemes magyar urak mellöztévei a bácsbodrogmegyei föispár.ságot, — miután már előbb Tótország bánságának méltóságával diszítetett volna. Hasonszerü kedvezésekben részesülnek más kegyencek. De éppen e túlságos kegyekkel való halmoztatása az idegeneknek s mellőzése a magyaroknak, úgy minden ügyekbe való beavatkozásai annyira elkeserítek iránta a haza fiait, hogy a magában is vérlázító esemény végveszélyt hoz Gertrúdra. A király — t. i. II-dik Endrének — Halicsban távolléte alatt, egyik testvére, Ottó meggyalázta, — és pedig a közvélemény szerint magának Gertrúdnak közvetítő segélyezésével, Bánk nádornak bájos hitvesét, a spanyol Amdalusia egyik kies völgyének kellemdús szülöttjét, mint a királyné udvarhölgyét. A köztiszteletben álló nádornak e meggyaláztatása véres boszúra ingerli annak barátait s tán rokonait — Péter és Simon urakat. A királyné palotájába, mások szerint mulató sátorába törnek,—s öt irgalom nélkül meggyilkolják..,. íme egy hivatás — körét túllépő — s tulajdon természetét megtagadó nő sorsa ! Három tengerpart vet határt a szélesen kiterjedt magyar birodalomnak. Süvegeli a magyart mind az oláh, mind a horvát, mind a tót. Olaszország, — az alakulóban levő török, és a nagy kiterjedésű litván birodalom kénytelen zászlait meghajtani a diadalhoz szokott, benn megelégedett és boldog, kifelé fálelmes ország fegyverei előtt. De a nagy birodalom kormánya lovagias, hadban vitéz, békében kegyes, mindég nagy király Lajos, halála után egy 12 éves női gyermeknek és egy cselszövényekbcn páratlan özvegy kezei közé juf» Csak hamar fellegek gyűlnek az oly hosszú időn át borútlan haza egére, A lengyelek ismét különválni óhajtanak.— bár N. Lajosnak tett ígéretük szerént annak egyik leányas általuk választandó fejedelem kormánya alatt. Erzsébet halogat, — fondorkodik ; végre is — ha Lengyelországot egészen elveszíteni nem akarja — engedni kénytelen. Hedvigtől — az erélyestől, és éppen azért kedvesebbtől megkell válnia. Igen .... mert délnyugotról még nagyobb vihar fenyeget. Itt t. i. a mindenható befolyással biró s maga mellett mást tűrni nem akaró tanácsos — Garay nádor által vezetett nöi kormány-szitotta elégületlenség árulásra vetemedik, — csupán a miatt, hogy az államhatalomban részt vehessen. Eszközül ajánlkozik a nápolyi király — durazzói Káról. Ugyanaz, ki Mária édes atyja és Erzsébet férje, Lajos fegyverei által nyerte el a nápolyi trónt; ugyanaz, ki e trónra eljutásakor megesküdt e nagylelkű magyar királynak, hogy utódait birtokukban híborgatni nem fogja. — Szinli, hogy