Pápai Lapok. 1. évfolyam, 1874

1874-10-17

pusztában. 11a gyenge is a hang, azért meglehet azt hallgatni. Mily szép lenne, ha addig, mig egy közit ö n y v t á r eszméje alakot öithetne , e két intézet pótolná az egész közönség művelődéstörténeti tettét. Lesz alkalmunk tán — ha t. i. e lapok szerkesztője tért enged *) — előadni e lapok hasábjain szerény nézcleinket egy közkönyvtárnak városunkban felállítása felöl. • Pápa városa képviselőtestületének 1874. évi okt. 10-éu folytatólag tartott őszi rendes közgyűlése. Klnök : Woita József polgármester. Jegyző: Nagy Boldizsár főjegyző. IM.ávastatott a kerületi tanfelügyelő felhívása a felsőbb népiskola vagy polgári iskola felálllitúsa, s erre vonatkozólag a város anyagi erejéről értesítés adás iránt. — Ezzel együttesen felolvastatott az iskolaszék jelentése is, miszerint a város önerejéből sem a felsőbb népiskola, sem a polgári iskola felállítása s fenntartására nem képes, sem arra alkalmas helyiséggel nem rendelkezik: azonban az ^újonnan épült rajziskola helyiségében a polgári iskola első osztályának leányok számára felállítását, hacsak ideiglenesen is, szükségesnek és kivihetőnek véli. Tanárokul ideiglenesen ltanníg Antal elemi tanító igazgatása alatt Laszka Adél nevelőnőt, Néinetli Pál s. lelkészt és Varga Gábor rajztanítót indítványozza alkalmaztatni. ÍSzelestey Lajos képviselő a polgári iskola felállítását ellenzi, mivel városunkban az iskolák felekezetiek, továbbá a polgári iskola által a tanoncok életpályájuktól 16 éves korukig élvonalnak, végre államsegélyt inkább a felső népiskolára remél.— Nem helyesli a polgári iskola ideiglenes felállítását sem, mert a javaslatba hozott tanítók inindannyia nem bír a törvényben előirt miiiősitvénynyel, továbbá a polgári iskolában, a. törvény egy tanárnak 50 tanítványnál többet nem enged. Bocsor István képviselő lagadja, hogy a törvény felekezeti felsőbb népiskolát engedne, továbbá hogy a felsőbb népiskolai tanfolyamot a tanonc 15 éven alol bevégezné.—A polgári iskolát a városi lakosság foglalkozásának megfelelőbbnek tartja, és az államsegélyt a polgári iskolára is reméli, miután azt több dunántúli város is megnyerte. A kérdéshez szólottak még llarátli Ferenc tanácsos, Szilágyi József, Rózsa István, Hada János, Zárka Dénes és Pék Antal képviselők,— mire a nagy többség elfogadta az iskolaszék javaslatát. Olvastatott továbbá az iskolaszék jelentése a kisdedovoda tárgyában, inelyszerint azt f. évi október hó közepén az újonnan épített helyiségben megnyittatni, tanítóul a jövő évi Szent György napig ideiglenesen Magvassy Pál alapnevelőt alkalmazni, és a tanszereket, melyek Magvassytól átvehetők nem leimének, újból megszerezni javasolja. Elfogadtatik. Olvastatott a faiskola ügyében kiküldött bizottság jelentése, miszerint a faiskolát a tagosítás bekövetkeztéig előbbi helyén hagyandónak véleményezi. A bizottság véleménye elfogadtatván, négy kert a haszonbérlőktől visszavétetni rendeltetett. (Folytatjuk). • h s. *) Szívesen akármikor. A számításból egyébiránt a easino könvvLárát kitolódni nem SZÍ had. Sterk. Lesz polgári iskolánk. Városunk képviselő testülete, mely már oly sokszor bebizonyította, hogy a kor eszméit felfogni és megérteni, nem különben azok hatása alatt cselekedni képes, az octoberlO-ki közgyűlésében tanúsította legjobban szellemi érettségét, hozta napfényre legigazabban a korral haladni tudását, fűzte homlokára a szellem harcosaitól kiérdemelt elismerés babérkoszorúját, és nyerte el méltóan a jövő nemzedék háláját, midőn nagy többséggel kimondotta, hogy magáévá tevén az iskolai szék véleményét, a polgári iskola első osztályát, a leányok s z á m á r a, még ezen folyó évben, ideiglenesen a városi rajziskola helyiségében, f e I á 1 1 i t a t j a* Minden oly tény, mely a korszellem haladását és hódítását jelöli; mely a társadalomban elobbrehaladást biztosító ismeretcink forrását nyitja meg: művelődéstörténeti fontossággal bir, és megérdemli a történet lapjaira becikkelyezést. Városunk képviselőtestületének fölebbi határozata, mely rövid időn valósulást nyerend, ép ily nevezetes művelődéstörténeti mozzanat. A polgári leányiskola, megnyitása és teljes fölállítása után, hamar bebizonyitandja létének elodázhatlan szükségességét és üdvös hatását városunkban és vidékén. Ugyan mondják meg önök, a polgári iskola ellenzői közül, nem találtak erösebb érvet ezen intézet ellen annál, hogy a polgári iskola nálunk azért nem állitható fel, mivel városunkban az iskolák felekezetiek ? Ugy látszik, önök a felekezetnélküli iskola szellemétől félnek, — és ezen féltökben a gazdászat, ipar és kereskedés tantárgyát és a nöi munkák különböző nemeit is felekezeti színben szeretik látni. Amaz állításuk is a polgári iskola létrehozhatása ellen, hogy ha államsegélyre van szükségünk, inkább kapjuk felső népiskolára, mint polgári tanodára, csak elfogultságuk szüleménye. A törvény (1868, XXXVIII. 26, §.) kilátásba helyezi az államsegélyt, söt mint a példák mutatják, meg is adja azt a felső nép és polgári iskolának ; de csak azon esetben, ha az illető intézet községi és igy f e 1 e k c z e t n é 1 k ü 1 i. Ezért is ne bolygassuk mi a különböző iskolák vallásos színezetét. Adjanak, ha ugy tetszik, az illető felekezeti elemi népiskolák erős vallásos és erkölcsi nevelést és oktatást. Az ezek fölé emelendő községi polgári iskolák pedig nem annyira az egyháznak, mint inkább az életnek neveljenek és oktassanak. Különben a tör vényszer int is a vallásos erkölcsi képzés nem záratik ki a polgári iskolákból sem (1868. XXXVIII. 73. ,74. §.), — v e z e t v é n azt az illető felekezeti vallás lelkészei. Hogy a polgári leányiskolának javaslatba hozott tanítói mindegyike nem bir a törvényben előirt minösitvénynyel — épen nem akadály az intézet megnyitásában és felálitásában ; mert a 133. §. szerint a nem okleveles tanitók is alkalmazhatók polgári iskolai hivatalra, csak hogy kötelesek az iskolákat vizsgáló főhatóság előtt tanítási jártasságukat és ügyességüket igazolni. 8 végre, hogy egy osztályban 50 növendéknél több nem lehet (70* §.), a leg