Pápai Lapok. 1. évfolyam, 1874

1874-10-10

Vegyestartalmú társadalmi hetilap. A pápai jótékony nőegylet, lövész- ismeretterjesztő és a pápai 0 n k é n t e s tüzoltóegylet A lap szellemi részét illető közlemények a S55orlcos;y:t ő la.l5.á«ár*a : Anna-tér 1246. sz. a küldentlők. Előfizetési és hirdetési díjak, Pelszóllamlások, a kiadói teendőkkel meghízott "\Vaj elit SS Ivá r*Ol úr könyvkereskedésébe: megyeházzal szemben, intézetniük. Pápa, 1874. okt. 10. 24. sz. Megjelenik e lap heienkinl egyszer, szombaton, egy íren. TPai 'lalliia '. A fényűzésről I. — Városi közgyűlés. — Költségvetési tanulmányok f. — (Iselédeink IV. — Válasz a tagositó bizottságnak. — Ninivc veszte. — Feneketlen! Kii lön Cél ék. Klöíivsotóssi clíjalv: Félévre 3 Ir. Negyedévre 1 Ir. o0 k. A Ilii :'*elol óí-vi clí.jalv a háromszori hasadozott netil soréri, egyszer hirdetésnél f> kr. kétszer hirdetésnél ö kr. háromszori hirdetésnél A- kr. és a többszöri hirdetésnél lehető árleeiigedéssei számítatnak. Mindig külön bélyegdij fizetendő. (.1 A fényűzésről. Jí •' '• [?PLindazon javaknak, melyek emberi munka és szorgalom által termeltetnek utolsó rendeltetése az. hogy elfogyasztassanak: mivel csak ez teszi őket hasz' nosakká. értékesekké. Azonban sem a nemzetre, sem az egyesekre nézve nem közönyös doloar az. ho<rv mily javak, mily mértékben, kik által és mily célra fogyasztóinak. Nem közönyös pedis: azért, mert lehelnek javak, melyeknek fogyasztása az emberi Organismus elsalnyulásál. az idegek eltompulása!, a durvaság, vadság terjedését, a jogsértések szaporodását, a műveltség hanyatlását vonja maga után: míg más javak fogyasztása az emberi-nem életerejét növeli, műveltségét emeli, az erkölcsiségei szilárdítja. Nem közönyös dolog, mily mértékben fogva szia Inak a javak, mert a kevés fogyasztás érdeknélküliséget, {ellenségre hajlamot, az ember testi és szellemi képességeinek elhanyagolását eredményezi: a mértéken felüli fogyasztás elszegényedési, az anyagi javak utáni módnélküli sóvárgást, az erkölcsi és szellemi érdemnek kevésbe vevésél. megvetését eredményezi. Szinte nag)' különbség van a fogyasztásra nézve abban, hogy kik állal és mily célra fogyasztalnak a javak: mivel azon javak, melyek munkátlan, henye., ingyen élö emberek állal, silány, hiú, sokszor erkölcstelen célokra fogyasztalnak, nemzetgazdászaülag csak károkat okoznak: mig azon javak, melyek munkás, tevékeny egyének állal, nemes célokra, valódi szükségek fedezésére használtatnak fel, ha teljesen megsemmisülnek is: a nemzet anyagi, erkölcsi és értelmi gazdagságát szaporítják. A fogyasztás helyességének megítélése e szerint semmivel sem kisebb érdekű akár egyesekre, akár nemzetekre nézve, mint magának a vagyonlermelésnek előmozdítása és növelése-, és mégis sokkal kevesebben vannak, kik a fogyasztási illetőleg helyes fogalommal bírnának, vagy legalább azt helyesen alkalmazni bírnák: mint a termelés törvényeit illetőleg; azért mivel a fogyasztásnál nehéz a helyes közepet eltalálni, mig a termelésnél a dolog természete mindenki elé csak egy törvényt szab. a termelésnek minden eszközökkel emelését. Hogy a fogyasztás helyes mérvét megállapíthassuk, egy dolog az, mivel tisztába kell, mint alapfogalommal jönnünk, s ez a fényűzés fogalma: mivel ennek helyes megítélése és méltatása szolgáltathatja a kellő alapot a fogyasztásra nézve. Ezen fogalom azonban maga is meglehetősen határozatlan és vita tárgyát képező. Némelyek a fényűzés alatt azon fogyasztást értik, mely nem valódi szükségből, hanem csak azért történik, hogy általa az illetőnek vagyonossága kimutatlassék. Mások fényűzésnek tartják mindazon fogyasztást, mely az illetőnek vagyonához nem áll arányban, s hogy azokat fedezhesse, okvetlen oly szükségei fedezését kell megszorítania, melyeknek kielégítését a természet és szokásos életmód követeli; vagy ha ezt nem teszi, akkor szüksége fedezése céljából tiltott jövedelmi forrásokhoz kell folyamodnia. Még mások mindazon fogyasztásokat fényűzésnek tekintik, melyeket a fogyasztó kisebb nagyobb mértékben nélkülözhetett volna, habár azok megtartása nem áll is ellentétben vagyoni erejével.