Pápai Lapok. 1. évfolyam, 1874

1874-09-26

kell őket elhagyatottságukban szeretettel, jó indulattal föl­keresni ; kell nekik megélhetésre becsületes munkát sze­rezni, hogy a becsületes emberek társaságában szégyen nél­kül elvegyülhessenek. Lugossi József, nemes emberbarát, 1839-ben követke­zőleg irt a társadalomnak ezen igazán szánalomra méltó nyomorultjairól. ,,A szadadulás órája üt, a börtön ajtai meg­nyílnak, s többé nem a baromiságig sütyedt fenevadat, ha­nem a törődött szivíí, lélektani következetességgel végrehaj­tott büntetés iskolájában ' félig megjavult szerencsétlent, a javulás erös föltételeivel, bocsátják a nagy világba. De mivel fogsága előtti tiisztességesebb viszonyai legtöbször íeldúlvák, a tisztességtelenek mostani jobb érzése előtt utálatosak, csa­ládja körébe néha visszatérni nem szabad, néha pedig nem lehet: jövevényül magára hagyatva, scgélytelenül áll a zajgó társaságban ; egy kiesett kereke annak, mely óva ugyan végső rothadástól, s némileg kiigazítva van, de még nincs beállítva régi tengelyébe, s kapcsolatba hozva a többi mil­lió kerékkel, hogy hajdani munkásságát folytathatná. Bizony­talan, ingatag állása a polgári társaságban, az iménti bünte­tés friss bélyeghelye homlokán, a világ részvétlen hömpüly­gése némi keserű ellenérzéssel töltik el szivét az emberiség iránt, mely egy pár kedvetlen tapasztalás, roszul sikerült próba, szégyeuitö vagy megalázó vísszautasitatás után, vagy tökéletes levertséggé, kétségbeeséssé válik, vagy a lelkületek különféleségéhez képest visszaesővé teszi." Az a ki büntetése előtt nem romlott, hanem talán csak eltévedt tagja volt a társaságnak, a büntetés által lesz megvetette; kivel az érintkezést kerülni igyekszik mindenki; kit, mint a ragadós fekélyüt, kemény szavakkal üz el háza küszöbéről, mertsen­kisem hisz a vétkes bánatának. 8 adta légyen bár jelét jó útra visszatérésének, mindenki meg van győződve, hogy az egyszer elbotlott, többé nem bir felemelkedni. Szomorú hely­zet, kétségbeejtő valóság! De hát végre, félre az előítéletekkel! az embert meg­alázó ily elfogultsággal! Korunk a felvilágosodás, szabadelvü­ség, a nyomor enyhítésére szövetkezés, a bajok orvoslása kö­rül szánalom és részvéttel csoportosulás kora! Alakuljanak a fegyencóvó rabsegélyzö védegyletek: hogy az elbocsátatott fegyencek, javításuk s emberré válásuk utján, oltalom és párt­fogásban részesülhessenek, őket munkára elhelyezzék vag) 7 ép az egylet kebelében munkát nyerjenek, igy a rosz társasá­goktól is megőriztessenek, és homlokukról a bűn szégyene letörültessék. A polgárosodás érdekei mellett küzdő amerikai Penn­sylvaniáé a dicsőség, hogy már 1770-ban alakította az első fegyencóvó egyletet. Európában Angolországé a pálma ily egyletek létrehozásában, — van jelenleg 12 egylete,— Fran­cia országban az 1837 i párizsi után jöttek a roueni, tou­lousi, lyoni, bordeauxí és a StrasLurgi, — Olaszországban kiválóbb a florenci, volterrai és san canizzanói egyletek,— Poroszországban a berlini és brcslauiak, — Bajorországban a Szent János egylet, — Würtombergben a királyi család pártfogása alatt álló, melynek több mint 2300 fizető tagja van. — J5adenben felsőbb támogatás mellett 29 védegylet alakult,— Schweizban már 1838 után jött létre a sz. gaiioni utóbb a zürichi, baseli és most ujabb időben az appenzellk Austriában mozognak létesítésén, különösen, mióta az J837 april 8-án elhalt Müller Lajos Frigyes bécsi nagykereskedő végrendeletének 21. ponjában tett hagyománya, 1866-tól már kerek 35000 ft. töke, a bécsi országos fenyitö törvényszék rendelkezése alatt ált. A végrendelet idevonatkozó szavai ezek : ,a tőke jövedelméből ollyan bünöneök, kik nem annyira szivok romlottsága, mint inkább önvétek nélküli szegény­ség nyomása, keserves szükség, vagy más titokban emésztő szerencsétlenségek által hasyvták mairukat kisebb büntettek elkövetésére csábitatni, a büntető intézetből elboosátatásuk után hathatós segélyre találjanak, s mód nyújtassék nekik valamely becsületes kereseti),ód megalapítására.' Nálunk 1839-ben lelkesülten szóllalt f>l a nemes lelkű Lugosi József; de szavai cllhangzottak. Az idén alakította a király főügyész Kozma Imre a pesű első rabsegélyzö s fe­gyencóvó egyletet, egyúttal fölhívta a királyi ügyészségeket a társadalom e/.en elhagyatott, megvetett, üldözött, még pá­riáknak is nevezett nvomorultjai üdvének lelkesen fölkaro­lására éá. védegyletek alakítására. Vajha fölhívásának, és közelebb, a mi királyi ügyészünk emberbaráti fölszóllásának lenne gazdag eredménye. Nálunk, Magyarországon van különös fontossága a rabsegélyzö s fegyencóvó egyleteknek, ahol az iskolai taní­tásban annyi ember nem részesül, a hol a tudatlanság oly sürü homályban tartja az észt és akaratot, ahol a legnagyobb hajlandóság van munkátlanság és dolog-kerülésre. Az állam, a társadalom, mint erkölcsi hatóság tegye meg a maga köte­lességét a börtönökben, az erkölcsi és szellemi képzés szoros és pontos megtartásában, a szükséges munkához szok­tatásban és begyakorlásában; de az elbocsátott, elhagya­tott s elárvult, a javulásnak pedig biztos jeleit tanúsító ra­bokat fogadja részvéttel a társadalom , mint az egyének önként társuló közösége. Oyámolitsák az alakuló egyletek j szellemi jóakarattal és munkaellátással a büntetésüket ki­| állottakat, nehogy épen a könyörtelen, hideg* szigorúság ta­j szítsa vissza őket a bűn örvényébe és semisitse meg ben­| nök az embert. Hadd állhassanak meg szilárdul és biztosan j az erény utján polgártársaik között. Igy majd lassan ki­emelkedik a nép legalsó rétege is a tudatlanság és törvény­telenség árjából, és jut közelebb az emberiség tökéletesedése céljához. P. Sz. K. Az ipartársulat köréből. A pápai átalános ipartársulat közhírré teszi, mikép alap­szabályai értelmében választmányát megalakította s e szerént véglegesen szervezkedett. — Hivatalos helyisége Pék Antal ur­nák a megyeház háta megetti házában van, s a választmány ott tartja rendes üléseit, még pedig minden hónak első csütör­tök napján délutáni 5 órakor; — a mikor egyéb ügyeken kivül — intézi a tanoncok felvételét, s a. tanoncok segéddé avatását satb. — A tagok száma jelenleg 154. Midőn ezt közzéteszi, egyúttal felhívja ugy a Pápa városi, mint a vidéki— bármely szakmabeli iparosokat—.saját érdekűk­ben — a társulatba belépésre, megjegyezvén, hogy a belépés kö-

Next

/
Oldalképek
Tartalom