Pápai Lapok. 1. évfolyam, 1874
1874-09-26
A pápai jótékony nőegylet, lövész- ismeretterjesztő és a pápai önkéntes tüzoltóegylet A lap szellemi részét illető közlemények a szorlcesztö lalcánáfa : kápolnatér 12-10. sz. a. küldendők. Előfizetési és hirdetési dijak, felszóllamlások, n kiadói teendőkkel meghízott ajclitS Ivárol úr könyvkereskedésébe: megyeházzal szemben, intézendők. Pápa, 1874. szept. 26. 22. sz. Megjelenik e lap lielenkint egyszer, szombaton, egy wen. Tavlalma : Korunk társadalmi iránya X.— Pápa város polgáraihoz! — Cselédeink 11. — A rahsei-élyzőeivylet érdekében 111.— A/, ipartársulat köréből. — Felhívás— Törvényszéki csarnok. Képek a hazai történelemből.— Ha meghalok. .. Az utolsó Árpád. Két nap Komáromhan. Különfélék. JCiőfizotÓKi clí.jalv.: Félévre 5 ír. NYgyedévre 1 Ir. SO k. A lli3?<lol Oí-ii clí.jalc a háromszori hasáhozolt petit sorért egyszer hirdetésnél (i kr. kétszer hirdetésnél ö kr. háromszori hirdetésnél X kr. és a többszöri hirdetésnél lehető árleengedéssei számi latnak. M'rridiíj külön bélye^díj fizetendő. Korunk társadalmi iránya. x. ato bölcselkedést rendszerének alapelvévé ezen lé' lelt lelte: „h o g y a legyőzőit ü g y j o 1) b." — Ez $ alapelvből enyhítő s biztató vigasztalást meríthetnek a szabadság bajnokai.— A szabadság ügye, a história tanúsága szerint, ez ideig mindig vereséget szenvedett; de hogy ügye csakugyan jobb volt, mutálja az, hogy vereséget szenvedve bár, mindig győzött. — Krisztus egymaga kezdte meg a harcot egy egész világ ellen, s ö, a szabadság legmagasztosabb bajnoka, Golgotbán vérzett el. — Tanítványai, kik a véres zászlót megragadták, majdnem mindnyájan vértanúi halálukkal pecsételték meg a szabadság üldözött eszméjét: s ime a krisztianismus, a szerété I, és s z a b a d s á g vallása, mégis elterjedett. — Az üldöző Róma világ uralmának napja leáldozóit, a keresztyénség örökfényii napja pedig felemelkedett. — Az absolut állam büszke palotája recsegve omlott össze azon vérvihar rázkodtatására, mely a vértanuk millióinak sirhalmain, mint bősz orkán, kelt fel s felrázta, sok ártalmas elemtől megtisztította, az emberiség szellemvilágának büszhödt levegőjét. Idézhetnénk több példát is, mely fényesen igazolná Cato azon alapelvét, hogyha legyőzött ügy jobb; mely fényesen igazolná, hogy a történelemben, vérviharos küzdelmek között bár, a szabadság szelleme megy diadalra. — Hazánk legközelebbi történelme is igazolja ezt. Az árulás-elbuktatta igaz ügyünket; dicsteljes hőseink vérpadokon vérzettek el; a magyar szabadság martyrjait a világ minden részébe szétszórta a vihar; s a szabadság leáldozott napja után vad dermesztő éj következelt minden borzalmával: a nemzet életereje méff sem tört meg, még sem aludt ki. — Ismét saját sorsának ura a nemzet. Nem szabad azonban elfelejtenünk, hogy éz az elmélet, miszerint az igazság előbb utóbb győzni fog, mondjuk ez az elmélet igen régi. — Alit ez az igazság akkor is, midőn Sokrates a méregkehelyt kiürítette; állt akkor is, midőn a Krisztus elvérzett. — Állt akkor is*, mikor AViklelf hanvai szétszórattak, s midőn a magyar prot. gályarabok lábszáráról a rozsdás vas lemarta r a husi. — Alit akkor is, midőn Kara ff a és Kobb tábornagyok, e bősz byenák Kassán és Eperjesen magyar vért ittak, s karóba vonatták, kerékbe törették az ártatlan magyarokat. — Alit ez az igazság akkor is, midőn Lengyelország elvérzett, melynek nemzetéből, mint Jókai mondja: „még most sem és soha sem lehetett kiirtani hazájának mythószi szerelmét; azt a fájó, vonagló érzést, mely egy élve elte metéltet koporsója födelén zörgelni készt, hogy soha -ne-engedje a fölölte pihenőket aludni. Oly régi ez az igazság, mint a minő régi a szabadság küzdelme a zsarnoksággal: de a vis és ne([iiitiának sikerült mégis mindannyiszor megbuktatni az igaz ügyet s elnyomni vagy legalább pillanatra, sokszor századokra fenntartóztatni az emberiség magasztos intentióit. De hogy a legyőzött ügy mégis jobb, az a kérdés: mi biztosíthatja tehát végtére is ezen jobb ügynek, a jognak és szabadságnak diadalát? — Más szavakkal hol a panacea, micsoda mezőkön és térségeken térem azon varázs-gyógyfü, mely az államok és társa22