Pápai Lapok. 1. évfolyam, 1874

1874-08-30

nyok terén nagyszerű kutatásait, a magyar szorgalom és ipa

r előrehaladó törekvéseit felmutatni igyekezett; midőn két főpap Simon Vince a. győri gazdasági egyesületnek és Kruesz Krisostom a természetvizsgálók naggyüléseiuek ezen alkalommal el_ iiöke mosolygó arcokkal üdvözöltetnek a szellem harcosai által: akkor megy a győri megyés püspök bérmálni. A „Mercur" egylet i'igy barátai hoz! „Mcrcur" pápai kereskedelmi önképzőkör egylete, a f. é, augustus hó 32-én tartott közgyűlésében megalakult, mely alkalommal az előterjesztett alapszabályok elfogadása után, az egyleti tisztviselők választása ekként ejtetett meg. I elnöknek választatott Stampfl Gusztáv, il. elnöknek Gottlieb Samu, 1. titkárnak Brix Jani, II. titkárnak Krümmer Adolf, pénztárnoknak: Koricsóner J., könyvtárnoknak: Schószberger S. I,., választmány' tagoknak: Kőnigsberger Ernő, Jleittiier Miksa, Fehér Sándor; Krausz József, Lövy Alajos , Kohu Zsigmond: póttagoknak j Hirschler Samu, Lővcnstuin Benő, és számvizsgáló bizottság tagoknak: Grósz Ede és Schlesinger Sándor urak. Ez időpont óta, az egylet ügyei anyira haladtak elő, hogy az ideigl. egyleti helyiség scpteniber hó 2. dikán fog a t. látogatók előtt megnyittatni. Amidőn ezt az egylet ügybarátainak és tagjainak tudtára adjuk, egyszersmind kérjük őket az egyleti helyiséget minél gyakrabban látogatni, a könyvtárt, és a hírlapokat, tehát az egylet segédszereit első sorban, tehetségükhöz .képest szaporítani^ hogy ez által az egylet minél előbb képes legyen fontos feladataínak felszínére vergődhetni. A szives adományok, bárhonnan is jöjjenek azok,- e lapv utján fognak rövid időközben az egyleti könyvtárnok által nyilvánosan nyugtattatni, maga a könyvtár pedig az összes tagoknak, — a házszabályokban kijelölt korlátok között, — rendelkezésére bocsáttatik. Pápa aug. hó 25. 1874. Az id. választmány nevében: Brix Jani Stampfl Gusztáv icl. titkár id elnök. Pápai törvényszéki csarnok. A pápai kir. törvényszék lenyitó' osztályának 1874L évi szept. 1.-én tartandó tanácsülésén végtárgyalás alá fog vétetni: Súlyos sértéssel vádolt Kedher Ferenc s társai bűnügye Szept. 4-én tolvajlási hünkisérlettel vádolt Erdős János és társai, — lopással vádolt Szíjártó György s társai bűnügye.—Belépti jegyek André Gyula t. jegyző úrtól eszközölhetők ki. Szép. m Voltaire és Rousseau. (párhuzam.) történetnek fejlődési folyama nagyszerű szellemi elvek szerint megy végbe, — és „az örök s változhatlan" törvényeket nem kell többé kizárólag a természeti világban keresnünk, azon alapul az állam, a társadalom élete is. Ez igazságot hoszasan bizonyítani legalább is fölösleges munka volna, oly annyira közmeggyözödéssé vált az napjainkban, a statistika korában, és nem szenvedhet kétséget, hogy történelmi dolgozatok, a melyek nem ezen alapból indulnak ki, a komoly kritika által ignorállatva, holtan született termékek fognak maradni. — A „végi jó idö" történészei (sit venia verbo) feljegyezték, a fejedelmek udvarok viselt dolgait, a különféle dynastiák viszontagságait, a harcok lefolyását , felcifrázva azokat „jellemző" adomákkal, hiven és bőségesen ; de tekinteten kivit 1 hagyták azt, a mi első sorban méltó lett volna a megőrzésre, elhanyagolták leirni az idők szellemét, mely azoknak tudományában tükröződik vissza. Már a mult század cncycopíldistái ráutaltak a történet ily irányban müvelésének szükségére. Montesquieu e szellem által vezéreltetve irta meg örökbecsű történeti és bölcsészeti munkáit. Kiválóan úttörő azonban Voltaire fellépése volt, ki már határozott Öntudattal nyilvánítja , hogy az ö célja az emberi szellem története, nem pedig kisszerű események részletezése ; hogy a valódi történetírás feladata nem más, mint azon léptek nyomozása, a melyekkel az emberi nem a vad természetiség pólyáiból kibontakozva a polgárisodás felé haladott. Folytatták ez irányt, több kevesebb következetességgel , a jelen század írói. Es kétségtelenül Buckle mm, vívta ki a legdöntőbb hatást ,,az Angol civilisatio története** cimü — fájdalom ! befejezetlen müvével, a melyben világosan és minden ellenvetést kizáró érveléssel kimutatta, hogy nem e földnek nagy urai alkotják a történetet, hanem a szellem, még pedig a tudományban előrehaladás. Buckle vizsgálódásainak egyik sarkalatos eredménye továbbá, hogy minden nevezetes politikai változást szükségképen a szellemek élénk mozgalma előzi meg és az irodalom, az emberiség gondolatainak e dús tárháza, rendszerint, mint a mozgalmak közvetlen rugója, egymaga emelte diadalra az üldözött és elfolytott koreszméket. A classicaí világ fénykora és akeresztyénség alakulása, Amerika felfedezése és a reformatio, a francia zendülés és 1S48 — mind az eszmék harcai, mind a szellem vívmányai voltak. Nem teliettük, hogy ez általános megjegyzéseket elöret ne bocsássuk , midőn egy nagyszerű időszaknak két szellemhösét igénytelen elmefuttatásunk tárgyává akarjuk tennL Voltaire — Rousseau, az irodalmi égnek e kettős esillagzatával napjainkban igen élénken foglalkoznak, tudós és nem tudós körök, a mely ténynek kulcsa talán Francziaország akkori és mai állapotának bizonyos hasonlóságában keresendő •, de mindenesetre azon nagy horderejű tevékenységnek tulajdonítható, mellyel e két férfiú nemcsak Frankhon, hanem egész Europa átalakításához járultak. Voltaire (Aronet de), ki oly időben, midőn a tudósok, és művészek csupán a nagyok uszályhordozóinak tartattak, a szellemi műveltségnek szabad önállóságot és méltó helyzetet igyekezett biztosittani, 1004. Február 20-án született Chatenay faluban, Párizs mellett; — míg Rousseau fJean Jaques), ki a nevelésügy elméletére oly rendkívül jótékony befolyást gyakorolt s lelkesült, köztársasági elvei által a francia zendülést oly nagy hatállyal elŐkészité, 1712 július 28-án Genfben látott napvilágot, hol atyja óraműves volt, (Folytatjuk).