Pápai Lapok. 1. évfolyam, 1874

1874-05-10

Pápai tarkaságok. Boldog időket élünk mi, kik elég szerencsések, vagyunk a XIX században élhetni! Hogy is ne volnánk mi boldogak, hiszen naponta ujabb és ujabb találmányok fűszerezik e rideg földi életet. Majd a crinolíne-t találták fel, mely boldoggá tette a társadalomnak felét, még pedig a szebbik felét; majd a sifont fedezték föl, mely öröm — de nem ritkán másféle — ittassá tevé a másik felét; 4uajd hogy a közlekedés megkönnyítessék - a lég hajót. Persze ezen utóbbi csak azért találtatott fel, hogy az ember gyorsan eljusson az általa felemelt légvárakhoz. Sok ily találmányt sorolhatnék fel, de nem akarom az olvasót — ne méltóztassanak valami szentelt olvasót gondolni — az egész világon átvezetni. De nem is kell sem Kamcsatkába, sem pedig Madagaskarba, legkevesbbé pediga teján indiánokhoz vándorolnunk, hogy uj találmányokat lássunk; hanem csak szét kell néznünk Pápán, van itt uj találmány ! Hol van és mi az? fogják önök kérdezni. Hogy hol van ? erre még nem felelhetek ; hogy mi az, azt később mondom meg. Van Pápának egy büz rak tára, mit közönséges nyelven cincának hívnak. Ennek kiküszöböléséért már többen emeltek szót, megsemmisítésen a város már annyira törte fejét, de a módját épen oly kevéssé találta fel, mint Sasku Károly a kör négyszögesítését. Ma is ott díszeleg az még kimondhatlan örömére a—cholerának. Mindennek meg van azonban a vége s így nagysokára találtatott mód a büz ellensúlyozására. Az első lépés e cél eléréséhez a képviselő' testület által tétetett, mely elhatározta, hogy a sétatéren, még ha színház lenne is — bódét emelni nem szabad. Ezen határozatról értesülvén a színigazgató azonnal itt termett; kért, könyörgött, hagynák meg színházát a régi helyen; de mit sem használt. A határozat ki van mondva, — különben, elég nagy a város, keress magadnak helyet — volt a válasz. Az igazgatónak ekkor jut eszébe, hogy Pápán színház bizottság is van, majd keres az helyet számára, — gondola és eltávozott. Persze a színházi bizotságnak nem volt sürgősebb teendője, mint tétlenül nézni Thalia házának széthordását. Küiömben is akként gondolkozott, hogy a beléje fektetett bizalomnak másfél évi semmittevés által fényesen megfelelvén s hogy ö tulajdonképen áz állandó színháznak bizottsága, tehát a hordhatóhoz semmi köze — a másik felére fordult s aludta tovább is az igazak álmát. Az is meglehet különben, hogy a titokba ö is bele volt avatva. A színigazgató eljön másodszor is Pápára, megszemlélendő az uj helyet, s rémülve kell neki tapasztalni, hogy még nem kerestek számára ilyet, elkezdett tehát futkosni az egész városban, denique í nem talál helyet. Nagysokára bepillant egy sikátorba nyiló kertajtón, s azon percben meg is találta színházának helyét — persze épen a cinca partján. Megtudva ezt a városi tanács, jó ízűen mosolygott, mintha valamely terve sikerült volna. És valóban sikerült is. A terv következő volt: Thaliat leszorítjuk a sétatérről, s ez nem fog magának alkalmas helyet találni, hanem kényszerítve lesz a cinca mellett tanyát ütni. Thaliában van annyi báj, kellem, illat, hogy a cinca bűzét ellensúlyozza s így nem kell a ciucát cassálni. Thalíával elnyomni a cinca bűzét, — ez az. új találmány,! ez melyre Pápa város — mind mondják szabadalmat is akar kérni. En részemről gazdászati szempontból teljesen fel tudom fogni ez új találmány horderejét. Csak még azt az egyet szeretném látni, mily grimac'eokat fog majd vágni, s mint dugja be orrát Hamlet, midőn Opheliának szerelmet vall ? Mi újság. — Lapunk első száma, a Hirdetések első rovata, 2. sorában „D evecser*) A képviselő testületnek ezen határozata, hogy a városi .közönség rendelkezésére álló egyetlen kis sétahely ollyan fabódékkal el ne fogiailassék, igen helyes volt, és a városi tanács csakis «izcn határozat után hordatta azonnal cl a faalkotinánvt, és cstnositotta ki a sétatért. De minden esetre lehetett volna a nyári színkörnek sokkal alkalmasabb helyet találni, mint épen a cinca partján. Például a „Fehér ló" vendéglő kertje, a kis utcáról bejárással, alkalmas lett volna. Hallottunk is ennek kibérléséről valamit; de ugy látszik a szinkó'r mégis csak a oincához költözött. Szerk. ben" helyett kérjük „Debrecenben" olvastatni. — Petőfi házra adakoztak: a ref. főiskolai önképző kör 2 f. szerkesztőség 2 ft. — Fölkérettünk következő sorok közzétételére : „A győri gyorsíró klub jelenleg nyilvános gyorsíró-körré alakulván át, fölhívja a pápai ref. collegium azon t. tanulóit, kik a gyorsirászatot, illetőleg levelezési gyorsirászatot elég sikerrel birják, hogy, mint levelező tagok körünkbe lépni és velünk karöltve működni el ne mulaszszák. Leveleiket kö-