Pápai Lapok. 1. évfolyam, 1874
1874-08-09
a VI. Karol fényes udvarának gazdászati történelméből meritett, az udvari Oekonomiánuk lelkiismeretlen vezetésére vonatkozó meglepő adatok. Az udvari környezethez tartozók összes száma 40000 cgyén.bó'l állott, ezek közül 2000 folytonos tényleges minőségben alkalmaztatván, rangfokozatukat illető zsoldban részesültek. A többiek tiszteletbeliek és pensionatusok voltak.. Hat főtisztikar képezte a parádérozók ordóját. Ezen tisztikarok rendelkezésére az alsóbbrendű semmittevők egész serege állott. Hanem a piperkőcök számát sokkal felülmúlta az úgy nevezett „Kuchcl und Keller Partie," a pince- és konyhahősök tömege, a kik által fél Bécs városa élvezte az udvar édes csemegéit és zamatos borait. Hallatlan szemtelenséggel jártak cl az élelmi szerek kezelésében. Nem említve fel több körülményt, csak petrezselyemért 4000 ft. lón bevezetve az évi számadások rovataiba. HO öszvér szállította a napi szükségletekhez megkívántatott konyhai élelmi cikkeket. — Az udvari élelmi szükségletek utalványi rovataiban találjuk, hogy a császárné részére naponként álomifcalkép 12 kanna bort szolgáltattak; — a császárné papagájai számára — inert borba mártott kenyeret kaptak — évenként két hordó bor lón felszámítva. — Marhahúsból az udvari tábla használatára naponként egy-egy bécsi mázsa, lón kimérve, mivel állítólag csak ennyiből lehetett a császár részére egy méltóságteljes portiót kivágni. Jgaz, hogy a hivatalnokok fizetése igen csekély volt; hanem meg volt a szabad lopás. S bizonyára nem akadhatott közöttük egy erény hős sem, ki az accidentiákat visszautasította volna; mert az saját e.vistentiáját ásta volna sírba. A kamara soha. számadást nem vezetett, nem is adott. Ks mikor Singendorff 20 tonna aranynyal csalta meg a kamarát, még nem is kapott érte nagyobb büntetést, minthogy saját várába száműzetett, « még halála előtt feloldoztatott vétke alól. — A nemesség és a papság már reá szoktatta a habsburgíakat, hogy íinanciájukkal keveset törődjenek, hogy az illetőknek absolut rendelkezésére bízzák; mert hiszen, ez nagyságuk és méltóságukhoz csak úgy illik. Képzelhetni mily jövedelmezőknek kellett lenni ily felügyelet mellett a kamarai hivataloknak. Hány új herceg, gróf, báró köszöni felemelkedését annak, hogy elődeihez az államnak ezen idő szerént pénzügyi kormányzatában részt vettek. Ily gazdálkodás mellett, csoda-e ha oly krisisbe keveredett az udvar, hogy biztos jövedelemre nem számíthatván, előlegekből, kölcsönökből tartotta fenn magát, s a császár szerencséjének tartotta, ha az így keletkezett s nyakára nőtt adósságoktól 10% felszámítással megszabadulhatott. A r álasz a r Merkm-egylet" ügyében. E lapok legutóbbi számában, egy — a helyben alakulóban lévő kereskedelmi egylet tagjaihoz intézett — felhívás volt olvasható, mely ezen egylet formális megalakulását sürgetvén, a kezdeményező műveletekben beállott látszólagos szünetet, az ideiglenes választmány tagjaira rój ja, azokat közönynyel, vagy a xeájok bizott szerény feladatok kivitelére elégtelen szellemi erővel vádolván. Az íd. választmány eddigi működését, szubjectiv vonatkozásaiban bonckés alá venni, természetesen nem lehet célom ; csupán nagy általánosságban óhajtom az érdekeltek előtt röviden kifejteni, hogy menyiben felelt meg a megválasztott testület a rcái uházott kötelmeknek, és mért nem adott mind eddig pozitivabb életjelt működéséről. Cikk író ur felfogásának ellenére, mindenek előtt kí kel! jelentenem, hogy a 13-mas bizottság az őt megválasztó közgyűléstől abszolúte semmiféle formulázott megbízást, vagy utasítást nem kapott, a kötötten reá ruházott feladatok tudata ennek folytán csak szukcesszíve vagyis azon mérvben vált világossá előtte, melyben a tényleges hiányokat és szükségeket észlelhette. Kétséget nem szenvedhet, hogy ez dőre hiba volt a közgyűlés részéről, de bárki is hajlandó lesz e hibát csakis egy— a parlamentáris formákban jobbára tapasztalatlan, — amúgy gondolom formára botorkáló gyülekezetnek betudni, ínég pedig nem az ügy, és az intenció rovására. Hogy ily módozatok között a bízottság tagjai nem voltak eléggé éles elméjűek, feladataikat egy pillantásra áttekinteni, és azokat „néhány órányi erélyes tevékenységgel" végbevitelőknek elébe vezetni, az ügy érdekében — megengedem— hogy sajnálható, de korántsem kimenthetleu. Azonkívül a tanácskozás menetét feltartóztatta a viták rendkiviili meddősége, mely megfejtését egyrészt az ifjú kedélyek szenvedélyes szívósságában, másrészt pedig azon körülményben leli, hogyanagyszámú bizottsági tagoknak mindegyikében egy-egy különvélemény fogamzott, meg a stilizálás alkalmával, minden egyes szakaszra, mondatra, sőt propositióra is; és hogy a plénumnak ezen — argumentumokkal bőségesen felszerelt — különvéleményeket, nem csak végig hallgatnia kellett, hanem azokat, inegis fontolni. Ily körülmények között csak lassan támadhatott a meggyőződés, hogy e sok haszontalan szószátyársággal járó munkát egyesekre kell bízni, már azért is, mert a sok ügygyei — bajjal összetákolt szakaszok utólag még mindég nem látszottak alakilag eléggé korrekteknek. Amdc a korlátolt szabad idejű, üzlete által amúgy is agyonabnjgatott egyéntől szinte nem lehet azt kívánni, hogy közvetlen érdekeinek feláldozásával neki feküdjék egy oly munka gyors végbeviíelének. melyhez más érdekek őt sem kötik, mint pályatársai közölt akármelyiket; — és így történt, hogy ez ügy kézről-kézrc ment, mig végre mégis csak befejeztetett. Az id. bizottság teendői ezzel természetesen nem voltak kimerítve. Gondoskodnia kellett az alakuló közgyűlés egybehivásáról, és oly intézkedésekről, melyek a primitiv stádiumon való átsiklást könyebbíthetik, ez pedig szorgos utánjarattál volt összekapcsolva ; és bár egyes bizottsági tagok ebben elég szorgosak voltak meg kell gondolnunk, hogy a kereskedő-segédnek erre hetenként csak egyszer nyílik alkalma, és hogy a legcsekélyebb előre nem látott mulasztás, vagy a körülmények esetleges hátrányos összeesése, ugyan azon, magában csekély ügy elintézését gyakran egy heti időtartamon át is lehetetlenné teszik. Hogy az id. bizottság azonban, ennyi akadálylyal, és — mí tagadás benne — a sokhelyt tapasztalható lasser fair, lasser passer-vel szemben sem maradt tétlenül, már azon körülmény is bizonyítja, hogy az alakuló közgyűlés folyó hó lo-ikére már is egybehivatik, és igy .a., valóban nehezen várt egylet megalakulása, végre-valahára mégis lehetségessé válik. Készséggel elismerem részemről cikkiró ur jó intencióit, és azért hajlandó is vagyok vádjának élét, tájékozatlanságából a jelzett viszonyokban — származtatni, de nem tehetem hogy őt, valamint a hozzá hasonlóan gondolkozó tagtárs urakat arra ne kérjem, gondolnák meg. hogy nem elég ez egyletet borúra-derűre létesíteni, hanem hogy mérlegbe kell vetni mindenek előtt mind azon módozatokat, melyek feiiállását, felvirágzását biztosithatják,
