Pápai Lapok. 1. évfolyam, 1874

1874-08-09

Vegyestartalmú társadalmi hetilap. A pápai jótékony nőegylet, lövész- és ismeretterjesztő egylet és még a pápai önkéntes tiizoltóegylet A lnp szellemi részét illető közlemények a szorkosztő lalvásáora: kápolnaiéi* 12-16. sz. a. kiiidciulúk. Előfizetési és hirdetési díjak, fclszdl­lamlások, a kiadói teendőkkel mcghizoft Waj clitS Ivár*ol úr könyvkereske­désébe: megyeházzal szemben, intézendők. Pápa, 1874. aug. 9. 15. sz. Megjelenik e lap Jietenki.nl egyszer, vasárnap, egy íven. Tartalma! Városi közgyűléseink —Tüzoltóegy­lctí ügy. — Lotteria I. — A lövöldéből. — Iparunk. — Ud­vari gazdásznt. — Yálasz a „Merenr-cgylet" ügyében.—Tör­vényszéki csarnok.— Hunyady János.— Apborismák. — Sölét az ég. — A boszú. — Levelek. Pápai tarkaságok. Különfélék. ElőíizotÓHi dí.jalc: Félévre 5 ír. Negyedévre I Ir. 50 k. A llirdotósii Clíjalc a három­szori Inisábozott sorért egyszer hirdetésnél 6 kr. kétszer hirdetésnél 5 kr. háromszori hirdetésnél 4< kr. és a többszöri hirdetés­nél lehető árloengedéssel számitaluak. Mindig külön bélyegdíj fizetendő. Felhívás! Városunkban és vidékén lakó iparostársainkhoz. Midőn köztudomásra hozzuk iparegyleti alapszabályaink­nak a magy. kir. beUigyministeriumtól visszaérkeztet: egyszers­mind folyó hó })-cn = in a délután két órakor a város­háza nagytermében tartandó alakuló gyűlésre tisz­telettel meghívja ugy a már beirott, mint még magukat ezután beíratni szándékozó iparostársainkat az ideigl. választmány. Városi ktfzgyiilésciiiEi. ét éve múlt, hogy városunk képviselő testülete és ^'^közigazgatási szervezete az 1871—ik országgyülé­sek határozatai alapján megalakult. A midőn csak alkalmunk volt, több izben tapasztaltuk, hogy a mi városi képviselő testületünk higgadtan és nyugodtan ta­nácskozni nem mindég tud, hanem igen könnyen átcsap a személyeskedések és indulatoskodás heves kitöréseire. Némely képviselők nem tudván megszokni az új viszonyokat, és nem bírván megbarátkozni az egymást meghallgató érvelésekkel: képesek oly viharos, és a ta­nácskozáshoz teljesen illetlen jeleneteket előidézni, me­lyek inkább hasonlítanak egy falusi rendezetlen kupak­tanács felesöléseihez, mint egy rendezett tanácsú város ügyeit komoly megfontolással vezetni hivatott képviselő­testület tanácskozásaihoz. Sokat gondolkodtunk e viszás jeleneteknek lehető okairól. Ugy hisszük, nem hibázunk, ha a következő három körülményből származtatjuk tanácskozásaink ferde képeit t. i. a feltűnési vágyból, másoknak a tanácsko­zás természetét nem értő heveskedéseiből, és szerve­zeti szabályainknak nem szigorú és pontos megtartásából. Sok ember természetében van, hogy vissza nem tudja magát tartani, miszerint minden dologhoz ne szól­jon és mindenki szavára ne feleljen, — ezzel azután a tanácskozás rendes jelleméből ki lesz forgatva. Pedig szervezeti szabályaink 8. §. e) pontja szerint a tanács­kozás alatti tárgyhoz csak egyszer lehet szólni, csupán az indítványozónak, indítványa visszavételének esetében szabad soron kivül is még egyszer szóllani. IIa hát va­laki a szólbalnámság nyavalyájában szenved, az elnök utasítsa rendszabályaink szemmellarlására. Vannak képviselőink közt, a kik még a gyűlés­teremben is feledik a tanácskozás komoly méltóságát,— azt nem akarjuk mondani, hogy talán épen nem is isme­rik. A kik nem bírják levetkőzni a gyűlésterembe, a tár­sadalmi életből, hozott összeköttetéseiket; s ott is nem a város üdvén és javán tanácskozó képviselőtársaikat, ha­nem barátaikat vagy elleneiket látják. A kik azután oly éles és viharos vitákat idéznek föl, mint csak nem ré­giben a disznópiac ügyének és most újabban a rendőr­ség jelenlésének tárgyalása mulatott fel. Szervezeti szabályainknak az országgyűlési törvé­nyek 1871. XVIII. 62. §. értelmében alkotott 8. §., i) pontja azt mondja: ki a tanácskozás méltóságai, vagy a gyűlés tagjait sértő kifejezéssel él, s azt röglön visz­sza nem vonja, a gyűlés által, a felebbezés kizárásá­val, 50 ftig terjedhető, s közigazgatási úton behajtható birságra büntettethetik. Meggondolta-e az illető képviselő úr, a ki a múlt gyűlésen ama heves s indokolatlan támadást telte egyik érdemdús s munkás tagja ellen a városi tanácsunknak, hogy mit ért el vele ? meggondolla-e, hogy az eldobott 15

Next

/
Oldalképek
Tartalom