Pápai Lapok. 1. évfolyam, 1874

1874-08-02

A pápai jótékony nőegylet, lövész- és ismeretterjesztő egylet és még a pápai önkéntes tüzoltóegylet A lap szellemi részét. íllelő közlemények a szerkesztő' lalcására : kápolnatér 124-0. sz. a. küldendők. Előfizetési és hirdetési díjak, felszól­támlások, a kiadói teendőkkel mcgbizott Waj clitS íÍLXX'Ol úr könyvkereske­désébe: megyeházzal szemben, intézendő!;. Pápa, 1874. aug. 2. 14. sz. Megjelenik e lap hetenkint egyszer, vasárnap, egy iven. Tartalma! Tiizoltócgyletí ügy. — Korunk tár­sadalmi ránya Vili.. — Városi közgyűlés, — Rosz szokásaink II. — Válasz a szegényügyre. — S/.iniigy és hazafiság. — Mer­knr-kör tagjaihoz. — Törvényszéki csarnok. — Pi.-lófi Sándor. Petőfi emlékezete. — A boszú. — Levelek a fővárosból. 11. Színházi szende. — Különfélék. XClőíizetósi díjaié: Félévre 5 fr. Negyedévre 1 Ír. 50 k. A llir»cletósi clíjalc a három­szori hasábozoffc sorért egyszer hirdetésnél 6 kr. kétszer hirdetésnél Ö kr. háromszori hirdetésnél 4- kr. és a többszöri hirdetés­nél lehető áricengedéssel számílalnnk. .Mindig külön bélyegdíj fizetendő. Tűzoltóegyleti ügy. ppisztelettel tudatom a „pápai önkéntes tüzoltóegylet" t. tag­ijaival, hogy ezután minden, az egylet tagjait illető fölhivá­t sok, rendeletek és utasítások, úgy szinte az egyletet érdeklő cikkek e lapokban fognak közöltetni. A f. évi jul. hó 25. tartott választmányi ülés határozata folytán közli S z o k o 1 y Ignác z egyleti főjegyző. Korunk társadalmi iránya. VIII. Azon népeké a jövő, kik a keresztyénség világ­újító elveit, nemes társadalmi eszméit felfogják, s azo­kat egyéni és polgári, állami és társadalmi életviszo­nyaikban életbeléptetni törekednek. — Sokan i'igy vé­lekednek, Iiogy a keresztyénség legelső hatásában mint a politikai államszerkezet negaciója lépett fel; azon­ban ily állítás még mind eddig bebizonyításra vár. — A keresztyénség alapelveinél fogva, csak az állami ön­kénynek, a müveletlenségnek, butaságnak, tudatlanság­nak, babonának és rabszolgaságnak ellensége: ellenben az államot, közjóra irányuló működésében, mindenütt tá­mogatja; sőt valódi hivatásának, a közboldogság, sza­badság, állandó béke nagy müvének megvalósításában, a politikai hatalomnak mindenkor segédkezet nyujt. A keresztyénség azt akarja, hogy az állam ne az elnyomásban, de a szabadság s kultúra áldásainak egye­temessé tételében keresse a maga dicsőségét. így jött létre az új kornak egyik legmagasztosabb vívmánya a jogállam- eszme, mely mint hatalom feladatául azt íiizte ki magának, hogy a p o 1 i t i k a i j o g o k a t a n é p­p e 1 egy ti t1 gyakorolja. A képviseleli, a parla­mentaris kormányrendszer iránya és alapelve nem lehet más, mint a kulim-viszonyok folytonos fejlesztése, a köz­oktatási állapotok nem szűnő, sőt a kor követelményei, a paedagogia elvei szerinti folyvást előrehaladó foko­zatos javítása. „Az általános nevelés szükséges min­denki számára — mondja. Jul es Simon — mert spe­cialis hivatásunkon felül van egy általános hivatásunk is: a h u m a n i l á s. Nevelni! e dicső jelszó van ma feljegyezve mind a j ogá 11 am, min d a modern t ársad a 1 om zász­lójára; a nevelés magasztos eszméje magába öleli az egész embert, ennek testi, lelki, anyagi és szellem­erkölcsi összes tehetségeit Szellemkarjaival átkarolja az állami és társadalmi élet, az összes műveltség és pol­gárisodás minden téréit. — Magas eszmékért lelkesülő századunk eléggé által látta már azt, hogy önálló ne­velés s műveltség nélkül az eg} r esek élete csak céltalan vergődés, mig az állam és társadalom hivatása magas­latát megközelíteni nem fogja soha. A rendőrállam csak vak engedelmességet kívánt polgáraitól, a jogállam pedig akkor érezte át és fogta fel kellően hivatását, midőn a nevelés által oda képezte tagjait, hogy azok a jogok és kötelességek közti egyensúlyt mindig képesek lesznek felfogni.— Jul es Simon sze­rint: „Nevelni, férfiúvá fejleszteni egy gyermeket annyi, mint felvilágosítani, megszilárdítani akaratát. Ezen örökké igaz tan alkalmazása annyival szükségesebbé váll, mi­nél inkább fejiésnek indult a politikai szabadság. A réffi társadalom élete sokkal szűkebb körre szorítkozott: a család, barátság, szomszédság kötelékeinek magasabb 14

Next

/
Oldalképek
Tartalom