Pápai Lapok. 1. évfolyam, 1874

1874-07-19

van felírva. Arra még egy uralko'dó is büxzke, ha azt mondják róla, hogy nagy emberbarát, s pedig jól tudja, hogy e téren vele ezy osztálvban koldusok is vannak. Ott van egyike legnagyobb nevű mágnásainknak, ki hazánkban a rendszeres tűzoltást meghonosította. Ó nem szégyenli, hogy tűzoltó, — nem szégyen egy egyszerű iparossal egy egyletbe tartozni, — nem szégyen vele egy sorba állani. De nem is válik szégyenére , sót e téren tisztelettel említi nevét az egész művelt világ. (Folytatjuk}. i. Törvényszéki hirdetések a hivatalos lapokban. A polgári peres és nem peres törvénykezés számos eseteiben előfordul annak elodázhatlan szüksége, hogy bizonyos tények határozatok, idézések stb. országszerte hirdettessenek, — habár az e célra az alig olvasott lap legalkalmatlanabb. Miután mégis szükséges, hogy efféle hirdetések csak is egy meghatározott lapban jelenjenek meg, hogy ott azokat a közönség biztosan feltalálhassa, az efféle hirdetésekre bevett igtatási dijjak nem tekinthetők tisztán haszontalan költségnek. Azonban tisztán haszontalan költségnek és a jogszolgáltatás drágításának kell tekintenünk a z o n k ö 11 s é g e k c t, melyek k i s e b b é r t é k ü ingó és ingatlan tárgyak feletti bírói árveréseknek a hív at a1o s lap b a n kén y szerű beiktatása által o k o z t a t n a k. A hivatalos lapot csak a hivatalközegek tekinthetik meg, a nagy közönség s c m n e m j á r a t j a, s e in n e m olvass a, ez úton tehát a hirdetés célja, a k ö z t u d o m á s r a juttatás", épen el nem érhető; azért sem, mert oly tömeg hirdetés jő össze a hivatalos lapban, melynek figyelmes átolvasása egy embernek egész napi idejét fölemésztené, és ezen tömeg hirdetés közel 2 és fél nagy, sürün nyomott íven naponként jelenik meg, megtörténik ennélfogva majd naponként, hogy az országosan a hivatalos lapban hirdetett bírói és hatos á g i á r verések vagy árlejtések közvetlen a& árverés vagy árlejtés színhelyén a venni kívánók előtt m a r a d n a k ismeretlenek és a súlyos hirdetési költség füstbe megy. Igaz ugyan, hogy a felek s z a b a d s á g á r a v a it h a g y v a az efféle hirdet m c n y e k e t a vidéki lapokban is k ö z z é t é t e t n i; de ezzel kettős költség okoztatik, mely az amúgy is felemelt bélyeg, kézbesítési s végrehajtási költségek mellett clviselhetlenné válik. Meg kellene tehát fordítani a törvény rendelkezését és a hirdetést a vidék i többnyi r e néhány megyei területen elterjedt 1 a p okban kötelezővé t e n n i, — ellenben az országosai* kiterjedt lapokban való hirdetést a felek belátására bízni. Ily rendelkezés mellett a hirdetés célja teljesen eléretik, az árverésr vagy árlejtés az érdeklettekuck is köztudomására jő. A haszontalan költség mellőztetik s fenmarad 20—30 ezer forinton felüli értékű tárgyak árverésének az országosan kiterjedt lapokban^ való hirdetése. A „Pozsonyvidéki Lapok" után a „Győri Közlöny

u-bó'l átvett e sorokat teljesen magunkévá tesszük, habár a cikk „Cicero» pro domo sua

u lássék is hangzani. Az érdeklett közönség érdeke e figyelmet nagyon megkívánná. A társadalom minden osztálya nyerne a hirdetéseknek vidéki lapokban közlése által. Ezért bátorkodunk mi is ezen körülményre az országos képviselet és azv illető törvényszékek s ügyvédek figvelniét fölhívni. Sz. Pápai törvényszéki csarnok. Árverezések: július 20-án Gyönge Péter ellen az acsádi 40. számú tjkönyvben foglalt házból jutalékra Acsádon, — 25-éit Szőllösy Pál ellen a p. teszéri 130. sz. tjkönyvben foglalt ingatlanra P. Teszéren, tjkönyvben foglalt ingatlanra Vaszaron. 27-én Vaszar község ellen a vaszari 75, Hunyady János szereplése és jelleme. Tor elmése az ozmán hatalom letérésére. (G. Folytatás). A vitézséggel JIun)ady önmagában a nemes szerénységet párositá. Nem szerette a kitüntetést. Nem volt benne a nagyravágyás soha a tettek rugója. Legszebb jutalomnak tartotta a kötelesség hü teljesítésének tudatát. A pápa, 1448. hercegi címet, arany-láncot, mellkereszttel egyben küldött neki, érdemei elismeréséül. — A hiúságtól ment hős, azonban udvarias köszönet mellé azon üzenetet csatolá : nem személyes kitüntetés az, mit ö az európai népektől vár. Felhagyva háborgatásaik-, ármányaikkal a nyugoti szomszédok, engedjenek neki szabad kőzet kelet felé. Szíveskedjék a szt. atya odahatni, miszerint a ker. népek, tekintettel saját érdekükre, nyújtsanak segélyt az európai ügyekért a harctéren egyedül álló magyarnak küldjenek segédhadakat zászlai alá, hogy így a művelődés, s a keresztyénség közös ellenségét, végrQ Ázsiába visszaverhesse ... Ez egyedül a mit kér. — Nem hin külfény, cím, rangvágy volt lelkének tettre ösztönzője, hanem az óhaj, hona szabadságát, s a keresztyénség ügyét a tenyegctő vésztől biztosíthatni. — A hercegi címet nem használta soha, a kitüntető arany-láncot sc gyulafehérvári káptalannak ajándékozta. — A befolyás, hatalom magas polcára csak a munka, türelem tővísrakott útján jutott fei, s csak hosszas küzdelem — egész ifjúsága folytonos áldozatkészségének árán szerezte meg neki az erény, az elismerés, az érdem drága koszorúját. A várnai csata* után, főkép az alsóbb nemesség közt, egyre élénkebben kezdett nyilvánulni az óhaj mint legméltóbb. — Hunyady foglalja el a királyi trónt. — Sokan mondák, hogy Isten után benne látják az ország őrangyalát. A nagy férfiú oly leplezetlen szerénységgel nyilatkozotté vágyak ellen; határozott felléptével oly szilárdan oda csatolta a nemzet reményét, figyelmét s kötelességérzetét, a már pólyában megkoronázott — még csak 4 éves V-dik Lászlóhoz , hogy az új királyválasztás! törekvésük — azonnal zajtalan elnémultak. „Ezzel elejét vette a hős a királykerescsekbol önkényt következő polgárháborúnak. Jellemének e nemes nyilatkozati*.