Pápai Lapok. 1. évfolyam, 1874
1874-07-19
Az államhalalom. sokáig- dacolt a. kereszlyénséggel, ösztönszerűleg" lelt a veszélyes versenytárstól; de voltak ám a 1) 1)a n a kor b a n i s n emes széllé niek ; egy Qui n t i 1 i a íi, egy P1 i n i u s, egy Tacitus méltó büszkeségei volnának bármely időszaknak. — Voltak egyes családok; voltak tiszteletreméltó hölgyek, hajadonok; voltak derék anyák, kik gondosan és becsületesen nevelték gyermekeiket, s kiknek házi körében a pipere, a fényűzés ismeretlen vala. A humanitás elvei mindegyre terjednek' Seneca egyült eszik rabszolgáival; Calo embertelen elveit, hogy úgy kell bánni a rabszolgákkal, mint a tehervonó marhákkal, kezdi háttérbe szorítani az idő szelleme— Nerv a és T raján idejében már jöttek létre nyilvános segély-intézetek; voltak a gyermekek számára állított pénzbeli segélyalapítványok; voltak kenyér s táplálék-kiosztások a szűkölködőknek. Mégis a pauperismus egyre icrjedelt, s az állam a társadalmi bajokat egyáltalában nem tala képes gyökeresen megorvosolni. A római aristokratia behunyt szemmel nézte a társadalmi nyomorokat, szívtelen önzésében nem is gondolt arra, hogy a szegények is emberek, hogy a népet jog illeti. S ekképen ők semmi gyógyszert sem nyújtottak a nyomor ellen. — E közben a keresztyénség, magasztos elveivel, megkezdé a világ átalakulásának nagy müvét; felkereste a szegényeket s legelső hatásában a társadalmi viszonyokat kezdte reformálni. S mig Claudius becsukalta azokat a kis kocsmákat, hol a szegény emberek olcsón kaptak meleg vizet és főzött hnst: addig a kereszlyénségnek a társadalom javítását célzó eszméi egyre terjedtek; a szeretet, a testvériség s béke szelleme utat tört a társadalomban minden felé; s e magasztos szellem okozati kifolyása volt, hogy az elsö század végén már a keresztyénség, majdnem a Ce sarok palotájáig felhatolt. A keresztyénség, a népszabadság nagy elvét történelmi komolysággal proclamálván, az emberi szellem fejlődésének biztos irányát megjelölte; eszméi nemesítŐleg halnak mindenfelé; a melyeknek életbeléptetése képezi korunk társadalmi irányát, feladatát. Pereszlényi János. A .pápai ismer elterjesztő egylet' alapszabályai. (Folytatás ós vége). 17. §. Nyilvános előadások a/alt. kör-etündő rendszabályok. a) Minden nyilvános felolvasás ideje és helye falragaszok által közhírré tétetik. A hirdetmén}'eken az előadók nevei és az előadandó tárgyak címei is kiteendÖk. b) Az előadás a hirdetményekben kitűzött időben és helyen, s a választmány által meghatározott sorrendben veszi kezdetét. c) Előadás alatt a hallgató közönség rendben maradásra utaltatik. A csendzavarókat az elnök rendre és ki is utasíthatja. d) Egyes müvek előadása után joga van a jelenlevők közül bárkinek az előadott tárgyra megjegyzést tenni. e) A jelenlevő közönségnek az előadott tárgyak felett szabad eszmecsere s vitatkozás engedtetik. Több egyszerre felszóllaló közül az elnök jelöli ki a szóllásra jogosítottat. í) A netalán kifejlődő bevesb vitatkozást az elnök beszüntetheti s a gyülekezetet feloszlathatja g) A hallgató közönség kellő tájékozása végett a rendszabályok 17. §, ex d) e) f') pontjai, a felolvasás helyiségében nyilvánosan kifügge&ztendök. 18. AZ egylet feloszlása Az ecvlefc csak akkor oszlik fel, ha a három év leteltével a feloszlást a tagok %-a kivárja; ezért is ennek eldöntése végett az elnök által minden tag írásban hivatik meg egy külön e célra tartandó gyülé>be. A megjelent tagok többsége, úgy az egylet feloszlatása tárgyában, valamint az egylet vagyonának hováfordítása iránt határoz. 19. §. Ezen alap szabályok jóváhagyás végett a n. m, vb. k. beli'tgymin/slerium/ioz föl terjeszt endők, 15509, sz. Látta a magyar királyi belügy minister, oly megjegyzéssel, hogy az egyleti alapszabályok megváltoztatását, vagy az egylet feloszlását s ezen esetben az egyleti vagyon hová fordítását célzó közgyűlési határozatok foganatosítás előtt a m. k. belügyministeriumhoz fölterjesztendök. Budapest, 1874. ápril 21. a minister megbízásából Ribári József m. k. ministeri tanácsos. VESZPRÉM MEGYE bizottságának 18?4. évi július 13-án tartott rendkívüli közgyűlése. A to- es alispán távollétében Csapó Kálmán főjegyző által a gyűlés megnyittatván, olvastatott a bclftgymimsKteriumiiak rendelete, melyben a bizottságot a választott bizottsági tagok kisorsolása s az uj választások eszközlésére a májusi közgyűlésen kijelölt batáridők helyett ajak meghatározására utasítja, hogy a választások ideje korán teljesítetvén az igazolás is még ez év folytán megejthető legyen. Ilozsos István a ministeri utasítást nem fogadja el, hanem a bizottság előbbi határozatában foglalt határidőket indítványozza fentartatni, miután azon határidőkben a választók jogaik gyakorlatában sürgős munkáik által akadályozva nem lesznek. Kriszünkovieh Aladár a közügyet a magán értleknek fülé helyezi, sa válaszlói joggyakorlatát bár mikor is kötelességnek tartja, ennélfogva a ministeri utasítást elfogadtatni kéri, annyival inkább, mivel az esetben, ha a választások és igazolások kellő időben meg nem tetetnek, az ujonan választandó bizottsági tagok a jövő év elején jogaikkal nem élhetnek. Ilozsos indítványa mellett szóltak b. Fiáth Pál és Matko-