Pápai Közlöny – XXXI. évfolyam – 1921.

1921-02-20 / 8. szám

XXXI. évfolyam. Pápa, 1921 február 20. Közérdekű fűtetlen hetilap, b Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési árak: Egész érre 60 K, félévre 30 K, negyedévre Í5 K. Egyes szám ára í'50 kcrona. Laptul.íjdonos cs kiadó : POLLATSEK FRIGYES. Hirdetések és Nyilt-terek felvétetnek a főiskolai könyvnyomdában (Petőfi- \ utca) és Stern Ernő könyvnyomdájában (Fő-tér). .Higzek egy I*tenbfn, Hiszek egy hazában, Hi»zek egy isteni Őrök igazságban, Hiszek Magyarország felt4madá*ában^ A vagyonváltságról. A nemzetgyűlés második ülésszakának megnyitása után Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter nyomban beterjeszti a programmjában jelzett pénzügyi törvényjavaslatokat, ezek között a legfontosabbat, a vagyonváltságról szólót. A vagyonváltságról szóló I. számú törvényház ingó vagyonról intézkedik,-a II. számú törvény az ingatlanok, a felszerelések és egyéb vagyonok vagyonváltságáról, végül a III. számú törvény a háborúban szerzett nagyobb vagyonokról. Ezt a három törvényt egy IV. törvény egészíti ki és ez a magyar államadósságokról szól. A betétek váltsága. Az I. törvény a betétek, folyószámlakövetelések és az elkülönítve őrzött készpénzletétek vagyonváltságára vonatkozik. Ezer koronán aluli betét után nem lesz váltság. 1000—10.000 korona között a betét után 5 százalék,, 10.000—50.000 korona között a betét után 10 százalék, 50.000—100.000 korona között a betét után 15 százalék, 100.000 koronánál nagyobb betét után pedig 20 százalék váltságot kell fizetni. Külföldi pénzértékről szóló betétek összegre való tekintet nélkül husz százalékot fizetnek. Részvénytársaságak és szövetkezetek betétei a váltság alól mentesek. A vagyonváltságot a betétek és folyószámla követelések után a pénzügyigazgatóság a pénzintézetek részéről, előterjesztett névsor alapján egyénenként veti ki. Aki a bejelentés körül a kincstárt megkárosítja, az adócsalásról szóló törvény alapján büntetendő és ellene a jövedéki kihágás is megindul. Ha a kárösszeget nem tudják megállapítani, a pénzbüntetés két millióig is terjedhet. Mit fizetnek a részvénytársaságok ? A részvénytársaságok kötelesek alaptőkéjüket két hónapon belül ingyenrészvények kibocsátásával tizenöt százalékkal felemelni és ezeket a részvényeket ellenszolgáltatás nélkül az állampénztárnál beszolgáltatni. A részvénytársaságok vagyonváltságánál az alaptőkének 1921 május 1-én mutatkozó nagysága az irányadó. Az ingyenrészvények jogilag teljesen egyenrangúak a többi részvénnyel, de részvénykibocsátási illetéket nem kell utánuk fizetni. A törvény szentesítésétől számított két hónapon belül a vállalat az ingyenrészvényeknek készpénzben va(ó megváltását kérheti és ebben az esetben a váltság összege részvényenként a vállalat részvényei 1920 december 20-án mutatkozó értékének kétharmada. A készpénzben való megváltásnál a vagyonváitság egyszerre készpénzben fizetendő be. Az a részvénytársaság, amely a készpénzben való megváltást nem kérte, az ingyenrészvényeket 1921. év végéig visszaválthatja. A részvénytársaságok vagyonváltságát a nagy magáncégek is fizetni fogják. Külön rendelkezések intézkednek a családi részvénytársaságokról. A szövetkezetek vagyonváltsága. A szövetkezeteket a vagyonváitságnál a részvénytársaságokkal egyenlő elbírálás alá veszik és csak azt a különbséget teszik, hogy ingyen üzletrészek beszolgáltatása helyett a befizetett üzletrészek - (törzsbetétek) után tiz százalékot kötelesek vagyonváitság cimén fizetni. Külföldi pénznemek (készpénz, pénztári utalvány, csekk, deviza stb.) után szintén fizetendő vagyonváitság, tekintet nélkül arra, hogy ezeket az értékeket belföldön, vagy külföldön őrzik-e. Ezt a válságot azonban a részvénytársaságok és szövetkezetek nem fizetik. Mindenki köteles felhívás nélkül két héten belül bevallani, hogy ezen értékekből mennyi van birtokában. Aki ezt nem teszi, a vagyonváitság további tiz százalékát fizeti. Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter kijelentette, hogy ő nem a részvények, hanem a részvénytársaságok útján nyul a részvényvagyonhoz. Az érdekeltségeket annakidején meg fogja hallgatni és ha életrevaló módosítást ajánlanak, azt kész elfogadni. Mikor cserélik ki a pénzt? A bankjegykicserélés május elsején veszi kezdetét. A becserélést a pénzügyminiszter a legrövidebb idő alatt akarja keresztülvinni és ennek sikere érdekében az első hónapban csak öt százalék levonást fognak eszközölni. A közönségnek tehát érdekében áll, hogy már az első hónapban lebonyolítsa a kicserélést, mert a második hónapban már tiz százalék, a harmadik hónapban pedig huszonöt százalék lesz a levonás és ezentúl- már nem lesz kicserélés. Aki a határidőt elmulasztja, annak a pénze teljesen értéktelenné válik. Az új pénz nem fedezetlen államjegy lesz, hanem pénzjegy, tehát átmenet az államjegy és a bankjegy között. A népházakról. Nálunk a malom alatt, a kovácsműhely körül, a korcsmákban volt eddig a találkozó hely, ahol a falu emberei gondolataikat kicserélték s a gabonát őrleni hordó fuvarosok a patkoltató kocsisoktól hallott híreiket a szomszédból és a nagyvilágbél egyaránt. Olvasókör, gazdakör is létesült — hál' Istennek — szép számmal, amelyek az eszmecserét szolgálták, de népház alig létesült hazánkban egynéhány. Az Alföldön, különösen a tanyai iskolák szaporodása óta odabiggyesztettek egy-egy deszkabódét az iskola falához: ez volt a gazdakör, ahova vasárnaponkint benézett egy pár magyar, újságot olvasni, ahol kuglizót is beállítottak itt- ott szórakoztatásul és ahol hébe-hóba tán mulatság is folyt. Ez helyettesítette a népházat! Budapesten épített a város egy külföldi mintára épült népházat, de hát mi az, mikefr minden kerületben kellene több is. Mert hát nálunk minden külföldi mintára készül — ez a baj. Pedig hol vagyunk mi attól, hogy amerikai mintára építsünk népházat, ahol fürdők, parkok, tenniszpályák között hatalmas palotákat emeltek a munkás kezek maguknak, amelyben nagyszerű színházi előadások, mozik vannak, a könyvtártermek száma légió és a háztetőn berendezett télikert pálmái között várják a repülőgépek utján érkező hírlapokat. A tótföldön láttam jól berendezett népházat a Savotica lejtőjén fekvő Cserne községben, ahol nagy volt még akkor a lengyel-magyar forgalom. Emeletes épület ez a falu felé, földszintes az országút irányában. Ott van a szövetkezeti bolt, ahol a fuvarosok áruikat elhelyezik és beszerzik, ott van az iroda, ahol a nép ügyes-bajos dolgait lebonyolítják (egy lelkes magyar tanító vezette), ahol utmutatást kapott, kölcsönt, pénzelhelyezést, minden irányú biztosítást lebonyolíthatott, a földszinten van a ha-