Pápai Közlöny – XXXI. évfolyam – 1921.
1921-01-01 / 1. szám
kelléke: a régi határok hiányoznak. Meddő és kilátástalan nélktilök minden próbálkozás Nincs és nem is lesz addig sem rendje, sem nyugalma, sem jóléte az országnak — de: egész Európának sem ! — amig a normális élet régi alapfeltételét, területünk egységét vissza nem kaptuk. A VITÉZ. Irta: Lampérth Géza. I. Nincsen szebb név, nincsen dicsőbb, Mint a „vitéz" nevezet. Azt jelenti : akit illet A hazáért szenvedett. Mikor ránktört, hogy széttépjen. Hazánk minden ellene ; ILángralobbant a lelkében Hős apáink szelleme. Talpraállt ós minden gyáva Önérdeket félretett, S nemzetének közjavára Odaszánt vért, életet. Azt jelenti: a zivatar Mikor zúgva ránkszakadt, Elölj árt, hol zuhogott a Gyilkos halál-áradat . . . "Vész, pusztulás véres szörnye Zudult rá bár száz felől: Meg nem ingva, meg nem törve Küzdött rendületlenül ! Nemcsak parancs kényszerité, — "Vitte a vitézi vér ! Volt közvitéz és ha kellett, ILett egyszerre hős vezér ! Mindig ott volt, ahol kellett, Szive, esze a helyén. Mindig elől vágott rendet A dicsőség mezején 1 . . . II. Nincsen szebb név, nincsen dicsőbb, Mint a „vitéz" nevezet. Akit illet : várja hála, Becsülés ós szeretet. S ki vész-időn ezután isBátran, hősen talpraáll, S hazánk minden ellenével Szivvel, karral harcba száll. Ki e földért hűn dolgozni S ha kell, érte halni kész, Ragyogjon fényt a nevére E büszke szó: a „vitéz". Történelmünk fényes lapján Tündököljön a neve, Áldja meg áldó kezével A magyarok Istene I Virágozzák be hajlékát Méltó fiak, unokák. És kövessók vitéz apjuk Dicsőséges nyomdokát! KARCOLAT a múlt hétről. Halotti tort ültünk! Nem a hagyományos szokáshoz hiven cirkum-dederoztuk el az elmúlt évet, mert arra nem volt érdeme, hanem 365 napnak minden búját, keserűségét és szomorúságát magyar szokás szerint vig mulatozással akartuk elfelejteni. Borzongva gondoltunk az elmúlt évre és alig vártuk, hogy lerázzuk a nyakunkról és egy új légáramlatba kerüljünk. Gorombán bánt el velünk és valósággal megkínzott bennünket az 1920. esztendő és így teíjes jogcímet vettünk magunknak arra, hogy örökre a feledés homályát borítsuk reá és előlegezett reménykedéssel köszöntsük Szilveszter éjjelén az 1921. év küszöbét. Alig vártuk, hogy Szilveszter estén az óramutató tizenkettőt jelezzen. Boldogabb új esztendőt várva, mely elfeledteti örökre ezt a lefolyt tragikus évet. Boldogabb új esztendő, melyben több legyen a kacagás, mint a sirás, több legyen a mulatság, mint a szomorúság, több a dalos muzsika, mint az elkeseredés moraja, több a terített asztal, mint az üres tányér. Boldog újév, melyben Istentől áldottabb legyen az élet, boldog új esztendő, melyben új vérkeringés, együttérzés és munkakedv legyen. Ezzel a kívánságokkal és reményekkel telve ünnepeltük meg Szilveszter éjjelét és ebben a tudatban üdvözöltük egymást a „boldog újévet" jelszóval. Mert ha volt valaha létjogosultsága ezen kívánalmakat felidézni, úgy a jelenlegi erre nemcsak illetékes, de lelki nyugalmunkat is volt hivatva biztatni. Ezek a gondolatok lelkesítettek bennünket Szilveszter éjjelen. De hát ki nem ünnepelte volna meg a jelenlegi Szilveszter éjjelét? Ha nem is a sz®kásos hivatalos stílusban és minőségben, de annál nagyobb számban családi körök és magán körökben. Városunkban többféle alakzatban és jelige alatt ünnepelték meg az éjjeli évfordulót. Tradíció alapján a Kaszinó és Polgári Körben volt hivatalos színezete az évforduló üdvözlésének. Mindkét helyen igen szép számban jelentek meg és a szokásos pohárköszöntők egész sorozatában emlékeztek vissza a lefolyt szomorú esztendőre és reményteljes bizalommal és előlegezett örömmel üdvözölték a várva-várt új esztendő elérkezését. A hivatalos záróra hajnali 2 órára volt kitűzve, de — mint értesültem — kiváltságos eset leszögezése mellett a zárórai korlátozást nem vették annyira szigorúan és a kötelező diszkréció betartása mellett egyes helyeken a kakas kukorékolását is újévi üdvözletként fogadták. Mint már jeleztem, Szilveszter-estét városunkban nemcsak a tradicionális hivatalos körökben, hanem számos családi körben és egyes nyilvános helyiségekben is megünnepelték, még pedig „alapos készültséggel". A nyomozó osztály reggeli jelentéséből megtudható volt, hogy egyesek bravúros kitartást fejtettek ki az ünneplésben. Ugyancsak tudomást szereztem saját nyomozásom alapján, hogy egyes családoknál a Szilvesztert és az újévi közlekedést erős Himen láncokkal is biztosították, de ezek az esetek „minden külön értesítés" mellett zajlottak le, melyről lehet esetleg tudomást venni, de nem nyilvánosságra hozni. (Ezeket a jelentéseket nem hivatalosan adták tudomásomra.) Szóval az idei Szilveszterest a legvidámabb keretekben folyt le és így nekem,/ mint heti krónikásnak sem marad más hátra, mint mindazoknak, kiknek nem volt alkalmam személyesen újévi üdvözletemet ez estén átszolgáltatni, fogadják ezen helyről a szokásos — Boldog újévet! Az hirlik . . . Az hirlik, hogy Pápa városa undorral búcsúzik el az elmúlt esztendőtől. Az hirlik, hogy Pápa városa az új-évre felsőbb helyről közélelmezési „ígéreteket" kapott. Az hirlik, hogy a polgármester az új-évre reményteljesen berendezkedett. Az hirlik, hogy a rendőrök karácsonyfáját elfelejtették felállítani. Az hirlik, hogy a detektív osztály alkalmazottjai az új-évre sok nyomokat előjegyzésbe vettek. Az hirlik, hogy Szilveszter-éjjelén korlátolt hangulat uralkodott. Az hirlik, hogy Szilveszter-éjjelén a mult év összes keserűségeit lenyelték. Az hirlik, hogy Szilveszter-éjjel néhány fiatalembert falhoz állítottak. Az hirlik, hogy Pápán a közvilágítás kialvófélben van. Az hirlik, hogy Pápán sok alattomos „boldog uj-év" lett kívánva. Az hirlik, hogy Pápán sokan a „boldog új-év" kivánságot nem akarták megérteni. Az hirlik, hogy Pápán a villamtelep üzemvezetőjének „boldogabb világítást" kívántak. Az hirlik, hogy Pápán néhány fiatalembernek új-évre bánatfát állítottak fel. Az hirlik, hogy Pápáig egy menyasszony új-évkor tiz éves jubileumát ünnepelte meg. Az hirlik, hogy Pápán egy disznótoros vacsorán egy fiatalember kénytelen volt kiudvarolni. Az hirlik, hogy Pápán sokan a szerelmet fényűzési cikknek tartják, mert nem szeretik a világosságot. Az hirlik, hogy Pápán egy fiatalembernek csak akkor árt meg az alkohol, ha megissza. Az hirlik, hogy Pápán egy fiatalember 39 fokos zsebláz miatt kénytelen volt a karácsonyi ünnepeket otthon tölteni. Az hirlik, hogy Pápán a lakáshivatalnak felajánlott bútorozott szalmazsáknak külön bejáratja van. Az hirlik, hogy Pápán „a bunkó"-nak nagy keletje van. Az hirlik, hogy Pápán egy fiatalember vérző szivvel udvarol. Az hirlik, hogy Pápán a Csiriz-hegyen sokszor öblögetnek. Az hirlik, hogy a darutollas legények az új-évre új életjelt jelentettek be. Az hirlik, hogy a libatollas legények a családoknál az összes adút bemondták. Az hirlik, hogy a Jaj nadrágom egylet tagjai újévre nadrágot cserélnek. Az hirlik, hogy a Traj-daj asztaltársaság Szilveszter éjjelén a Somlóhegyet éltették. Az hirlik, hogy az Erzsébetliget lövészárkaiban a vadorzók nagyon elszaporodtak. Az hirlik, hogy az Erzsébetvárosban Sz : iveszter éjjelén „bors-estélyt" rendeztek. Az hirlik, hogy a Pápai Közlöny szerkesztője a szilveszter-éjjeli hangulatot egész éven át ébren tartja. HÍREK. „Csonka Magyarország — nem ország, Egész Magyarország — mennyország!" — Uj előfizetési áraink. A nyomdai költségeknek 33%-os emelkedése folytán kénytelenek vágyunk ismét lapunk előfizetési díjait emelni. Amidőn ezt tesszük, abban a reményben közöljük új előfizetési árainkat, hogy megértő közönségünk, amely évek óta hűségesen kitart mellettünk, ezúttal is magáévá fogja tenni a viszonyok kényszerítő hatásából származott elhatározásunkat. 1921 január 1-től előfizetési áraink a következők: Egész évre . . . 60 1— K Fél „ . . . 30'— „ Negyed „ . . . 15'— „ Egyes szám ára . . 1*50 „ Természetesen, ebben az arányban emelkedtek hirdetési díjaink is. Kérjük továbbra is olvasóink szives pártfogását. A Pápai Közlöny kiadóhivatala. Lapunk mai száma tekintettel arra, hogy újév napja szombatra esik, újév napján — ma — jelent meg. T. előfizetőinknek és munkatársainknak boldog újévet kivánunk.
