Pápai Közlöny – XXX. évfolyam – 1920.

1920-03-21 / 12. szám

I 9$ ii ÖZLOM Közérdekű f'iií?getlen hetilap, B Mesr.jelenik minden vasárníip. Előfizetési arak : Egész évre 30 K

t félévre Í5 K, negyedévre 7*50 K. Egyes szám ára 80 fillér. Laptulajdonos és kiadó: POLLATSEK FRIGYES. Hirdetések és Nyilt-terek felvétetnek a kiadóhivatalban és Kossuth Lajos u, 21. szám alatt. A magyar nemzethez. Horthy Miklós kormányzó szózata. A magyar nemzet bizalma a nemzetgyűlés utján kezembe tette le az államfői hatalmat. Ezzel is előbbre jutottunk az alkotmányos élet helyreállításának útján. Leráztuk az országrontó és nemzetpusztító forradalmak sötét korszakát. Megmásíthatatlan akaratom a nemzetet a boldogulás útjára vezetni. E cél elérésére minden erővel azon leszek, hogy az állam belső rendje, uralma, a termelés lehetősége és folytonossága biztosíttassák. Minden honpolgár szent kötelességének tartsa a törvényes tekintélyeknek engedelmeskedni és szorgalmas munkával közreműködni az ország újra építésén. Munka és fegyelem nélkül szétzüllik nemzetünk, tönkremegy országunk. Minden honpolgár, aki a haza javát szolgálja, érdeme szerint érvényesülhet. A keresztény erkölcs uralmát helyre akarom állítani. Az egész vonalon szeretettel, türelemmel, megértéssel és igazságossággal fogom gyakorolni a főhatalmat. A közérdeket minden erővel megvédem. Meg fogok gátolni minden visszaélést, mely zavart kelthet az országban. Egyformán gátat vetni kívánok mindenféle túlzásnak, kíméletlen érvényesülési vágyaknak, a pártszenvedély elfajulásának, az osztályharcra való uszításnak és a termelést megbénító izgatásoknak, őrködni fogok az élet biztonsága felett. Nem lehet tovább tűrni, hogy árdrágítók, élelmiszer-rejtők lelketlen hada folyton rohamosan gazdagodjék, mig mások éhhalállal küzdenek. A magyar nép erényeire akarom felépíteni a nemzet jövőjét. Minden igyekezetemmel elősegítem a magyar kultura tökéletesedését és szellemi életünknek minden mételyező hatástól való megtisztítását. Ezen súlyos feladatok megoldásához erőt ad a nemzet megnyilvánult bizalma, ezeréves dicsőségünk és történelmünkbe és faji hivatottságunkba vetett bizalmam és a nemzeti hadsereg vitézségébe vetett hitem. A nemzetközi nyugtalanság és társadalmi forrongás gondterhes napjaiban a magyar nép lépett elsőnek a konszolidáció terére. A keresztény világnézet erkölcsi fensőbbségével igyekszünk a romokon új életet teremteni, egészséges szociális érzékkel akarjuk nemzeti államunkat kiépíteni, hogy benne minden társadalmi osztály jól érezze magát. Bosszú és gyűlölet helyett a kiengesztelődést és megértést keressük a kül- és belpolitikában egyaránt. Az egész Magyarország legjobb tehetsége szerint közreműködni akar abban, hogy egész Európában a béke, rend és nyugalom áldásait élvezhessék a népek. Egy ezeréves nemzet erkölcsi tőkéjével, a magyar föld őserejével és a magyar nép lelkének keresztény hitével bátran nézünk szembe a jövendőnek. Istennek kegyelme és nagy őseink szent emléke segítse honépítő munkálkodásunkat. Budapest, 1920 március 5-én. Horthy Miklós Magyarország kormányzója. Huszár Károly miniszterelnök. A pénz felülbélyegzése. Napok óta tartotta izgalomban az országot a pénzfelülbélyegzés kérdése. Az a tudat, hogy a felülbélyegzés elrendelésének napja közeledik és a pontos értesülések hiánya lázba ejtette a társadalmat, amely a legutolsó napokban valósággal hisztériába esett. Az általános zűrzavarban összeomlottak a tudatlanság és a szaktudás közti válaszfalak, mert a pénz narkotikuma elhomályosította a gazdaságilag legiskolázottabb elmék tisztánlátását is. Ebben az őrült hajszában az a domináló szempont emelkedett ki, hogy mindenki óvni akarta magát a legkisebb veszteségtől is és a bizonytalan kis veszteségtől való félelmében belement a biztos nagy veszteségbe, fantasztikus áron vásárolva idegen valutát, ékszert és egyéb értéket. Aki így cselekedett, már előre devalválta a pénzét, mint nyilvánvaló, hogy ezen értékeknek a beteges félelem szülte forgalmi árai össze fognak roppanni a pénzfelülbélyegzési intézkedések keresztülvitele után. Illetékes helyről különben a kék bankjegyek felülbélyegzése ügyében a következő, teljesen megnyugtató információkat kaptuk: Megnyugodhatnak a kishitűek, nincs devalváció. Az a rendelet, amelyet a kormány a bankjegyek felülbélyegzése tárgyában kiadott, hivatva van gátat vetni annak, hogy a pénz betegsége tovább terjedjen és végül megfertőzze és elpusztítsa az országot. A békeszerződés tervezete alapján a kormány elhatározta a Magyarországon forgalomban levő és az OsztrákMagyar Bank által kibocsátott bankjegyeknek magyar felülbélyegzéssel való ellátását, miáltal az önálló magyar valuta kiépítésére döntő jelentőségű lépés történt. Még ennél is fontosabb talán a kormánynak az a rendelkezése, hogy a felülbélyegzéssel kapcsolatban az Osztrák-Magyar Bank által kibocsátott bankjegyek felerészét a forgalomból kivonja olykép, hogy a beszolgáltatott bankjegyek 50°/

0~át a tulajdonosoktól kal kamatozó állami elismervény ellenében visszatartja, míg másik felét felülbélyegzéssel ellátva kifizeti. Ezek az intézkedések nemcsak arra szolgálnak, hogy megvédjék az országot további bankjegy-adósságok felvételétől, hanem arra is, hogy leszorítsák a divatba jött abnormális árakat. És ha ezekután oly mértékben indulhat meg a termelés, hogy az ország valamit exportálni is tud, akkor a magyar valuta pályafutása elé reménységgel nézhetünk. A kormánynak a felülbélyegzésre és ezzel kapcsolatos államkölcsön felvételére irányuló intézkedései a gazdasági élet normális mederbe való terelésének első komoly lépéseit jelentik. Aki a legutóbbi napokban figyelemmel kisérte a pénzpiacon lefolyt eseményeket, az a legnagyobb megnyugvással kell, hogy fogadja a kormány intézkedéseit, mert túltengő bankjegyforgalom volt az utóbbi időben. Gazdasági életünk fejlődésének legnagyobb gátja volt a pénzfelhalmozás és most a felülbélyegzés és államkölcsön hirére előbújtak az eldugott milliók és az Osztrák-Magyar Bank bankjegyeit kocsiderékszámra szállították be a pénzintézetekhez, holott még egy héttel ezelőtt csak felpénzzel lehetett a — kékpénzt megszerezni. Ennek az állapotnak véget kell vetni és helyesen tette a kormány, hogy a kényszet kölcsönhöz folyamodott. Megkönnyebbülhetnek azok, akik a devalváció rémétől féltek. De még csak a cseh példára sem hivatkozhatnak, mert az állami elismervény útján a kincstár 4% kamatot térít meg és az elismervény tulajdonosainak több oly előnyt biztosít, amelyet a csehek nem adtak meg. Nyomasztó érzéstől szabadult meg az ország és ezek után remélnünk kell, hogy megindul az a folyamat, amely visszatéríti medrébe a gazdasági életet elöntő vad vizeket. Az árterületek megtisztulnak az egészségtelen pénzáradattól és a gazdasági élet rendes menete megindul. Nincs ok arra, hogy a tőkék elbújjanak a föld színéről, hogy meghúzódjanak ismeretlen zugokban. Nem fenyegeti őket semmi vész és semmi korlátozás, mert azok felett a betétek felett, amelyeket ezentúl helyeznek el takarékbetét vagy folyószámla gyanánt, a tulajdonosok már minden korlátozás nélkül szabadon rendelkezhetnek. Visszatérhetnek tehát a tőkék ismét a pénzintézetekhez, megindulhat a normális hitelélet, amelynek alapja a megtakarított tőkéknek azokra a helyekre való eljuttatása, ahol a gazdasági