Pápai Közlöny – XXX. évfolyam – 1920.

1920-03-28 / 13. szám

— A menekültek templomi napja. A béke-előkészítő iroda B. csoportjának égisze és Horthy Miklós kormányzó, Csernoch János hercegprímás, gróf Apponyi Albert és gróf Bethlen István védnöksége alatt húsvét napján a menekültekért templomi nap fog tartatni. Az akció célja propaganda-gyüjtes, amely az ország összes templomaiban egy és ugyanazon órában tartatik. Az úr szolgái a szószékről szentbeszédeket mondanak a területi sérthetetlenségről és az otthonukból kiüldözött menekültek szomorú sorsáról. — Szentebb és magasztosabb cél nem képzelhető annál, mint amit a templomi nap maga elé tűzött, kétség nem lehet felőle, hogy városunk méltán veszi ki az akcióból a maga részét. — A V. G. E. ülése. A Veszprém megyei Gazdasági Egyesületnek mult héten dr. Magyar Károly elnöklete alatt tartott ülésén a követ; kező fontosabb határozatokat hozták: Felírtak -a kormányhoz, hogy minden járás területére 5—5 waggqn kovácsszenet utaljon ki; továbbá felkéri a íöldmivelési minisztert, hr>gy a motorszántashoz és csépléshez szükséges benzinről idejében gondoskodjék, mert a mai kor szellemével nem tartja összeegyezhetőnek, hogy a gazdasági motorok fennakadjanak a munkában ugyanakkor, amikor az árdrágítók és lánckereskedők százával száguldó automobiljainak van elég benzinjük. — Ha a földbirtokreform-tervezetet megkapja* az egyesület, a választmány szakértekezleten fogja azt elbírálni és a véleményét megfogalmazni. — A mezőgazdasági érdekképviseletről szóló törvényjavaslat-tervezet szerint Vesz prém vármegye a győri kamarai székhelyhez tartoznék. Minthogy azonban a vármegye gazdaközönsegének az a méltányos kívánsága, hogy a kamara székhelye Győr helyett Veszprém legyen; s mivel már a megyei közgyűlés is állást foglalt ily értelemben, a választmány is felterjesztésben kéri a földmivelésügyi minisztertől a ker. mezőgazd. kamara székhelyének Veszprémben leendő kijelölését. — A kereskedelmi és iparkamara f. hó 21-én Győrött tartott közgyűlésén kegyelettel adózott elhunyt elnöke Hlatky-Schlichter Lajos emiékenek. A kamara megfesteti arcképet és egy iparos ifjú magasabb kiképezteíésére szánt 10.000 K-s alapítvánnyal örökíti meg emlékét, k kamara új elnökének egyhangúlag Haibritter Károlyt választották meg. Szendrői Mór főtitkárt nyugalmazták s egyúttal megválasztották a kamara örökös levelező tagjává. A távozó főtitkár érdemeit Adier Károly beltag és Hajnóczky Béla kültag méltatták. Ügyvezető titkárnak dr. Szommer Ernő másodtitkárt választották meg. A bankjegyfelülbélyegzés és a falu. Az Országos Központi Hitelszövetkezethez, amelynek kötelékébe tartozó hitelszövetkezetek a vidéki, főleg a falusi lakosság körében a bankjegyfelülbélyeg;zés adminisztratív és technikai műveleteit^úgyszólván egyedül iátjak el, a felülbélyegzés menetéről naponta a legkedvezőbb jelentések érkeznék. A falusi lakosság pénzkészletét csaknem kizárólag a hitelszövetkezetek útján bélyegezteti felül, számos oly hitelszövetkezet van, amelynek első napi eredménye felülmúlja az egy-két millió koronát. Bár az első napokban a bélyegzőgépek üzemtechnikai zavarai miatt a pénz becserélése némi késedelmet szenvedett, de ezek megszüntetésével a munka simán és szakadatlanul folyik. A vidék hangulata a felülbélyegzéssel kapcsolatban rendkívül bizakodó és a pénzügyi kor-, mány ezen intézkedésének végrehajtását lelkes igyekezettel segíti elő. — A tavaszi sziniévad. A szinügyi bizottság múlt csütörtökön tartott ülésében Bodonyi Gyula színigazgató társulatának a városi színházat folyó évi április 3-tól május 22-ig bezárólag hat heti szini idényre heti 200 korona szinházhasználati díj mellett, mely összeg a természetes kopás ellenértékét képezi s 1000 korona óvadék letétele ellenében, mely összegből a sziniidény végén az erőszakos rongálások fedeztetnek, ilyen nem létében pedig nevezett színigazgató kezéhez visszafizettetik. Az óvadék a sziniidény megkezdése előtt, a heti 200 korona szinházhasználati díj pedig minden héten előlegesen fizetendő be a városi színházba. Nevezett színigazgatónak a színházi helyárak megállapítására vonatkozó kérelmét, tekintettel a mai rendkívüli megélhetési és a nagyfokban emelkedett vállalati kiadásokra, — tudomásul vette. Egyben kéri a bizottság utasítani a városi gazdát, hogy a szinházat a társulatnak leendő átadás előtt teljesen tisztítássá ki, súroltassa fel az öltözőket meszeltessa ki, a színpadot helyeztesse teljesen rendezett állapotba, a sülyesztőt takaríttassa ki, de a társulat szintén köteleztessék eltávozása előtt a színháznak hasonló állapotban való átadására. — Eljegyzések. Klein Lipót helybeli mészáros eljegyezte Kohn Bertát, kecőli Kohn Miksa leányát. (Minden külön értesítés helyett). Berki Zoltán a Füredi zenekar cimbalmosa eljegyezte Füredi Kálmán közkedvelt cigányprímásnak leányát Mariska. — A nyári időszámítás. A MÁV. vonalon 1920. évi április hó 5.-én — hétfőn — reggeli két órakor a nyári időszámítás lép életbe. A jelzett időpontban a valamennyi órát egy órával, vagyis 2 óráról 3 órára előreigazítják. A nyári időszámítás szeptember 20-ig ^tart. Előleges színházi jelentés. Már hirdetve van falragaszokon az „Előleges színházi jelentés, mely tudatja, hogy a színtársulat folyó hó 3 án Herczeg Feienc „A fekete lovas" szenzációt keltő színmüvével kezdi meg..a színiévadot. A társulat névsorában számos régi jó ismerős neveket találunk, ami előzetes garanciát nyújt arra, hogy nívós társulat érkezik városunkba és ha a műsort tekintjük, mely a sziniirodalom legnagyobb termékeit tartalmazza, úgy mindezen körülmények arra vallanak, hogy élvezetes sziniévadnak .nézünk elébe. — Közgyűlés. A pápai iparos-ifjuság önképzőköre 1920 április 4-én d. u. 2 órakor tartja évi rendes közgyűlését saját helyiségében (Polgári Kör), melyre az egyesület tagjait ez úton is meghívja az elnökség. — E helyen említjük meg, hogy az önképzőkör április hó 5-én a Griffben táncmulatságot rendez. — Menetrendváltozás. Folyó hó 25-től kezdve mint helyi vonat Győr felé indul vasárnap kivételével minden nap délután 4 óra 36 perckor. Szombathely felé vasárnap kivételével minden nap reggel 7 óra 52 perckor. Győr felől érkezik vasárnap kivételével minden nap reggel 7 óra 42 perckor Szombathely felől érkezik vasárnap kivételével minden nap délután 4 óra 26 perckor. — „Egy nap a Hazáért"! Március 31-én mindenki a Hazáért dolgozik és a Hazának áldoz! Ezen a napon minden 16 éven felüli dolgozp egyén legalább 2 koronát és ezenkívül minden háztulajdondfe legalább 10 koronát, minden gazda vagy bérlő minden hold föld után legalább 1 koronát, minden üzlet, üzem ipar és vállalat napi bevételének legalább I %-át és felajánlott adományát a Háza oltárára helyezi. — Az utazó közönség durvasága. Anyag hiányában az államvasút nincs abban a helyzetben, hogy a személyszállító kocsikon napról-napra megismétlődő erőszakos rongálást és az utazók által betörött ablakokat rövid időn belül helyreállítsa. Ez úton fordul azzal a kéréssel az utazó közönséghez, hogy a kocsikat már saját érdekében is kímélje, az ablakon való be- és kimászástól tartózkodjék a nagyobb csomagoknak a^ ablakon való be- és kirakását mellőzze. Kéri továbbá a vasút vezetősége az utasokat, hogy az ablaktöréseknél a kalauznak a tettes kiderítésében följelentésével legyen segítségére. Az államvasút figyelmezteti a közönséget, hogyha a jelen fölhívásnak foganatja nem lenne és a kocsiknak napirenden lévő erőszakos rongálása tovább tartana, kénytelen lenne jókarban lévő személykocsik hiányában a személyszállításnál újból teherkocsikát alkalmazni. — Az iskolai év meghosszabbítása. Az országos szénhiány és az orszigszerte duló spanyoljárvány az idei iskolaév tartamából sokat elvett s ezáltal a nevelés és oktatás munkáját soká megbénította. A vallás- és közoktatásügyi minisztérium a mulasztások pótlása céljából elhatározta az idei iskolaév meghosszabbítását. E tárgyban körrendeletet adott ki, amely szerint a városi elemi népiskolákban, az iparosés kereskedőtanonc-iskolákban és valamennyi középfokú iskolákban junius 30-áig tart a tanítás Az évzáró intézkedéseket (magánvizsgálatokat, előzetes beírásokat és egyéb teendőket) julius 1-től 7-ig kell elvégezni. A húsvéti szünidő április 1-én kezdődik és bezárólag április 5-éig tart. Az évközi szüneteket a legszigorúbb értelemben v$tt naptári ünnepek kivételével a minisztérium ideiglenesen eltörölte. Hasonló intézkedések elrendelése céljából a minisztérium megkereste az egyházi főhatóságokat is. — Pótkeretek. (Káder.) A régi haderő pótkeretei és a kiegészítő parancsnokságok eddig elszórtan voltak elhelyezve. Ezentnl a pótkeret egyesítve lesz a kiegészítő parancsnoksággal a vármegye székhelyén. A megszállott megyék pótkeretei a hozzá legközelebb eső vármegye .székhelyén lesznek felállítva. — Új bélyegek. Legközelebb új 20, 40, 60 filléres és 1 K-ás postabélyegek kerülnek forgalomba, melyek a hármas halmon áiló kettős keresztet ábrázoló vízjeggyel vannak ellátva. — Az arany ára. A pénzügyminisztérium utasítására egy kg. aranyért ma 100.000 K-t fizet az állam. A tiszta arany értéke a háború előtt 3280 K volt. A 14 karátos 550-es finomságú aranytárgyakért a fémbeváltó hivatal grammonként 55 koronát ad. Az ezüst ára 5500 korona. A pénzeknek az értéke a következő: egy drb. 10 K-ás arany ára 300 K, a 20 koronásé 600 K. Az egy koronás ezüst pénz ára 21 K. A két korona ára 42 K. A régi egy forintosé 58 K. Az öt koronás pénz darabja pedig 115 K-t ér. Az ékszerarany grammja 55 K. Az ékszerészek és a kereskedők ezzel szemben csak 42 K t kínálnak egy gramm ékszeranyért. így tehát az aranyés ezüsttárgyak és pénzek eladásánál ne forduljunk zugkereskedőkhöz, üzérekhez, hanem az állami fémbeváltó intézet utján adjuk el értékeinket. Társadalmunk a hadifogságból hazatért katonáinkért. Hálával és köszönettel kell megemlékeznünk azokról is, akik adományaikkal segélyünkre voltak. Pénzbeli adományt nyújtottak: Gróf jankovich Bésán Endréné 1000 K, dr. Rott Nándor veszprémi püspök 3000 K. a nemzeti alapból 2000 K, Polgár Lászlóné által rendezett mulatság jövedelme 1003 K, a háborúban szerepelt kabarétársulat 284 K, Hanauer Zoltánné és dr. Lamm Antal 100—100 K, Pátkay Lajos 90 K, Ruip Ilonka 60 K, Bartos László, Hajnóczky Árpádné és Lakosy százados 50—50 K, ihászi csikótelep 20 K, Steklovics Irén 16 K, Horváth Ida, Szente János és N. N. 10—10 K. A bencés rendház gyűjtése 1589 K, Gulden Rezsőné gyűjtése 839 K, (melyhez járultak: szivargyártás I. 77 K, egy társaság 70 K, A és B 6840 K, szvgy. IV. 43.46, szvgy; V. 33 K. ált. kezelés 32 K, szvgy. II. 20 40 K. szvgy. III. 15 K, Okolicsányi 50 K, Kellner Vilmos 30 K, Péter József, Gulden Rezső, Suhajda János, Fábián Imre, Krausz Ferenc, Sutnyay ^ornél, Baum Géza, dr. Kende Ádám, Deményi Rezső, Ihász Károly, Peol J 20-20 K, Fellner Kázmér, Tárnoki János, Varga György, Mihalik Károly. Csanády Béla, Kelényi Róbert, Gyenge Károly 10—10 K, Kónya Jenő, Ványi József, Felenberg Sándor, Potvasser Lipót, Puk József, Kis Rezső, Stefankovics, Harincsák István, ifj. Puelly István, Tenyerdy Mihály Zszemlye János, Sághy Mihály, Raffics János, Edelényj Szabó Jenő, Mikovecz, Imrei uyula, Kapossy Artúr, Kovács Béla, Bükki Ferenc, Torma Ella 5—5 K,) a 7-ik huszárezred gyütjtése 660-80 K, a 7. h. e. gyüjtőivén: Gyenge Feren 80 K, Lakosy Istvánné, özv. Rainprecht Antalné, Piatsek Gyuláné 50—50 K, Pethő Józsefné 6 K (236 K); Mayer Idus gyüjtőivén : Friebert Miksa 50 K, Steklovicz :rén 20 K, Pasérb, Kiss Mária 10-10 K, N. N„ Tóth István, Mannheim, Viz Ferenc, Pipók István 5—5 K, Kovács J„ Gáty Ida, Geböck Ernő 2-2 K (121 K); Nagy Gabriella gyűjtése Takácsin 90 K: Polgár Lászlóné gyűjtése 75 K; Rédei Józsefné és Gaál Irén gyűjtése Várkeszőn 60 60 K.