Pápai Közlöny – XXX. évfolyam – 1920.

1920-06-20 / 25. szám

szédítőbb kilátás a jövőre, ha elménket élesítjük, dolgozunk, újra és újra is csak tanulunk! > S hogy minél többet tanuljunk, könynyebb lesz a helyzetünk a jövőben, mint a múltban. Ne féljünk a sok gyermektől, ne holdjaink számától tegyük függővé családaink számát. A jövőben nem szükséges, hogy minden gyermekünknek 20 hold jusson. Vezéreink, irányítóink azt akarják, iiogy fiaink, gyermekeink, véreink lepjenek el minden helyet ezen a földön ott is, hol ma, holnap még mások bitorolnak jogot az ántánt kegyelméből. Azt akarják utmutatóink, hogy aki nem a lelkünk másaő szinteség, nyíltság, hősi önfeláldozás, becsület, vendégszeretet, őseink és megszentelt rögeink tiszteletében, ne éljen mezőink gyümölcsével. Becsüljük meg tanítóink, vezéreink; amazok útlevele el fogja kisérni tehetséges gyermekeinket egész az egyetemig, az életen keresztül, emezek keresni fogják tehetséges véreinket és segíteni, támogatni a munkánk verejtékével. Tanuljunk, mindig és mindenütt tanuljunk, hiszen a jövőben a mienk a föld, a tőke, a hivatal, a bolt, a gyár, a műhely s lesz itt fiainknak boldogulása bőven, ' vész nélkül. S mindenütt a lelkünkkel, vérünkkel találkozunk s mindenki, aki itt élni akar, lelkünk képmását fogja felöltem. Tündéri földünk zseniális lelkünkre nyomta bélyegét, nyomjuk rá végre bélyegünk a földre, mindenre, ami itt él, hatol, mozog, működik, mert a boszuló ántánt is magyar nemzeti államnak kereszteit el. Adjutfk igazi tartalmat az elkeresztel éshez s meg ne álljunk a Kárpátokig, a „végsőkig" . . . De mindehhez fegyver a tudás, a tanultság. Épen ezért — magyarom — tanuljunk sokat, végtelenül sokat. ján kell megemlékeznünk és mindezekből azt a tényt kell leszögeznem, hogy rendőrségünk vezetése és irányítása szakképzett kezekbe van letéve. A javalás útját vélem még abban Ts látni, hogy terméskilátásunk kedvezőnek ígérkezik. Hogy mit jelent ez a mai súlyos helyzetünkben ahhoz igazán* szükségtelennek tartom kommentárt fűzni. Ha nem is bő, de amint a gázdák jelentik, „jó, közepes termés" várható és ez már magában nemcsak megnyugtató, de sok reményt nyújt arra, hogy gazdasági téren is bizonyos tekintetben elfogadható rekordot fogunk elérni, ami az egész vonalon csak javulást idézhet elő. Ha a felsoroltakat összegezzük, akkor senki sem vitathatja el tőlem azon reményteljes kijelentésemet, hogy várakozási állapotunkban a javulás útján haladunk. Ha egy városban rend, nyugalom, jó terméskilátás remélhető, ott a békés társadalmi élet és együttérzés biztosítva van. Ha pedig ez ' biztosítva van, úgy nyugodt lelkiismerettel várhatjuk a további fejleményeket'. Elég volt már a bánatból és szomorúságból, hadd jöjjön meg végre a mi régi jó kedvünk, melyről oly sokszor volt alkalmam a heti krónikáoan hű jelentéseket leadni. Lehet, hogy ezt a kívánságomat újra optimizmusriák fogják tartani, de én nem tehetek róla, én már ilyen vagyok. Legyek én optimista addig, míg a heti krónikában a vidám és kedélyes hangulatot olvasóközönségembe szuggerálni tudom. Bohém vagyok és erre a célra mindig: — Jó médium vagyok! Frici. KAR O OLAT a mult hétről. Várakozási állapot uralja a helyzetet az egész vonalon. Jó magam már hozzá vagyok szokva ahhoz, hogy túlzott optimistának tartanak, de én ezzel mit sem törődöm, mert az én optimista felfogásomnál csakis a jó ügy érdekét tartom szem előtt és ha esetleg jóhiszeműségem nem is válik be teljesen, jogosan appellálhatunk arra a tényre, hogy „tévedni emberi dolog". A jelen helyzetben elfoglalt álláspontom is ebben a miiiőben koncentrálódik, amennyiben a jelzett várakozási állapotot olyannak tartom, hogy az egész vonalon a javulás útját látom egyengetve, helyesebben kifejtve, bizalommal tekintünk egy jobb és kellemesebb idők eljövetelére. " A javulás útját látom egyengetve azáltal, hogy a közbiztonság terén nagy javulást várhatunk azoktól a rendeletektől, amelyek felsőbb helyen a rend és nyugalom érdekében kibocsájtva lettek. Megnyugvást kelt ez mindnyájunknál és ezen megnyugvás már magában véve nagy befolyást gyakorol lelki állapotunkra. Ezen javulást már nagyban észleljük városunkban, főleg rendőrségünk teljes reorganizálásában. Amióta rendőrségünk államosítva lett, köz^ biztonságunk teljesen új mederbe lett terelve. Mi pápaiak elmondhatjuk, hogy a rendőrségünkre büszkék vagyunk. Nemcsak a legénység szervezése, de kioktatása, a közönséggel szemben való méltányos viselkedése, a rend és ny*galom fenntartása, mind olyan jelenségek, melyekről csak a legnagyobb elismerés hangAz hirlik . . . Az hirlik, hogy Pápa városa szomorú tapasztalatokkal bővelkedik. Az hirlik, hogy Pápa városa biztató Ígéretekkel és reményekkel táplálkozik. Az hirlik, hogy a polgármester a fővárossal kapcsolatos viszonyban van. Az hirlik, hogy a rendőrkapitány udvariassága a rokonszenvével vetélkedik. Az hirlik, hogy a rendőrök viselkedésében feltűnő változás észlelhető. Az hirlik, hogy a detektív osztály alkalmazottjai a helyzetet nyomatékosan kinyomozzák. Az hirlik, hogy Pápán a h&rti mulatságokat a fellegek hűvösen fogadják. Az hirlik, hogy Pápán a Polgári Kör kerti mulatságán „sümegi" hangulat vitte a fő szerepet. Az hirlik, hogy Pápán a rend és a nyugalom egészséges keretekben halad. Az hirlik, hogy Pápán a kényszerhelyzetek tisztázódnak. Az hirlik, hogy Pápán a szélsőségek már közelednek egymáshoz. Az hirlik, hogy Pápán az estéli korzón a rövid szoknyáso^k túlsúlyban vannak. Az hirlik, hogy Pápán néhány fiatal embernek szomorúan bólintgat az eperfa lombja. Az hirlik, hogy Pápán sokan a telepáthiával tele szívták magukat. -s Az hirlik, hogy Pápán a .reménytelen szerelmesek között titkos megegyezés jött létre. Az hirlik, hogy Pápán a városházánál eljegyzési hirek keringenek. Az hirlik, hogy Pápán a kofáknak a gyümölcs gyümölcsöző hasznot hoz. Az hirlik, hogy Pápán a dohány és szivarnak nem sokára füstnélküli szaga lesz. Az hirlik, hogy Pápán egy dollárkirályt emlegetnek. Az hirlik, hogy Pápán a főtéri szökőkutat néhány fiatal ember az estéli órákban megfigyelő helynek használja. Az hirlik, hogy Pápán a J

iólyagok újra szerepelnek. Az hirlik, hogy a darutollas legények évzáró vizsgálati nyomás alatt állanak. Az hirlik, hogy a libatollas legények azon elvet vallják, hogy „ha nincsen ló szamár, a is jó". Az hirlik, hogy a Jaj nadrágom egylet tagjai lisoformos teával kúrálják magukat. Az hirlik, hogy a Traj-daj asztaltársaság tagjai között dupla hólyagok is vannak. Az hirlik, hogy az Erzsébetliget lövészárkaiban a cenzúrát nem respektálják. Az hirlik, hogy az Erzsébetvárosban a szabad szerelmet csak birtokon kívül lehet megfellebbezni. Az hirlik, hogy a Pápai Közlöny szerkesztője az újonnan beállított éjjeli vonatpárhoz csatlakozást jelentett be. HIREK. A főispán Pápán. Hunkár Béla főispán folyó hó 17-én dr. Bibó Károly alispán és dr. Bottka István főispáni titkár társaságában hivatalos ügyekben városunkban tartózkodott. — Vármegyei közgyűlés. Veszprémvármegye t rvényha'ótági bizottsága f. hó 15-én tartotta Hunkár Béla főispán elnöklésével nyári évnegyedes közgyűlését. A közgyűlés iránt — valószinüleg a még ma is rossz közlekedési viszonyok miatt, mikor három nap szükségeltetik ahhoz, hogy péld. egy pápai megyebizottsági tag tagsági kötelezettségé ek eleget tegyen — igen gyér volt az érdeklődés. Mindössze úgy 70-en voltak jelen, túlnyomólag Veszprémből, vagy közvetlen közelből. A gyűlés Körmendy Béla enyingi főszolgabírót a közigazgatás terén szerzett érdemei elismerése mellett nyugdíjazta s helyébe egyhangúlag dr. Kenessey Pongrác tb. főbírót választotta meg, az így megüresedett szolgabirói állásba dr. Véghely Andor került. Érdeklődés kisérte dr. Mohácsy Lajos közigazgatási bizottsági tagságának megszűnte következtében megüresedett tagsági hely betöltését, melyre nagy szótöbbséggel dr. Antal Gézát választották meg. A vármegye feliratot intézett az országgyűléshez abban az irányban, hogy az ország jövendő királya ne lehessen egyúttal más ország uralkodója is. Elhatározta a törvényhatóság, hogy Tisza István gróf arcképét megfesteti és nemzetünk nagyjainak arcképcsarnokában gyüléstermében elhelyezi. Pápa városának a vármegyére felküldött ügyeiben jóváhagyó határozatokat hoztak, — Az új pannonhalmi főapát üdvözlése. A városi tanács Pápa városa nevében dr. Bárdos Remi; pannonhalmi főapátot megválasztatása alkalmából meleghangú levélben üdvözölte. 3 . ^ — Államrendőrségi kinevezések. Most van fo'yamatban államrendőrség tiszti státusának létesítése, melynek folyamán a belügyminiszter a pápai m. kir. államrendőrséghez dr. Tóth István volt városi rendőrkapitányt és H muth János volt városi tanácsost a YUJ, fizetési osztályban államrendőrségi kapitányokká nevezte ki. — Közalkalmazottak gyűlése. Csütörtökön este a beszerzési csoportba tartozó közalkalmazottak nagyon népes gyűlést tartottak a városháza nagytermében, A gyűlés igen zajos lefolyású volt. Hosszú vita után az igazgatóság lemondását nem fogadták el s neki fényes elégtételt adva, bizalmat szavaztak, az ellenőrzésre kiküldött hetes bizottságnak pedig nagyarányú tevékenységéért elismerésüket fejezték ki. Kimondták végül, hogy a beszerzési csoport rendelkezésére bocsátott anyagok átvételét és elosztását továbbra is a tisztviselők fogyasztási szövetkezetére 'bízzák. /