Pápai Közlöny – XXX. évfolyam – 1920.

1920-03-14 / 11. szám

OZLŐW Közordeliii í ii^g-etlen hetilap, B Me^jélenilí minden vasárnap. Előfizetési árak: Egész évre 30 K, félévre Í5 K, negyedévre 7 50 K. Egyes szám ára 80 fillér. Laptulajdonos és kiadó: POLLATSEK FRIGYES. Hirdetések és Nyilt-terek felvétetnek a kiadóhivatalban és Kossuth Lajos u. 2U szám alatt. A bankjegyek felülbélyegzése. A legutóbbi napokban arról a pénzügyi műveletről, melyre bennünket a békeszerződés rendelkezései köteleznek, de amelynek végrehajtására, ettől egészen el is tekintve, a saját érdekünk is kényszerít, a legképtelenebb hirek voltak elterjedve. A fogalomzavart lényegesen növelte az a körülméfiy, hogy a tudatlanság a lebélyegzést (devalváció) összetévesztette a felülbélyegzéssel. Most már hivatalos értesítésből megállapítható, hogy semmiféle mértékadó tényező (legkevésbbé a pénzügyminiszteri) sem gondol lebélyegzésre. Csak felülbélyegzés lehetséges, devalváció nélkül. Erre vallanak a szomszéd államoknál tapasztalt példák is, hol a felülbélyegzést mindenütt devalváció nélkül hajtották végre. Legfeljebb arról lehet szó, hogy a statisztikai megállapítás (felülbélyegzés) adta alkalmat felhasználjuk a bankjegyinfláció megállapítására. A bankjegy felülbélyegzéséről egyébként a következő hiteles értesítést nyertünk: A bankjegy felülbélyegzést a békeszerződés 189. szakasza irja elő, mely szerint az osztrák békeszerződést követő két hónapon belül mi is tartozunk az Osztrák-Magyar Banknak területünkön levő bankjegyeit felülbélyegezni. Az osztrák békeszerződést követő tizenkét hónapon belül pedig az általunk lebélyegzett pénzjegyeket saját magunk által megállapítandó föltételek mellett, új pénzzel helyettesíteni. Amikor»az ántánt ezt előírta, az Osztrák-Magyar Bank likvidációján kivül az a cél lebegett a szeme előtt, hogy itt rendezett pénzügyi viszonyokat teremtsen. Természetesen a saját érdekében, hogy bennünket az általa kiszabott terhek elviselésére képesekké tegyen. Ezek a terhek, a mi nézőpontunkból itélve, mindenképpen elviselhetetlenek maradnak, de azért a felülbélyegzés a mi érdekeinket is födözi. Elsősorban azért, mert a felülbélyegzett bankóban specifikus magyar pénzjegyet nyerünk és mert a pénzfelülbélyegzésben az Ausztriától való pénzügyi elkülönítés előkészítését látjuk. Ez a szeparáció pedig a legnagyobb mértékben óhajtandó, annál is inkább, mivel az Ausztriával való közösség határozottan ártalmunkra van a nemzetközi valutapiacon, nemcsak azért, mivel a mi bonitásunkat kedvezőbben itélik meg, mint Ausztriáét, (ami kifejezésre jut majd pénzünk nemzetközi értékelésében), hanem azért is, mert a specifikus magyar pénznem véget vet majd annak az abuzusnak, hogy más államok a mi terhünkre a vámkülföldre szivattyúzzák a lebélyegzetlen bankjegyeket. A felülbélyegzés elkerülhetetlenül szükséges azért is, mivel csak ilyen módon állapítható meg, hogy mennyi terhel bennünket a régi monarkiának az Osztrák-Magyar Banknál levő függő adósságából. A felülbélyegzés az egyedüli mód annak megállapítására, hogy a megmaradt Magyarországon mennyi bankjegy van forgalomban. A felülbélyegzés egy másik előnye, hogy előcsalja és a gazdasági forgalom hálózatába bekapcsolja az elrejtett bankjegyek millióit. A felülbélyegzés a jelzett pénzügyi művelet kapcsán, bizonyos korlátok közé szorítja az annyira veszedelmes bankjegyinflációt és abba a helyzetbe hoz bennünket, hogy az OsztrákMagyar Banknál csökkentsük a magyar állam tartozását. Mindent egybevetve, a pénz felülbélyegzés tartozékával együtt olyan operáció, melyen keresztül kell esnünk és melytől egyáltalán nincs okunk félni, különösen az illetékes köröknek kijelentése után, melyből azt vesszük ki, hogy úgy a felülbélyegzést, mint az azzal kapcsolatos müveletet a gazdasági érdekek legmesszebbmenő figyelembevételével akarják keresztül vinni. Kj mosó-irrÍG^sf. Pápán, Bástya-utca 30. sz. házban mosó'intézetet létesítettem, mely vállalatomhoz a nagyérdemű közönség pártfogását kérem. WEISZ MÓR. szövőgyár üzembehelyezése. A helybeli Perutz Testvérek szövőgyára kérelmet adott be a városi tanácshoz, hogy támogatásával tegye lehetővé a gyár üzembehelyezését. A kért támogatást alább egész terjedelmében közölt memorandumjukban részletesen megjelölik, így annak külön ismertetése feleslegessé válik. Részünkről csak annak az óhajunknak adunk kifejezést, hogy a tanács minden lehetőt kövessen el a gyár üzembehelyezése érdekében, mert a gyár több száz főből álló munkássága most a legbizonytalanabb helyzetben van, s türelmetlenül várja, hogy mikor foglalhatja el régi kenyérkereső helyét. De ruházati szempontból is igen fontos, hogy a gyár mielőbb meginduljon, mert textil-áruk dolgában ugyancsak rosszul állunk. És mi azt szeretnők, hogy a remélhetőleg mielőbb üzembe helyezendő gyár produktumainak egy része helyi piacra kerülne, hogy abból első sorban Pápa város közönségének szükséglete nyerhetne kielégítést. A gyár memorandumát egyébként itt közöljük: A Tekintetes Tanács előtt is ismeretes okokból pápai gyárunk üzeme már régibb idő óta szünetel. Fontos érdekeink, hogy a gyár végleg üzemképtelenné ne váljon, hogy tehát az üzemet minél előbb ismét megkezdhessük. De másodsorban érdeke ez Pápa városának is, hiszen gyárunk 1900. év'óta néhány száz munkást foglalkoztatván, a város létérdekeinek egyik lényeges tényezőjévé vált és országos érdek is, hogy teljesen felszerelt gyárunk a jövőben is teljesen kész árukat termelvén az országnak, a külföldtől való függőségét csökkenti. Az üzem újból való megkezdésének feltételei a következők: Hogy biztosíttassék részünkre 3—4 waggon tatai minőségű szén; a szükséges nyersanyagok oda- és a kész áruknak onnan való elszállíthatása; a lefoglalt lakásoknak felszabadítása, mert cégtagjaink és a gyár igazgatójának, Gerstl Leónak okvetlenül szükséges, hogy ott tartózkodjanak, technikai igazgatónk pedig ott lakjon ; hogy cégtagjaink, vezető- és egyéb hivatalnokaink, bel- és külföldi mestereink és munkásaink személyi biztonsága is biztosíttassék; hogy hivatalnokainkat, mestereinket és munkásainkat az ipartörvény korlátain belül a magunk belátása szerint fogadhassuk fel és bocsáthassuk el és e tekintetben a döntést csak mi gyakorolhassuk; mert ezen alapfeltételek nélkül gyümölcsöző működést kifejtenünk és üzemünk stabilitását fenntartanunk nem lehet.