Pápai Közlöny – XXX. évfolyam – 1920.

1920-02-29 / 9. szám

PAPAI KOUOYV Közérdekű fii^g-etlen Hetilap. E) Megjelenik minden vasárnap. Előfizetésé árak: Egész évre 30 K, félévre Í5 K, oegyeáévre 7*50 K. Egyes szám ára 80 fillér. Laptulajdonos és kiadó: POLLATSEK FRIGYES. Hirdetések és Nyílt-terek felvétetnek a kiadóhivatalban és Kossuth Lajos u. 2í. szám alatt. A tisztviselők sanyarú helyzete. A vicclapok Sanyaró Vendel-je bele­kerüli az életbe. A régi, unásig meg­int humor éhező diurnistája a valóság­ban él, csakhogy ma már nemcsak napi­díjasnak, segédtelekkönyvvezetönek, adó­hivatali ellenőrnek hívják, hanem törvény­széki bírónak, kúriai tanácselnöknek, pénzügyigazgatónak és miniszteri taná­csosnak ,is. Szinte érthetetlen és megmagyaráz­hatatlan, hogy a magyar nyomor igazi mártírjai hogyan bírták ki az elmúlt háborús és forradalmas esztendőket, hogy nem pusztulnak el az éhségtől és hogy nem esnek össze az utcán ma, amikor fizetésük egy fejelés csizmára meg cigarettára sem elegendő. A magyarság igazán elnyomott páriái, bűnbakjai, vértanúi mindig a tisztviselők voltak. A kereskedő és iparos, a gazda vagyont is szerezhetett, a munkást kon­szolidált viszonyok közé emelte szerve­zettsége, viszonylag könnyű élete volt ügynöknek, utazónak, a szabad értelmi­ségi pályát űzők is gyakran meg tudták találni az utat a megvagyonosodáshoz. Igazán — mondhatni — csak a tisztvi­selő szenvedett mindig. A biró, aki milliós szubsztratumu perekben Ítélkezett, a rendőr, akire embe­rek élete volt bizva, az adóhivatalnok, akinek kezén százezrek szaladtak keresz­tül, a vasutasok, a postások, a városi, vármegyei és állami .tisztviselők, akiktől puritán megközelíthetetlenséget követelt ugyanaz az állam, amely neki csak koldustarisznyát, csak cifranyomoruságot, csak úri titulusokkal és hivatali tekintély­lyel leplezett nélkülözést nyújtott. Változhattak a korszakok, jöhettek űj irányok új jelszavakkal, a háború rettenete hatalmas agrár- és merkantií­vagyonokat teremthetett a semmiből: a köztisztviselő megdöbbentő következetes­séggel éhezett. Ahogy nem gondolt rájuk a háború előtti rezsim, éppen úgy el­ejtette a szélsőséges forradalmi irány, megtiporta a kommunizmus és éppen olyan kihasznált, legminimálisabb exisz­tenciájában sem biztosított rabszolga ma is. A fizetés, melyet eléje hajítottak, nem volt elegendő még a régi jó világ­ban sem. A háború alatt fogalommá nőtte ki magát az a biró, aki maga talpalja a cipőjét és az a tanár, tanító, aki egyszoba-konyhás lakásnak nevezett lyukban krumplin él családostul. A forradalmak bőséggel ontották a jóllétet mindenki felé, aki azt lármázva követelte és az éhkopp jutott osztályrészül megint csak a magyar tisztviselőnek. Ma pedig gazdasági rendünk le­romlásának, valutánk elértéktelenedésé­nek rettenetes napjaiban egyenesen meg­fejthetetlen talány, érthetetlen rejtély, hogy miből tud elvegetálni az a szeren­csétlen tisztviselő, akinek fizetése most már nemcsak a megélhetéshez kevés, de már az éhenhaláshoz sem sok ? Igaz örömmel hallottuk, hogy a nemzetgyűlés minapi ülésének zavaros és nem egészen stílusos hullámzásában is megütötték a tisztviselők fizetésrende­zésének első skáláját és hogy végre a hatalmon lévők komolyan gondolnak a tisztviselők emberségesebb élete biztosí­tására. Tessék természetben való ellátás­sal, naturáliákkal lehetővé tenni legalább azt, hogy a tisztviselő megélhessen, ne zülljön le, ne essen össze menthetetlenül. Reméljük, hisszük, elvárjuk, hogy végre ezt a tovább már tarthatatlan helyzetet megszüntetik. Nemcsak elisme­rést, szánalmat, frázist vetnek megint marékszámra eléjük, hanem kényeret is nyújtanak, amikor ennek elérkezett a tizenkettedik órája. A győri kereskedelmi és iparkamara, A proletárdiktatúra után a győri ke­reskedelmi és iparkamarába is új szellem költözött be s már az első közgyűlésen nyíltan állást foglaltak Szendrői Móric titkár ellen, aki titkári minőségében nagy jövödelmet biztosított magának s tulaj­donképpen az ő személyében összpon­tosult a kamara intézménye. Az emlékezetes viharos közgyűlés óta a kamara körletébe tartozó vármegyék és városok iparosai és kereskedői köré­ben nagyarányú akció indult meg, hogy a teljes nyugdíjt igénylő s a köztiszt­viselőknél a szolgálatképességnek leg­magasabb korhatárán is túl levő Szendrői Mór titkárt önkéntes távozásra bírják. De mert Szendrői görcsösen ragaszkodik ál­lásához, kiálakult az az elhatározás, hogy vele szemben a kényszernyugdíjazást al­kalmazzák. E célból és a kopcsányi Hlatky-Schlichter Lajos elhalálozása foly­tán megüresedett elnöki szék betöltésére rendkívüli közgyűlés összehívását köve­telik. A kamara bel- és kültagjai nagy­része által kért rendkívüli közgyűlés ösz­szehivására vonatkozólag a következő beadványt intézik az elnökséghez: „Alulírottak, kamarai bel- és kül­tagok tisztelettel kérjük a tekintetes El­nökséget, méltóztassék mielőbb, de leg­alább 1920 február havában Szendrői Mór kamarai főtitkár úrnak hivatalból leendő nyugdíjaztatása* ügyében — te­kintettel aggkorára — kamarai rendkí­vüli közgyűlést összehívni (Aláírások.) 4 1 Ezzel egyidejűleg a következő in­dítványokat terjesztik be Írásban az el­nökséghez : „Alulírottak, kereskedelmi és ipar­kamarai tagok indítványozzuk, hogy a kamara t. Elnöksége a megüresedett ka­maraelnöki tisztségnek a betöltéséf, a kamarai közgyűlés tárgysorozatába fel­venni s az előterjesztések során elnöknek Halbritter Károly urat, a kamara keres­kedelmi szakosztályának •beltagját jelölni szíveskedjék. Tekintettel a kereskedők és iparosok általános közóhajára, Halbritter Károly úr kamarai elnöki megválasztása közfelkiál­tással, egyhangúlag fog megtörténni. Indítványunkat Káldy Mihály és Folk­ner Károly urak, kamarai beltag társaink fogják megindokolni. Tisztelettel (Alá­írások)." „Sürgős közgyűlési indítvány. Te­kintettel arra, hogy a kereskedelmi és iparkamara ügyrendjének 10. §. k) pontja szerint a titkos szavazás elrendeléséhez legalább nyolc kamarai tag kívánsága szükséges, kérjük a tekintetes Elnökséget, szíveskedjék a közgyűlés tárgysorozata előtt alábbi sürgős indítványainkat tár­gyalni : 1. Szendrői Mór főtitkár úr nyug­díjaztatása ügyében titkos szavazás legyen. 2. Mondja ki a közgyűlés már előre azt, hogy bár a kamara belszervezetéről s személyi ügyekről is lesz szö, — a tárgyalás a közgyűlés egész ideje alatt nyilvános lesz. Ezen sürgős indítványunk mindkét pontját László Ferenc úr, kamarai bel­tagtársunk fogja a közgyűlésen szóval is megindokolni. Tisztelettel (Aláírások)." Ebből a nagy felkészültségből ítélve, a rendkiéüli közgyűlés igen viharosnak ígérkezik. Hirdessen a Pápai Közlönyben!

Next

/
Oldalképek
Tartalom