Pápai Közlöny – XXX. évfolyam – 1920.
1920-02-29 / 9. szám
PAPAI KOUOYV Közérdekű fii^g-etlen Hetilap. E) Megjelenik minden vasárnap. Előfizetésé árak: Egész évre 30 K, félévre Í5 K, oegyeáévre 7*50 K. Egyes szám ára 80 fillér. Laptulajdonos és kiadó: POLLATSEK FRIGYES. Hirdetések és Nyílt-terek felvétetnek a kiadóhivatalban és Kossuth Lajos u. 2í. szám alatt. A tisztviselők sanyarú helyzete. A vicclapok Sanyaró Vendel-je belekerüli az életbe. A régi, unásig megint humor éhező diurnistája a valóságban él, csakhogy ma már nemcsak napidíjasnak, segédtelekkönyvvezetönek, adóhivatali ellenőrnek hívják, hanem törvényszéki bírónak, kúriai tanácselnöknek, pénzügyigazgatónak és miniszteri tanácsosnak ,is. Szinte érthetetlen és megmagyarázhatatlan, hogy a magyar nyomor igazi mártírjai hogyan bírták ki az elmúlt háborús és forradalmas esztendőket, hogy nem pusztulnak el az éhségtől és hogy nem esnek össze az utcán ma, amikor fizetésük egy fejelés csizmára meg cigarettára sem elegendő. A magyarság igazán elnyomott páriái, bűnbakjai, vértanúi mindig a tisztviselők voltak. A kereskedő és iparos, a gazda vagyont is szerezhetett, a munkást konszolidált viszonyok közé emelte szervezettsége, viszonylag könnyű élete volt ügynöknek, utazónak, a szabad értelmiségi pályát űzők is gyakran meg tudták találni az utat a megvagyonosodáshoz. Igazán — mondhatni — csak a tisztviselő szenvedett mindig. A biró, aki milliós szubsztratumu perekben Ítélkezett, a rendőr, akire emberek élete volt bizva, az adóhivatalnok, akinek kezén százezrek szaladtak keresztül, a vasutasok, a postások, a városi, vármegyei és állami .tisztviselők, akiktől puritán megközelíthetetlenséget követelt ugyanaz az állam, amely neki csak koldustarisznyát, csak cifranyomoruságot, csak úri titulusokkal és hivatali tekintélylyel leplezett nélkülözést nyújtott. Változhattak a korszakok, jöhettek űj irányok új jelszavakkal, a háború rettenete hatalmas agrár- és merkantiívagyonokat teremthetett a semmiből: a köztisztviselő megdöbbentő következetességgel éhezett. Ahogy nem gondolt rájuk a háború előtti rezsim, éppen úgy elejtette a szélsőséges forradalmi irány, megtiporta a kommunizmus és éppen olyan kihasznált, legminimálisabb exisztenciájában sem biztosított rabszolga ma is. A fizetés, melyet eléje hajítottak, nem volt elegendő még a régi jó világban sem. A háború alatt fogalommá nőtte ki magát az a biró, aki maga talpalja a cipőjét és az a tanár, tanító, aki egyszoba-konyhás lakásnak nevezett lyukban krumplin él családostul. A forradalmak bőséggel ontották a jóllétet mindenki felé, aki azt lármázva követelte és az éhkopp jutott osztályrészül megint csak a magyar tisztviselőnek. Ma pedig gazdasági rendünk leromlásának, valutánk elértéktelenedésének rettenetes napjaiban egyenesen megfejthetetlen talány, érthetetlen rejtély, hogy miből tud elvegetálni az a szerencsétlen tisztviselő, akinek fizetése most már nemcsak a megélhetéshez kevés, de már az éhenhaláshoz sem sok ? Igaz örömmel hallottuk, hogy a nemzetgyűlés minapi ülésének zavaros és nem egészen stílusos hullámzásában is megütötték a tisztviselők fizetésrendezésének első skáláját és hogy végre a hatalmon lévők komolyan gondolnak a tisztviselők emberségesebb élete biztosítására. Tessék természetben való ellátással, naturáliákkal lehetővé tenni legalább azt, hogy a tisztviselő megélhessen, ne zülljön le, ne essen össze menthetetlenül. Reméljük, hisszük, elvárjuk, hogy végre ezt a tovább már tarthatatlan helyzetet megszüntetik. Nemcsak elismerést, szánalmat, frázist vetnek megint marékszámra eléjük, hanem kényeret is nyújtanak, amikor ennek elérkezett a tizenkettedik órája. A győri kereskedelmi és iparkamara, A proletárdiktatúra után a győri kereskedelmi és iparkamarába is új szellem költözött be s már az első közgyűlésen nyíltan állást foglaltak Szendrői Móric titkár ellen, aki titkári minőségében nagy jövödelmet biztosított magának s tulajdonképpen az ő személyében összpontosult a kamara intézménye. Az emlékezetes viharos közgyűlés óta a kamara körletébe tartozó vármegyék és városok iparosai és kereskedői körében nagyarányú akció indult meg, hogy a teljes nyugdíjt igénylő s a köztisztviselőknél a szolgálatképességnek legmagasabb korhatárán is túl levő Szendrői Mór titkárt önkéntes távozásra bírják. De mert Szendrői görcsösen ragaszkodik állásához, kiálakult az az elhatározás, hogy vele szemben a kényszernyugdíjazást alkalmazzák. E célból és a kopcsányi Hlatky-Schlichter Lajos elhalálozása folytán megüresedett elnöki szék betöltésére rendkívüli közgyűlés összehívását követelik. A kamara bel- és kültagjai nagyrésze által kért rendkívüli közgyűlés öszszehivására vonatkozólag a következő beadványt intézik az elnökséghez: „Alulírottak, kamarai bel- és kültagok tisztelettel kérjük a tekintetes Elnökséget, méltóztassék mielőbb, de legalább 1920 február havában Szendrői Mór kamarai főtitkár úrnak hivatalból leendő nyugdíjaztatása* ügyében — tekintettel aggkorára — kamarai rendkívüli közgyűlést összehívni (Aláírások.) 4 1 Ezzel egyidejűleg a következő indítványokat terjesztik be Írásban az elnökséghez : „Alulírottak, kereskedelmi és iparkamarai tagok indítványozzuk, hogy a kamara t. Elnöksége a megüresedett kamaraelnöki tisztségnek a betöltéséf, a kamarai közgyűlés tárgysorozatába felvenni s az előterjesztések során elnöknek Halbritter Károly urat, a kamara kereskedelmi szakosztályának •beltagját jelölni szíveskedjék. Tekintettel a kereskedők és iparosok általános közóhajára, Halbritter Károly úr kamarai elnöki megválasztása közfelkiáltással, egyhangúlag fog megtörténni. Indítványunkat Káldy Mihály és Folkner Károly urak, kamarai beltag társaink fogják megindokolni. Tisztelettel (Aláírások)." „Sürgős közgyűlési indítvány. Tekintettel arra, hogy a kereskedelmi és iparkamara ügyrendjének 10. §. k) pontja szerint a titkos szavazás elrendeléséhez legalább nyolc kamarai tag kívánsága szükséges, kérjük a tekintetes Elnökséget, szíveskedjék a közgyűlés tárgysorozata előtt alábbi sürgős indítványainkat tárgyalni : 1. Szendrői Mór főtitkár úr nyugdíjaztatása ügyében titkos szavazás legyen. 2. Mondja ki a közgyűlés már előre azt, hogy bár a kamara belszervezetéről s személyi ügyekről is lesz szö, — a tárgyalás a közgyűlés egész ideje alatt nyilvános lesz. Ezen sürgős indítványunk mindkét pontját László Ferenc úr, kamarai beltagtársunk fogja a közgyűlésen szóval is megindokolni. Tisztelettel (Aláírások)." Ebből a nagy felkészültségből ítélve, a rendkiéüli közgyűlés igen viharosnak ígérkezik. Hirdessen a Pápai Közlönyben!
