Pápai Közlöny – XXX. évfolyam – 1920.

1920-02-22 / 8. szám

PAPAI KÖZLÖNY Közérdekű fligr^etlen hetilap, b Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési árak: Egész évre 30 K, félévre Í5 K, negyedévre 7 50 K. Egyes szám ára 30 füiér. Laptulajdonos és kiadó: POLLATSEK FRIGYES. Hirdetések és Nyílt-terek felvétetnek a kiadóhivatalban és Kossuth Lajos u. 2í. szám alatt. A drágaságról. A fixfizetésü embert a történelem mártirként fogja feljegyezni; az utódok áhítattal fognak róla olvasni: mennyit szenvedett, mennyit nélkülözött 1914— 1920-ig a szegény magyar köztisztviselő; különösen^ az a közalkalmazott, akinek magánvagyonkája nem volt. A legtöbbet, természetesen, a menekült, illetve kiutasított közalkalmazottak szenvedtek, mert családjaiktól elszakíttattak: a menekült, illetve kiutasított családfő a meg nem szállott Magyarországon, családja pedig az ellenséges, megszállt területen voít kénytelen tengődni, hogy éhen ne haljon. A magyar köztisztviselők lelki világa nem azonos a többi társadalmi osztályok lelkivilágával, A magyar köztisztviselő már hat éve éhezik, fütetleri szobában, vagy vasúti kocsiban lakik, teljesen lerongyolódott, a többi társadalmi osztályok, amelyek a háború alatt és utána árdrágítással és anélkül is meggazdagodtak, nem közeledtek a magyar nemzet legnagyobb nyomorban élő fiaihoz, a magyar köztisztviselőkhöz a mai napig sem, noha jól tudják, hogy a magyar állam nem tud alkalmazottain segíteni, így érthető, hogy a köztisztviselők psychéje miért olyan, amilyen. Szomorú jelensége korunknak az, hogy azok a szegény közalkalmazottak, akik a kimondhatatlan nyomort tovább elviselni nem bírják, kilépnek a köz szolgálatából és beállnak árdrágítóknak. Miért? Mert úgy látszik, az árdrágítás ma a legjövedelmezőbb „foglalkozás". Legjövedelmezőbb üzlet, mert ha rajta kapják is, de az ritkán fordul elő, csekély büntetéssel sújtják az illetőt. Onnan van, hogy az árdrágitás 6 év alatt a legfényesebb karriert tudta csinálni. A háború kitörése után kiadtak egy rendeletet, mely a közszükségleti cikkekre vonatkozott s az volt a célja, hogy a közszükségleti cikkek rendes áron kerüljenek közfogyasztásra. A bíráskodás a közigazgatási hatóságok hatáskörébe utaltatott. A későbbi árdrágítás elleni rendeletek is mind a közigazgatási hatóságok hatáskörébe lettek utalva, ezért tudott az árdrágítás Magyarországon annyira lábra kapni. Tény, hogy a drágaságot csak úgy szoríthatjuk le, ha a termelést megfelelő arányban fokozzuk, mindazonáltal szigorú rendszabályokkal elérnők azt, hogy a mostani árak megállanának. Súlyos szabadságvesztésbüntetéssel, esetleg testi fenyítékkel elrettentő példát kell statuálni, mert hiszen rendkívüli helyzet rendkívüli eszközöket követel. Most összeül a nemzetgyűlés, az új honatyák alkossanak törvényt az árdrágítás ellen, szigorú törvényt és adják ki az államrendőrségnek szigorú végrehajtás végett. Büntetés neme: szigorított börtönbüntetés, visszaesés esetén: szigorú testi fenyíték legyen. Csak így állíthatjuk meg a rémet, a szörnyeteget további haladásában. Az új parlament azonban alkosson egy másik törvényt is, mely hivatva lesz a köztisztviselők helyzetét tűrhetőbbé tenni, piint ezt már fentebb említettük, a háború alatt és utána szemmelláthatólag megvagyonosodott polgártársaink megfelelő megadóztatása iránt. Mindkét intézkedésre égető szükség van. Az árak leszállítását lényegesen előmozdítaná, elősegítené az általános munkakedv, munkaalkalom megteremtése is. Ezt a problémát a társadalomnak a kormány támogatásával kell megoldania. Hiába, a jelenlegi viszonyok között ezt a fontos kérdést más módon megoldani nem lehet. A munkakedvet úgy tartathajuk meg, hogy a munkától tartózkodó embert és a szorgalmas embert filmre visszük. Ott meglátja a mozi közönség a munkakerülő ember nyomorgó és a szorgalmas ember jóllétnek örvendő családja beiéletét: ott nyomorúság, itt jóllét. Sok haszontalan dolog kerül a filmre, miért ne szolgálhatná a magyar érdeket' is? Színpadra is kell vinni ezen fontos ügyünket. Aztán a szószékről is kell az embereket a munka felvételére állandóan buzdítani. Az egyszerű ember várja, hogy buzdítsák, az a természetében fekszik. Ami pedig a filmelőadásokat illeti, azok csak akkor fognak eredménnyel járni, ha szigorúan magyar nemzetiszinüek lesznek, erre ügyelnünk kell. A munkaalkalmat is meg lehet oldani. Igaz, hpgy kevés a nyersanyagunk, de szerezhetünk azt is. Hogy a munkaalkalom kérdése helyesen megoldható legyen, feltétlen szükséges, hogy a pártoskodás, a gyűlölködés megszűnjön. Mert úgyebár: a munkaalkalom megteremtéséhez sok pénz kell, már pedig a pénz nem egyedül keresztény, hanem zsidó kézben is van. Az internacionalista érzelmű, destruktív természetű zsidókat sohasem fogjuk pártolni, de a magyar nemzeti érzelmű zsidókat, akik eddigelé is tanúságot tettek, hogy valóban magyarok, becsüljük meg s a munkaalkalmat könnyebben megteremthetjük majd. Az árdrágítás nagyarányú lábrakapása a múlté, nem firtatjuk, törekvésünk inkább oda irányul, hogy megállítsuk rohanó utján. Hiszen tudjuk, hogy minden nagyobb háború nagy árdrágítást is eredményezett: minden esetben védekeztek is ellene; de hogy valamikor ilyen nagy drágaság és köztisztviselői nyomor lett volna, arról keveset tudunk. Azok, akik a köztisztviselők, illetve közalkalmazottak viszonyait közelebbről nem ismerik, nem is sejtik azokat a nélkülözéseket, melyekben a közügy napszámosai évek óta s különösen most szenvednek. Valóban mondhatjuk: a közalkalmazottak mártírok! A magyar királyság pártja. A magyar királyság pártja, pártalakításra és tagok gyűjtésére részletes programmját megküldte Pápa város tanácsának is. A városi tanács a magyar királyság pártját törekvéseiben erkölcsileg minden tekintetben támogatja és dr. Hermann Lászlót megbízta azzal, hogy a magyar királyság pártjának programmját röviden ismertesse s a pártba belépni akarókat a kiadott belépési nyilatkozatnak megfelelőleg felvegye. A megbízott a párt programmját és célját a következőkben ismerteti: a magyar királyság pártjának célja a független magyar királyság visszaállítása, az országnak új nemzeti keresztény erkölcsi alapon nyugvó alkotmány megalkotása. Minthogy a trónbetöltés az országgyűlés feladata lesz, ennélfogva a magyar királyság pártjának király-jelöltje nincs és egyedül és kizárólag a magyar királyság eszméjéért dolgozik. A magyar királyság pártja nem pártoskodást, hanem belső egyetértést és békét akar, nem ismer személyi, rangbéli felekezeti és osztálytürelmetlenséget; minden feddhetetlen jellemű magyar állampolgárnak helye és szerepe van a magyar királyság pártjában, mivel a magyar királyság eszméje a napi politikai irányzatokon felül áll, így tehát minden politikai pártnak tagja, amennyiben a királyság intéz-