Pápai Közlöny – XXX. évfolyam – 1920.

1920-02-15 / 7. szám

ságáfól méltán várt igen sokat. Ám most már mindennek vége — Meisel József­nek csak emléke él közöttünk, de ez élni fog soká, unokáról-unokára . . . Temetése szerdán délelőtt ment végbe, városunkban soha nem látott embersokaság részvételével. Ravatalát, melyet a virágok és koszorúk özöne borított, a plebánia-templomban állították fel. A gyásszertartást dr. Simon György veszprémi kanonok végezte fényes segéd­lettel. Utána Wimmer Károly tanítónő­képző-intézeti igazgató mondott megható gyászbeszédet. Közben az énekkar Zsilavy Sándor vezetésével gyászénekeket zengett. Vagy tizezer ember kisérte el utolsó útjára, a kálváriari temetőbe a nagy halottat. Itt a simái az egyházi szertartás elvégzése után elsőben dr. Uzotiyi Kálmán h. polgármester a város, Grátzer János r. kath. elemi iskolai igazgató a hitközség, Szűcs Dezső nemzetgyűlési képviselő a ker. szoc. párt nevében búcsúztatták el lélekemelő beszédekkel a boldogultat. A temetésen jelenvolt az elhunyt két testvére: Meisel János százados és Meisel Gusztáv operaházi zenekari tag, valamint Gyurátz Ferenc nyug. ev. és Németh István ref. püspökök. A boldogult édes anyja ott a románoktól megszállott Brassóban tán tudomást sem vehetett szerető fia haláláról. A város az elhunytat saját halottjá­nak tekintette, s ő gondoskodott temetésé­ről is. Haláláról gyászjelentéseket adtak ki a gyászbaborult család, a r. kath. hitközség, a ker. nemzeti egyesülés pártja, a hadirokkantak, özvegyek és árvák egyesülete, melynek a boldogult igazgató­tanácsi tagja volt. A város részvétiratot intézett a megyés püspökhöz, a r. kath. hitközség elnökéhez, Hartnagel Elza úrnő­höz, néhai Meisel József unokahugához. Az Uri Kaszinó f. hó 9-én tartott választ­mányi ülésén pedig Tar Gyula elnök emiékezett meg igen szép szavakban arról a veszteségről, amely Meisel József váratlan elhunytával az egyházat, a hazát érte. Áldott legyen a nagy ember emléke, legyen csendes, békés a pihenése! KARCOLAT a mult hétről. A béke ratifikálva van! Félreértések ki­kerülése szempontjából előre is ki kell jelen­tenem, hogy nem a párisi békekonferenciáról van szó, hanem azon konfliktusról, mely a Kaszinó közgyűlésén a választmányi tagok választásánál az előidézett puccsból kifolyólag származott. Amint már a mult heti krónikában jeleztem, az ily természetű dolgokkal nem igen szívesen foglalkozunk a heti krónikában, de minthogy városunkban az eset bizonyos szempontból konsternációt keltett s így ese­ményszámba volt vehető, a heti krónika kere­tébe bevettük azon tudatban,, hogy az ügy reparálva lesz, aminthogy reparálva is lett. Ugyancsak ezen okból és okozatból, ha A-t mondunk, B-t is kötelesek vagyunk mon­dani és ennek a logikus eszmejárásnak tudható be, hogy az ügy reparálásáról is meg kell em­lékeznünk a heti krónikában. Múltkori jóslásunk, amidőn az esetről megemlékeztünk, egyben ki is jelentettük, hogy a puccs előkészítéséről a Kaszinó hivatalos közegeinek halvány fogalmuk sem volt s annak megtörténtét sajnálatos körülménynek tartották s az ezáltal előidézett félreértések kiegyenlíté­sére minden lehetőt elkövettek, helyesebben kifejezve magunkat, keresve keresték az alkal­mat arra nézve, hogy az ügy ne mérgesedjék el és a régi barátságos front ismét uralja a helyzetet. A részletek mellékesek, a fődolog az, hogy az ügy a lovagiasság szabályai szerint elintézést nyert. Mindkét fél békedelegátusokat küldött ki az ügy tisztázására és rövid eszme­csere után mindkét fél „kielégítettnek" nyil­vánította ki magát. Röviden szólva, az ügy akként nyert befejezést, hogy „a kecske is jóllakott és a káposzta is megmaradt". Van ugyan a dolognak egy kis háttere is, de erről mint heti krónikás csak olykép fejez­hetem ki magamat, hogy „ne szólj szám, nem fáj fejem". Ezt a hátteret nem áll érdekünkben megvilágítani, ha arra kerül a sor, majd megbánják azok, akik a sötét háttérben végez­nek oly aknamunkát, mely a társadalmi békét és nyugalmat van hivatva megbontani. Nem akarjuk az ördögöt a falra festeni, de talán nem ér vád bennünket, ha ezzel kapcsolatosan arra az álláspotra helyezkedünk, hogy „nem ajánlatos a tűzzel játszani". Eltekintve ezen utójelek nem kívánatos eredményétől, örömmel konstatáljuk az ügy ekkénti elintézését és nincs is okunk kétkedni, hogy a békefeltételek betartása mellett a Kaszi­nóban a régi kedélyes és patriarchális együtt­érzés fog dominálni. — DÍXÍ et Salvavi ! Frici. Az hírlik . . . Az hírlik, hogy Pápa városa a régi kerék­vágását nehezen tudja megtalálni. Az hirük, hogy Pápa városa a városházánál nagy átalakulásoknak néz elébe. Az hirlik, hogy a polgármester a sok ol­dalról megtámadott idegzetét kúrálja. Az hirlik, hogy a h. polgármester jóizü előzékenységével rokonszenvet vívott ki magá­nak. Az hírlik, hogy a rendőrkapitány az álla­mosítással „fő" kellékkel lett felruházva. Az hirlik, hogy a rendőrök létszámát maximálni akarják. Az hirlik, hogy a nyomozó osztály alkal­mazottai fizetésjavítást nyomoznak. Az hirlik, hogy a Kaszinóban rendezett puccs, rektifikálva lett. Az hirlik, hogy Pápán a közvilágítás egy­előre zsirral lett biztosítva. Az hirlik, hogy Pápán a mészárosok ha­tósági zárótüzet kaptak. Az hirlik, hogy Pápán a műkedvelői elő­adásokat rendesen megduplázzák. Az hirlik, hogy Pápán az esteli korzón néhány fiatalember terrorizálja a szerelmet. Az hirlik, hogy Pápán a vasúti késéseket sokan tévutakra kihasználják. Az hirlik, hogy Pápán a kávéházakban sokan színaranyakat szögeznek le. Az hirlik, hogy Pápán az árdrágítók zsák­ban nem macskát, hanem „mást" árulnak. Az hirlik, hogy Pápán a Központi kávéház tamburásai szegények, de jól élnek. Az hirlik, hogy Pápán a remélhető pénz­devalváció számos embert könnyelművé tesz. Az hirlik, hogy Pápán a lórum-játék és a spanyol járvány konkurrálnak egymással. Az hirlik, hogy Pápán egy asszonyokból álló pletyka-különítmény alakult. Az hirlik, hogy a darutollas legények annyira megszolídultak, hogy múlatás közben hangfogót használnak. Az hirlik, hogy a libatollas legények szá­mos esetekben szerény visszavonulást rendez­nek. Az hirlik, hogy a Jaj nadrágom egylet tagjai a spanyol betegség ellen „német kúrát" használnak. Az hirlik, hogy a Traj-daj asztaltársaság­nak állandóan korhelyleves áll rendelkezésére. Az hírlik, hogy az Erzsébetliget lövész­árkaiban a tűzoltók hajat találtak. Az hirlik, hogy az Erzsébetvárosban sok helyen gólyalábakkal közlekednek. Az hirlik, hogy a Pápai Közlöny szer­kesztője akkor élvez, ha mások mulatnak. VIRÁGFAKADÁSKOR. Szép csókos ifjú lány az én lelkem álma, Szilaj ölelés, mámoros szerelem S az élet lüktető, forró muzsikája Tavaszról, virágról daloljon nekem. Vágyom végigélni mesés álmaimat, Reszketve, rajongva fogni a kezed, Elűzni sötét árnyat, tűnő sugarat És csak nézni csendben ragyogó szemed. Elmenni messze délre, pálmák hónába, Hol tengerhab zsong bűbájos éneket S téged öröktavasz kincse, koronája Szeretni úgy, mint senki nem' szeretett. ti ó. HÍREK. — Az alispán Pápán. Dr. Bibó Károly alispán e hó 11-én Halmi Nándor áll. gazd. felügyelő kíséretében városunkban időzött s a tanácsköztársaság kormánya idején szocializált birtokok felszámolási ügyében intézkedett. — A kommunista pörök tárgyalása. A veszprémi törvényszék kommunista bünpö­rökben ítélkező ötös tanácsa folyó hó 16-án újból kiszáll Pápára s másnap megkezdi a tár­gyalást a helybeli járásbíróságnál letartóztatás­ban levő kommunisták bűnügyében. — Ipariskolai igazgatói állás. A városi tanács megkapta a vallás- és közoktatásügyi miniszter azon határozatát, hogy az állam nem hajlandó a vallás- és közoktatási alap terhére az igazgatói állást létesíteni. A városi tanács ezen ügyet a legközelebbi közgyűlés elé ter­jeszti, mert óraadóval ezen fontos állást betöl­teni nem látja eredményesnek. Addig is a maga hatáskörében a város terhére megszervezik az állást s újból megkeresik a minisztériumot, hogy ez állás folytán keletkező anyagi terhek­nek egy részét az állam vegye át. — A MOVE s a Tanárok és Tanítók Ker. Nemzeti Egyesülete által az integritás ér­dekében rendezett második előadást Kardhordó László tan. képző int. tanár tartja folyó hó 15-én vasárnap d. u. 3 órakor a városháza nagytermében. Az előadás cime a következő: Magyarország integritása történelmi és földrajzi megvilág'osításban. — A vasúti közlekedés újból megjavult. Győr felől reggel és délután 2-kor lehet meg­érkezni, Szombathelyről reggel és délután fél 5-re. A vonatok is pontosabban járnak már. Az esti pesti lapokat reggel, a reggelieket pe­dig a délután folyamán megkapjuk, ami már igen régen volt így. — Műkedvelői színielőadás. A pápai református énekegylet ma szombaton és 23-án, hétfőn este a színházban műkedvelői színi­előadást rendez. Szinre kerül a népszínművek gyöngye: „A falurossza". Kezdete esti fél 8 órakor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom