Pápai Közlöny – XXX. évfolyam – 1920.
1920-12-25 / 52. szám
í , * XX JL évfolyam. Pápa, 1920 december 25. v M 52. szúm. KÖzérdelfü fügffifetlen hetilap, ej Megrjeleuik mindsn vasárnap. Elófizetcsi arak : Eg-ésjc évre 50 K, felévre 25 K, negyedévre Í2'50 K. Egyes szám ára í korona. feaptulajdonos es kiadó : POLI ATSEK FRIGYES. Hirdetések és Nyilt-terek felvétetnek a főiskolai könyvnyomdában (Petőfiutca) és Stern Ernő könyvnyomdájában (Fő-tér). „Hiszek egy Istenben, Hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Ámen." Karácsony. Vájjon eljön-e a magyarok Megváltója? Látva az általános züllést, vájjon higyjünk-e még abban, hogy eljön? Vájjon megszületett-e? Vájjon hol jár? Merre van? Lángpallóssal a kezében. Villogó, félelmetes tűzzel a szemében. A Megváltó, aki azt mondja, hogy én parancsolok, s ti mindnyájan, az elsőtől az utolsóig, szó nélkül kötelesek vagytok engedelmeskedni. Aki azt mondja, hogy nincs pártérdek, nincs egyéni tülekedés, nincs kizsákmányolás, Aki azt mondja, hogy most nincs keresztény kurzus, sem zsidókérdés, nincs alkotmányos komédia. Mert nincs még béke! Mert még folyik a világháború. Mert nyilt csaták dúlnak még és titkos harcok sorvasztják a népeket. Mert országok és népek között a gyűlölet, a halálos ellentét nagyobb, mint volt valaha, amit békés eszközökkel elfojtani, kiegyenlíteni nem lehet. Hol vagy magyarok Megváltója, aki felrázod ezt a rongyos, züllésnek indult országot! Akinek kemény szavára megriad a gonosz, megértővé vedlik a konok, önfeláldozóvá a gyáva és engedelmessé valamennyi. Aki korbácsoltatod a kufárok, uzsorások, lelketlenek gaz hadát. Aki ránk kényszeríted hajthatlan, ellenmondást nem tűrő, elszáat, kíméletlen akaratodat, hogy legválságosabb korszakában minden gondolatunkkal becsülettel szolgáljuk nemzetünket. És egyedül csak ezt szolgáljuk! Jöjj el magyarok Megváltója! Az elült és tétlenségre itélt hazaszeretetet tedd újból forróvá, csudákat termővé. Váltsad ki a lelkekből a folytatólag felgyűlt keserűség viharát. Mutasd meg a helyes útat. Vezesd a magyar nemzetet, mely vétkeiért százszorosan megbűnhődött. Vezess, hogy mi is megbüntessük az ellenünk vétőket s megszabadítsuk rab testvéreinket a gonosztól! Ámen. „Csonka Magyarország — nem ország, Egész Magyarország — mennyország." Szabadforgalom. — Kezd derengeni. — Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter ismételten kijelentette, hogy programmjának, mellyel valutánkat meg akarja javítani, egyik legfontosabb része a szabadforgalom helyreállítása. A szabadforgalom a belföldi termelés szempontjából jelentős előnyöket nyújtana, mert lehetővé tenné, hogy termékeinknek azt a részét, amelyet eddig csak a belföldön, az itteni árakon adhattunk el, a sokkal nagyobb világpiaci árakon értékesíthessük. Az amerikai dolláros nem élhetne ezentúl nálunk .olcsón", mert mi lem volnánk olcsóbbak, mint Amerika. Kétségtelen, hogy a termelőnek ez a megerősödése országos érdek, mert az előfeltétele annak, hogy többet termeljünk, többet exportáljunk és így valutánkat megjavítsuk. Átmenetileg egy darabig azonban mégis konfliktus támad a termelő és a fogyasztó között, mert száreos cikk ára, pl. a gabonáé, abban a pillanatban, mikor szabadforgalom van, hatalmasan felszökne és általában koronánk belföldi vásárló értéke lesülyedne odáig, ahogy ma a magyar koronát a világpiacon értékelik. Persze csak átmenetileg, egy bizonyos időre, addig, amig a termelés fokozódásának valutáris hatása érezhetővé nem válik, de mégis a korona belföldi értékének csökkenése miatt több pénzre is volna ismét szükség, tehát az infláció is növekednék. Ennélfogva': valami kompromisszumot kell kötni a termelő é« a fogyasztó között, azonban — ezt mindjárt hozzá kell tenni — úgy, hogy elsősorban a termelőt kell megvédeni. Azzal a háborús szokással, hogy minden intézkedés elsősorban a fogyasztót akarja védeni, sajnos, gyökeresen szakítanunk kell. A fogyasztót tehát megvédeni nem kell, de figyelembe venni mégis. A szabadforgalom kérdésében is a bármely irányban való doktrinér megoldás helyett esetenként kell a dolgokat elbírálni. Gyakorlatilag ezt úgy lehet alkalmazni, hogy olyan cikkben, amelyeket ma már a külföldről tényleg könnyen behozhatunk, bátran meg lehet szüntetni a forgalmi korlátozásokat. Viszont ott, ahol külföldi behozatalról még szó sem lehet, vagy az import csak igen nagy nehézségek között, vagy lényegesen nagyobb árakon történhetik, óvatosságra van szükség. Bizonyos, hogy ezen az alapon a szabadforgalmat ma már igen nagy mértékben lehet helyreállítani, sokkal nagyobb mértékben, mint ahogy eddig tettük. Pl. textilárukban, melyeknek piaci viszonyait a legközelebbről ismerem, néhány belföldi termelésű és ésszerű gazdálkodás mellett lehetőleg a saját iparunk által feldolgozandó nyersanyag kivételével, úgyszólván az egész vonalon baj nélkül fel lehet szabadítani a kereskedelmet — pedig itt elsőrendű közszükségleti és tömegcikkekről van szó. Végül is nem az a fontos, hogy hónapokon át beszéljünk egy olyan százpercentes szabadforgalomról, amelyet azután nyugodt lélekkel nem lehet megcsinálni, hanem az, hogy valóban megcsináljuk a szabadforgalomnak azt a (ma már úgyis elég nagy) mértékét, amely igenis megvalósítható. Hegedűs miniszter egy újságírónak azt mondotta, hogy Közép-Európában talán r»i leszünk az első állam, amely élvezni fogja a szabadforgalom előnyeit. Magyarország ma Európában a szegény államok közé tartozik és ez az állapot általában nem alkalmas nagy kezdő lépések megtételére. A szabadság is legtöbbször csak az erősnek hatalom, a gyengének újabb teher. Ha tehát olyan szabadforgalmat csinálunk, amelynek előnyeit valóban mi élvezzük és nemcsak nálunk — mások, akkor a pénzügyminiszter minden szavát nyugodtan aláírhatjuk. A Pápai Takarékpénztár rendkívüli közgyűlése. — Az Intézet alaptőkéjének felemelése. — A Pápai Takarékpénztár R.-t. folyó hó 19-én intézeti székháza dísztermében Karlovitz Adolf elnök vezetése mellett rendkívüli « közgyűlést tartott, melyen a Pénzintézeti Központ hozzájárulásával elhatározta, hogy alaptőkéjét a mai 1,200.000 — koronáról 4,400.000-— koronára emeli következőképpen: I. Kibocsát az intézet 6000 darab 200 korona névértékű részvényt, ezeket a régi részvényeseknek adja 1 : 1 arányban. Az ily módon 12.000 darabra emelkedett részvényeket azonnal összevonja 6000 darabra, miáltal a részvények névértéke a mai 200 koronáról 400 koronára emelkedik. Ezen névértékemeléshez szükségelt összeget a tartalék és külön tartalék alapokból fedezi. II. Kibocsát az intézet további 5000 darab, most már 400 korona névértékű részvényt 1200'— korona árfolyamon és darabonként 50 korona költség és illetéktérítés ellen. Ezeket az igazgatóság helyezi el szabadkézből, a részvényaláiróknál. A tőkeemelésből befolyó 6,000.000 — koronából a közgyűlés az alaptőkéhez .... 2,000.000 K-t a tartalékalaphoz .... 2,200.000 „ a különleges tartalékalaphoz 1,070.000 „ az értékpapír tartalékalaphoz 500.000 „ a nyugdíjalaphoz .... 140.000 „ a házépítésalaphoz . . 90 000 „ összesen: 6,000.000 K-t csatoltat. A részvényesek látható vagyona e művelet folytán a látens tartalékokon kivül következő lesz:
