Pápai Közlöny – XXX. évfolyam – 1920.

1920-12-05 / 49. szám

— Városi közgyűlés. Pápa város kép­viselőtestülete f. hó 9-én d. u. 3 órakor köz­gyűlést tart. A közgyűlés napirendjére a követ­kező fontosabb ügyek vannak kitűzve: 1. Ház­helyrendező bizottságba* tagok küldése. 2. A város két bérházának eladása. 3. A városi fa­iskola kibővítése. 4. Hungária műtrágyagyár kérelme építkezési terminusa megállapítása tár­gyában. — A város ingatlanai. A legutóbbi városi közgyűlés úgy határozott, hogy .a Török Bálint utcai és csatorna-utcai bérházakat az utóajánlaton megajánlott 1 millió koronás áron sem adja el. Az akkori ajánlattevő: Selinko Irén most újabb 1 millió 200.000 koronás ajánlatot tett a két házra. A városi tanács ezt az ajánlatot már elfogadhatónak találja s ily értelemben tesz javaslatot a 9-én, csütörtökön tartandó városi közgyűlésnek. Az eladási árból a város törlesztené összes függő kölcsöneit, egy nagyobb summán pedig kukoricát szerezne be a lakosságnak disznóhizlalásra. — Gyász. Mély gyász érte Sághi Tamás áll. tanítóképezdei tanárt. Zoltika, 6V 2 éves ked­ves kis fiacskája múlt hó 28-án elhunyt. Teme­tése múlt hó 30-án d. u. 3 órakor nagy rész­vét mellett ment vegbe. — A Move hangversenye. Mint azt múlt számunkban is jeleztük, a Move decem­ber hó 18-án nagy müvészestélyt rendez, ame­lyen ismét a tavaly Rédl százados vezetésével nálunk járt s rendkívüli sikert aratott művész­társaság fog vendégszerepelni. — Szeretetvendégség. A református leányegyesület f. hó 5-én, vasárnap este fél 7 órakor a főiskolai konviktus helyiségében sze­retetvendégséget rendez. Bibliamagyarázatot tart dr. Vass Vince theol. akad. tanár, előadást dr. Misley Sándorné, dr. Uzonyi Kálmán és dr. Hermann László hegedüszámmal, Vörös László szavalattal működik közre, s ez alkalom­mal mutatkozik be Gáty Ferenc vezelésével a leányegyesület saját énekkara. A szeretetven­dégségen a teajegy ára 15 K. — Szilveszter-est. A pápai kaszinó, régi békebeli szokásához hiven, Szilveszterkor tea­estélyt rendez a kaszinó helyiségeiben. A kaszinó elnöksége. — Dohányjegyek megszüntetése. A városi tanács elhatározta a dohányjegyek be­szüntetését. Ezen intézkedés annyiban ideig­lenes, amennyiben akár az elárusítók, akár a fogyasztók részéről szabálytalanságokat észlelné­nek, újból életbeléptetik a jegyrendszert. — ínség-akció. Szóld Manó nagybirto­kos kezdeményezésére városunkban igen szép mozgalom indult meg, melynek célja a tél nyomorát, nélkülözéseit enyhíteni. A mozgalom 500 személy részére melegedőszoba felállítását és ugyanannyinak ingyen ebéddel leendő el­látását vette programmjába. Az ügyben a hét elején dr. Tenzlinger polgármester elnöklésével értekezlet volt a városházán, amelyen Szeld Manó ismertette az akció célját, s annak sikerét biztosító kilátásokat. A megindult hosszabb eszmecseréből az szűrődött le, hogy 500 sze­mélyre szóló melegedőszoba felállítása helyiség hiányában keresztül nem vihető, ez okból úgy határoztak, hogy az ingyen ebédet a népkony­hán főzetik meg s osztatják szét a reászorultak között. Hogy azonban notórius munkakerülők az akció áldásait méltatlanul igénybe ne vehes­sék, kimondották, hogy a szegények kijelölésé­nek jogát a városunkban működő jótékony egyesületekre ruházzák rá. A mozgalmat a kez­deményezőn kívül Pátkai Lajos, Mádai Aurél, Lengyel Testvérek, Wittmann Mihály és Klein József és fia nagybérlők támogatják tiszteletre méltó áldozatkészséggel. — Menetrendváltozás. A pápa-bánhidai vonal menetrendjén a héten az a változtatás történt, hogy a vonat (minden hétfőn, szerdán és szombaton) d. e. 11 óra 14 perc helyett 9 óra 20 p.-kor indul Pápáról Bánhidára, ahová d. U. 3 "óra "20 p.-kor érkezik meg. A Pápára érkező vonat menetrendje változatlan maradt. — Itt említjük meg, hogy az a hír terjedt el, hogy december 15-től kezdve karácsony utánig nem­csak szombat-vasárnap, de mindennap szüne­telne a forgalom. E hirlelésnek azonban — értesülésünk szerint — semmi alapja nincs. — Az irredenta szobrok. Vasárnap akarták Budapesten az elszakított országrészek szobrait leleplezni. Az ünnepre Pápa város is kiküldte képviselőjét a polgármester személyé­ben. A leleplezési ünnep azonban a gyüleke­zésekre vonatkozó tiltó rendelet következtében elmaradt. — Amerikába utazni szándékozók figyelmébe. A washingtoni külügymiszterium most nyilvánosságra hozottrendeletében közliazo­kat a gyökeres változtatásokat, amelyek az Egyesült Államokba bevándorló idegenek útleveleinek lát­tamozásánál, illetve engedélyezésénél életbelép­tettek. A rendelet szerint a magyarországi kiván­dorlóknak, a magyar kormánytól kell beszerezni az útlevelet, mert enélkül beutazási engedélyhez nem juthatnak. A beutazási engedélyért viszont Budapesten az amerikai misszió mellett működő kirendeltséghez kell folyamodniok a magyar ki­vándorlóknak, akik folyamodványukhoz mellé­keljék a magyar hatóságtól kapott útleveleket. Egyidejűleg a folyamodvány elintézéséért egy dollárt, a bemutatási engedélyért pedig még külön kilenc dollárt kell befizetniök. Az ameri­kai konzul a folyamodványhoz mellékelt látta­mozásával adja meg a tulajdonképpeni beuta­zási engedélyt, melyet azonban ha megtagadna a kilenc dollárt visszafizeti, de a munkadíjért befizetett egy doilárt nem, mely nem engedé­lyezés esetében is megilleti a konzult. A folya­modványhoz az útlevélen és tiz dolláron kivül, mellékelni kell egy az Amerikában kiállított nyilatkozatot, úgynevezett „konzuli levelet", melyben annak kiállítása (a kivándorolni akaró magyar amerikai hozzátartozója, barátja vagy jó embere) kötelezettséget válal, hogy a kiván­dorló nem esik majd Amerika terhére és hogy tartásáról gondoskodik az, aki a nyilatkozatot eskü alatt aláírja. Végül a budapesti amerikai konzulhoz benyújtott folyamodványhoz mellé­kelni kell a beutazási engedély kérelmezőjének három fényképét is. A sokakat érdeklő ame­rikai híradáshoz hozzáfüzünk még annyit, hogy Budapesten még ezidőszerint amerikai konzu­látus nincsen, a béke-megállapodások törvény­beiktatása előtt tehát kivándorlási ügyben így eljárni — a konzulátusnál — nem is lehet. — A harmadosztályú kereseti adó. Az 1920. évi XXIII. törvénycikk 77. §-a alap­ján az 1920—1922. évekre újabb kivetés nél­kül előirt III. oszt. kereseti adó tételeket tartal­mazó lajstrom a községi elöljáróságnál (városi adóhivatal) 1920. évi november hó 30. napjá­tól 1920. évi december hó 7. napjáig bezáró­lag 8 napon át közszemlére kitétetvén, azt ott mindenki megtekintheti. A három évi érvénnyel előirt adó ellen a nyolc nap leteltét követő 15 nap alatt a közvetlenül érdekelt adózó fél fel­lebbezést, bárki más észrevételt intézhet az adófelszólamlási bizottsághoz. A fellebbezést és az észrevételt a m. kir. pénzügyigazgató­ságnál (adófelügyelőségnél) kell benyújtani. A kellő időben beadott fellebbezések, illetőleg észrevételek felett az 1883. évi XLIV. t.-cikk 29. és 30. §-a értelmében alakított adófelszó­lamlási bizottság határoz. Az elkésetten be­adott fellebbezést vagy észrevételt a m. kir. pénzügyigazgatóság (adófelügyelőség) vissza­utasítja. — Gazdasági gépakció. A m. kir. föld­mivelésügyi miniszter leiratban értesítette a vár­megye alispánját, hogy a gazdaközönség gép­és eszközszükségletének megfelelő kielégítése érdekében a folyó év tavaszán hazai üzemeknél nagyobb mennyiségű gazdasági gépet és esz­közt rendelt és azoknak bizományi alapon való eladását a Magyar Szövetkezeti Központok Áru­forgalmi Részvénytársaságra bizta. Nevezett Részvénytársaság a gépek és eszközök megfe­lelő forgalomba hozatala céljából vidéki kiren­deltségeket létesített, melyeknek kötelessége gon­doskodni arról, hogy e gépek és eszközök cél­szerűen és könnyen hozzáférhető helyen tá­roltassanak. Mivel a gépakció sikeres lebonyo­lítása országos érdek, a miniszter minden le­hető módon előmozdítani kívánja az anyagok el­adás utján való gyors forgalomba hozatalát, evégből felhívta az alispánt, hogy az árufor­galmi r. t.-nak a gépakció anyagát értékesítő vidéki kirendeltségeit saját hatáskörében is a legmesszebbmenő módon támogassa. Leginkább támogatásra szorulnak a vidéki kirendeltségek megfelelő raktárhelyiségek szerzése körül, mert a vidéki kirendeltségek a jelenlegi viszonyok kö­zött legtöbb esetben önerejükből megfelelő rak­tárhelyiséget nem tudnak szerezni, az pedig, hogy az állami gépakció gépei és eszközei cél­szerűen raktároztassanak el, az egész akció si­kerére kiható fontossággal bír. Közismert ugyanis a magyar gazdáknak a gépárusítókkal szemben sajnálatos tapasztalatok alapján kifejlődött bizal­matlansága és így az a kívánságuk méltány r landó, hogy vásárlás előtt a gépet meg akarják próbálni, ami pedig célszerű áriaraktár nélkül el nem érhető. — Felemelték a kenyérsütés díját. A drágaság őrülten száguldó körhintáján — a jó Ég tudja hányadszor — ismét a kenyérsütési díj pördült elénk, amelyet a héten 40%-kal: 1 koronáról 1 K 40 fillérre emeltek kg.-ként. Sajnos, még hozzá arról is beszélnek, hogy ez a megállapítás csak átmeneti, mert rövidesen 2 K lesz a kenyérsütés díja. Az indokolást ismerjük: drága, sőt legdrágább a fa, amit egyébként is keservesen érzünk. Nem is boszan­kodunk mi már ezen a megállásnélküli drágu­láson. Inkább csodálkozunk! Csodálkozunk azon, hogy bírjuk, még mindig birjuk, s hogy e lehetetlen terhek súlya alatt még mindig össze nem roskadtunk. — Felülfizetések. A pápai iparos ifjú­ság Önképző-körének folyó évi november hó 20-án tartott táncmulatsága alkalmával felül­fizetni szívesek voltak: Hindler József 125 K; Hoffman István, Geschlecht Ferenc, Koloszár Ferenc 60-60 K; Böröczky Géza, Faa Mihály, Szecsődy Ferenc 50—50 K; Valter Sándor, Er­dős Béla, Gram Ferenc, Kocsis Pál, Mészáros Gábor, Simonfy István, Stefankovics József 30 —30 K; Brunner Jenő, Csajtai Sándor, Csiz­mazia István, Faragó János, Gacsaly Károly, Horváth Kálmán, Kovács József, Keskeny Pál, Ludvig József, Ludvig Sándor, Ludvig Lajos, ifj. Legény Ferenc, Mógor János, Nagy József,­Nagy Lajos, Nemes Dániel, Nagy József, Vas­vári Gyula, Simonits Márton, N. N., N. N., Pelek Győző, Szalmási Antal, Szoboly Lajos, Szalai Jenő, Szalai N., Szabó Imre, Szabó Gábor, Trauner Lipót, Takács Gergely 20— 20 K; Barbarics Katus, Füredi Kálmán, Szollás Pál, Márkus Sándor, N. N., N. N., N. N., Véber István 10-10 K; N. N., N. N. 5—5 K-t. A szives felülfizetőknek hálás köszönetét nyilvá­nítja a kör vezetősége. — A tűzifa árát újabban a következő­kép állapították meg: I. 1 ürméter kemény hasáb tűzifa a telepen átvéve 600 K, vegyes tűzifa 595 K, dorong tűzifa 560 K, vékony dorong tűzifa 530 K; II. 1 ürméter lágy hasáb tűzifa a telepen átvéve 500 K, vegyes tűzifa 490 K, dorong tűzifa 475 K, vékony dorong tűzifa 465 K. A nyers fa ára 10%-kal olcsóbb. Az egyes kereskedők által beszerzett és eladásra kerülő tűzifa ára a fakereskedő cég által be­mutatandó és a tényleges kiadást igazoló ok­mányok alapján lesz esetről-esetre megálla­pítva. III. Faszén kg.-ként 8 korona. A tűzifa fürészelve és aprítva mm.-ként 30 koronával drágább. — Munkaközvetíté*. A győri hatósági munkaközvetítő hivatal értesítése szerint foglal­kozást kaphatnak Győrött: 1 cipész, 3 kocsi­gyártó, 3 férfiszabó, 1 házi-cseléd és 3 tanonc (ipari szakmunkára); vidéken: 1 kefekötő, 2 kocsigyártó, 1 férfiszabó, 2 kocsis és 30 faki­termelő munkás. Foglalkozást keres: 3 asztalos, 2 borbély, 3 gépész, 2 gépkezelő, 12 gyári­munkás, 5 kovács, 4 kőmives, 3 lakatos, 2 mészáros, 2 műszerész, 2 szállodai alkalmazott, 1 szobafestő, 1 szűcs, 1 vasesztergályos, 1 villanyszerelő, 6 magánísztviselő, 2 kereskedő­segéd, 3 háziszolga és 2 vadőr. Jelentkezni a város faügyi osztályánál lehet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom