Pápai Közlöny – XXX. évfolyam – 1920.

1920-01-25 / 4. szám

T Közérdekű füp^^tle* hetilap, a Megjelenik mi«d«H vasárnap. Előfizetési arak : Egész évre 30 K, félévre Í5 K, negyedévre 7*50 K. Egyes szám ára 50 fillér. Lapfculajdonos és kiadó: POLLATSEK FRIGYES. Hirdetések és Nyilt-terek felvétetnek a kiadóhivatalban és Kossuth Lajos «. 21, szám alatt. Az erdélyiekért. A hazánkat ért csapások egyik legsulyosabbika az, hogy Szent István országát fegyverünk kettétérése után idegen megszálló hatalmak lepték el, megcsonkították területünket, hazánk nagy részét magukhoz ragadták. Ez a jelenség még abban az esetben is fájdalmas és kétségbeejtő lenne, ha az idegen állam az emberiség követelményeit e szerencsétlennel szemben kötelező gyöngédséget mindenben szem előtt tartaná. Nem ezt láttuk azonban. Olyan zsarnokságot tanúsítanak a megszállott részeken az idegen államok közhatalmának birtokosai, olyan elnyomást szenvednek ottani véreink, amelyre a világtörténelemben alig van példa, amely azonban sok vészt látott nemzetünk múltjában már többször ismétlődött. Talán legsúlyosabb erdélyi véreink helyzete. Az az idegen faj, amely évszázadok óta igyekszik Erdély uralmát magához ragadni, amely 1848-ban is ártatlan aggastyánok, nők és gyermekek kiirtásával szennyezte be kezét, amely a világháború után is akkor támadott meg bennünket, amikor mindakét kezünk a nemesebb ellenséggel való háborúban volt elfoglalva, most is hü maradt önmagához és a nemzeti, gazdasági, kulturális elnyomás minden eszközével, az egyes magyarokkal szemben gyakorolt kíméletlen kegyetlenséggel törekszik célját megvalósítani. Nem csoda tehát, ha Erdélyből, különösen az üldözött, megélhetési lehetőségét vesztett középosztály már a tömeges kiutasítások előtt is megindult, hogy a meg nem szállott részeken várja be sorsának jobbra fordulását. Ez a menekülés óriási méretűvé fajult most, amikor a románok a legnagyobb erőszakkal, kegyetlenséggel télvíz idején utasítják ki az összes magyar tisztviselőket, lelkészeket és az erdélyi közélet egyéb jeleseit. Szivet tépő jelenetek vannak napirenden. Sokat szenvedett véreink, akik közül nem egy testi épségével és valamennyi egészségével adózott a hazafiság oltárán, jövőjük felől teljes bizonytalanságban, az éhséggel, hideggel küzdve, vasúti kocsikban és hasonló rossz elhelyezésben tűrik sorsukat. Dunántúl kormánybiztossága Dunántúl népének mindig bevált áldozatkészségéhez fordul az erdélyiek érdekében. Nekünk, akik hasonló megpróbáltatásoktól meg voltunk kiméivé, utolsó falatunkat, tüzhelyünk hamvadó parázsát is meg kell osztanunk erdélyrészi honfitársainkkal. Felkéri a törvényhatóságot, indítson mozgalmat az erdélyi menekültek lehető jó elhelyezésére, megsegítésére. Vonja bele ebbe a hazafias és jótékony munkába a társadalom minden rétegét. Azoknak, kik a társadalom legtöbb előnyét élvezik most is, a legnagyobb áldozatkészséget kell tanúsítaniuk, de ne vonja ki magát az áldozat terhe alól a Dunántúl legkisebb faluja, legszegényebb fia sem. Városi közgyűlés. — 1920 január 22. — Városunk képviselőtestülete mult csütörtökön délelőtt 9 órakor közgyűlést tartott. Dacára, hogy a tárgysorozatban fontos tárgyak voltak napirendre tűzve, a képviselők csekély érdeklődésére vall azon körülmény, hogy mintegy 25—30-an jelentek meg a közgyűlésen. A határozatok nagyrészt az állandó választmány és a pénzügyi bizottság javaslatai alapján nyertek elintézést, kivéve a Németh Dezső gyógyszertárának áthelyezése ügyében, úgy a tanács, valamint a közegészségügyi bizottság ellenvéleményezése dacára, az áthelyezésre az engedély megadatott. A közgyűlésből kifolyólag, a polgármester javaslatára, távirati úton tiltakozó felirat intéztetett a kormányhoz, a megalázó és tönkretevő béke feltételei ellen. A tárgysorozat pontjait dr. Uzonyi Kálmán h. polgármester általánosan feltűnt szakszerűséggel referálta. A közgyűlés lefolyásáról a következőkben számolunk ue: Dr. Tenzlinger József elnöklő polgármester miután üdvözölte a megjelenteket, éles színekkel festi le az országunkat tönkretevő békefeltételeket, indítványozza, hogy a közgyűlésből kifolyólag a kormányhoz tiltakozó felirat küldessék, mely felirat szövege fel is olvastatott. (Lapunk más helyén közöljük). A képviselőtestület helyesléssel fogadta a javaslatot, mire polgármester az ülést hiegnyitá és a jegyzőkönyv hitelesítésére felkéri Bottka Jenő, Meisel József, Giczi Gábor és Tar Gyula képviselőket. A mult ülés jegyzőkönyve felolvastatván, észrevétel nélkül tudomásul vétetett. A mult ülés jegyzőkönyvének felolvasása után a polgármester elnöki előterjesztéseket jelentett be. Az elnöki beterjesztések során, újbóli székfoglalását jelentette be, kegyeletes szavakban elparentálta elhunyt ifj. Schlesinger Mór városi képviselőt és tudatta, hogy a városházánál a karhatalmi különítmény állandó őrséget állított fel. Miután még Meisel József apátplébános meleg szavakban üldvözölte a polgármestert újbóli székfoglalása alkalmából, áttértek a tárgysorozati pontok tárgyalására. I. A hadügyminisztérium 29992/1919. sz. rendelete katonai nyilvántartó hivatal szervezése ügyében. A képviselőtestület a városi tanács javaslata alapján a katonai nyilvántartó hivatal helyiségéül a volt mérnöki hivatalt jelölte ki, s a szükséges berendezési tárgyakat a hivatal rendelkezésére bocsájtja. Ií. Alispáni rendelet néhai Wohlmuth János iskolai alapítványa ügyében, arra vonatkozó tanácsi javaslat. A képviselőtestület a városi tanács javaslatára az alapítólevél pótlásakép elhatározza, hogy az alapítványt községi polgári fiúiskola céljaira fordítja. III. Alispáni rendelet dr. Böhm Zoltán ügyvéd úr árvaszéki tanácsnoki teendők alól való felmentése s helyébe dr. Uzonyi Kálmán eddigi h. polgármester helyettesítése iránt. A képviselőtestület az alispán rendelkezését tudomásul veszi. Egyben elhatározza, hogy az összes, üresedésben levő állások betöltésére nézve az alispánnál az intézkedéseket megteszik. IV. A városi tisztviselők, segéd- és kezelőszemélyzet fizetési pótlék ügye. A képviselőtestület a pénzügyi bizettság javaslatára a kimutatás 1—21. sz. alatt felsorolt tisztviselőket 1920 január 1-től kezdődd hatálylyal az 1920. év tartamára egyenkint havi 200 kor., a kimutatás 22—62. sz. a. felvett alkalmazottakat havi 100 koronában részesíh azzal, hogy Pápai Lajos állatorvos és Szalay János vágóhídi felügyelő pótléka a vágóhídi jövedelem, Ónody Dezső h. főmérnök s Hutflesz Jenő díjnok pótléka pedig a kövezetvám terhére lesz elszámolandó. A házipénztár ezek szerint 92.400 koronával lesz terhelve. — Egyben kimondották, hogy a tisztviselőket egész napi vidéki kiküldetésnél 120 korona, félnapi kiküldetésnél 60 korona pótdíj illeti meg. V. Polgármesteri indítvány pénzintézetek kijelölése iránt. A képviselőtestület a hagyományos szokás szerint a helybeli három pénzintézetet jelöli ki, VI. Ugyanaz az esküdtek alaplajstroma összeírásához két képviselő tag kiküldetése iránt. A képviselőtestület dr. Adorján Gyula és dr. Molnár Imre v. képviselőket bizza meg a lajstrom összeírásával. VII. Meinhardt Vilmos bányaigazgató javaslata a noszlopi szénbánya átvétele ügyében. A képviselőtestület a tanács javaslatára érdemileg akkor fog ez érdemben határozni, fia Meinhardt bányaigazgató úgy a döbröntei, valamint a noszlopi szénbányára eddig kiadott költségeket megtéríti. Az eddigi költség 173.381 koronát tesz ki. VIII. A tanács javaslata a rendőrség céljaira adandó állami hozzájárulás és felemelt fizetési különbözet megtérítése tigyébera. _ A képviselőtestület, tekintettel arra, hogy a rendőri illetmények fedezésére többszöri sfergető felterjesztésre a belügyminisztertől válasz nem érkezett, sőt kilátásba sem lett helyezve, ez érdemben a polgármestert és rendőrkapitányt Budapestre küldi, hogy személyesen intézzék el ai ügyet.