Pápai Közlöny – XXX. évfolyam – 1920.

1920-07-25 / 30. szám

Közérdekű fiig-g-etlen hetíiap. o Megjelenik minden vasárnap. Előfizetést árak: Egész évre 50 K f félévre 25 K, negyedévre Í2'50 K. Egyes szám ára J korona. . Laptulajdonos es kiadó: POLLATSEK FRIGYES. Hirdetések és Nyilt-tere&: felvétetnek a kiadóhivatalban és Kossuth Lajos a. 21. szám alatt. Hol a hiba? A múlt század forradalmaiból ki­épült polgári társadalmak ott követték el a legnagyobb hibát, amikor a kultúrát terjesztő eszközök alkalmazásában vissza­süíyedtek az előbbi idők tradícióihoz. Névleg ugyan emancipálva volt a tanulni­vágyás és előrehaladás s az egyéni ér­vényesülés lehetősége, de a polgári tár­sadalom egyes rövidlátó frakciói, még az utóbbi időkben is, szívesen alkal­mazták a régebbi korok kultúrelveit, melyek bizony nem egyszer szembe­helyezkedtek a tömegfelvilágosítás szük­ségességével. A köznyelven és a mindennapi élet­ben „népbutításriak" és „félrevezetésnek" nevetett haszonelvek nagyon sok esetben előnyösnek bizonyultak s az a társadalmi elem, mely ezeket a gyakorlatban keresztül is vitte, ideig-óráig érezhette és élvez­hette is annak a fölénynek minden ár­nyalatát, amit a kultúrember érez a tu­dás tekintetében kevésbbé felvilágosulttal szemben. A helytelen és szűkkeblű kizsák­mányoló módszernek azonban rövidesen éreznie kellett a kellemetlen utóhatásokat. Akadtak önmagukra ébredt emberek, akik elégedetlenkedni kezdtek. Az államot alkotó társadalom hivei csökkentek és ezzel napról-napra növekedett az a tábor, amely a maga kitaszítottságának egy újabb társadalmi rendben keresett kár­pótlást. így született meg a szociáiizmus gondolata és a későbben hatalmas szervvé erősödött szociáldemokrácia, valamint az újabbi időben tért hódított keresztény­szociáiizmus. Azok az agitátorok, akik évtizedeken át küzdöttek a polgári társadálom struk­túrája ellen, mind e fentemlített mulasz­tásból indultak ki s magábanvéve az a tény, hogy valamely államban a vezérlő társadalom beteg tehetetlensége folytán létrejöhetett a tömegoligarchia, ez csakis a kultúrpolitika mulasztásainak tudható be. Hogy nálunk Magyarországon riiilyen arányokban mutathatók ki az elmúlt állam­politika hibái s hogy á magyar társadalQm mennyire hibás abban, hogy a proletár­diktatúrának csúfolt tömegzsarnokság létrejöhetett, arról, úgy hiszem, ezen a helyen felesleges beszélnem. A mi évtize­des patópáloskodó politikánk hibáit és mulasztásait ma már jobbára ismeri mindenki, úgy hogy azokat fejtegetni ezekután csak közhely volna. Ez a téma könyvet érdemel. Irodalmat. Ma, amikor a visszamentett polgári társadalom megszilárdításán és újból való megalapozásán dolgozunk, nem S7abad szemet hunynunk a múlt bűneinek. Ki kell tárnunk a tiszta valóságot és okul­nunk kell azon a nemzeti szerencsétlen­ségen, amely nagyrészben a saját hibá­inkból kifolyólag zuduít reánk. Annak a társadalomnak, amely álla­mot alkotott és államiságát mint vezető fenn is akarja tartani, annak mindenek­előtt ideális társadalomnak kell lennie. Ez pedig azt jelenti, hogy nem szabad osztályérdekeket képviselnie, hogy nem szabad kiváltságait és jogait visszaélésekre s az egyes dédelgetett frakciók erősíté­sére fordítania. Teljesen új irányelvek kellenek a politikában és teljesen új politika az irányelvek megvalósításában. Kultúra kell, felvilágosodás! Ra­gyogó fényözön, amelynek nyomán bom­lottan fut az árnyék. Harsogó kürt, melynek hangja elhat a legtávolabbi rejtekbe is; vihar, amely a lerakodott salakot is felkavarja. Ez a leghatalmasabb fegyver, a leg­ellenállóbb. Amely, társadalom a tömegfelvilágo­sodás s az ebből fakadó egyetemes jólét elveivel hangoztatja létjogosultságát, az ellen hasztalanul küzd az elégedetlen felforgató elem. Sőt menjünk tovább: amely társadalomnak sikerül e kultúr-* elveket konkrétizálni, annak nem is kell harcolnia áz elégedetlenek táborával, mert kebelén beiül egyre kevesebben lesznek a magukat kisemmizettnek érezők és egyre többen azok, akik őrömmel teszik magukévá a vezérlő társadalom életelveit. A tudás a legfőbb jó, a legnagyobb hatalom. Ez a legbiztosabb véderő min­den olyan törekvéssel szemben, mely az államrend megbontására törekszik. Tudás, általános felvilágosodás, egye­temes kultúra keli! Ez hitet ébreszt és bizalmat kelt. A többi már nem fontos, a többit ez már magával hozza! Rendkívüli városi közgyűlés. — 1920 julius 23. — Pápa város képviselőtestülete múlt pénte­ken d. u. 5 órakor rendkívüli közgyűlésre lett egybehiva. A rendkívüli közgyűlés egybehivását Sulyok József és 40 társa kérelmezte Kaufmann Ignác pápai lakosnak települési ügyében. Ezen települési ügy a következőkép került a rendkívüli közgyűlés elé. A képviselőtestület ugyanis egyik február havi közgyűlésén Kauf­mann Ignác helybeli lakos által kért települési jogot megtagadta. Kaufmann Ignác a képviselő­testületi határozatot a közigazgatási bizottsághoz megfellebbezte, amely a képviselőtestületi hatá­rozatot megsemmisítette és a települési engedély megadását rendelte el. Sulyok József és társai városi képviselők — nem tudjuk mi okból — sérelmesnek találták a városra nézve ezt a megsemmisítő határozatot, a polgármesterhez kérvényt adtak be egy rend­kívüli közgyűlés egybehívására, hogy a kép­viselőtestület határozzon a közigazgatási bizott­ság sérelmes határozatának a közigazgatási bírósághoz, mint döntő fórumhoz valé meg­fellebbezése tárgyában. A közgyűlést megelőzőleg a jogügyi bizott­ság is tartott Ülést és javaslatául kimondta, hogy a megsemmisítő határozatot a képviselő­testület vegye tudomásul már abból a szem­pontból is, mivel a képviselőtestületnek nincs joga települési ügyekben határozni, amennyiben ilyen ügyek a városi tanács hatáskörébe és jogkörébe tartoznak. Ugyancsak ilyen értelemben tette meg az állandó választmány is javaslatát. S mindezen javaslatok dacára mi történt ? A közgyűlésen mintegy 35-en voltak jelen, nagyrészt azok a képviselők, kik a rendkívüli közgyűlés egybehivását kérelmezték és nagy szótöbbséggel, dacára, hogy még dr. Csoknyay János városi főügyész referedájában is kijelentette, hogy a megsemmisítő határozat jogalapon áll és a fellebbezéstől eredmény nem várható, a fellebbezés el lett határozva. Szóval, falra borsót hánytak. A közgyűlés lefolyásáról a következőkben ­számolunk be: Dr. Tenziinger József elnöklő polgármester üdvözli a megjelent képviselőket, rövid szavak­ban ismerteti a rendkívüli közgyűlés egybe­hivásának jegosültságát, az ülést megnyitja és a jkv. hitelesítésére felkéri Piatsek Gyula, Bornemissza József, Tar Qyula és Keresztes Gyula képviselőket. A múlt ülés jkve felolvas­tatván, az észrevétel nélkül tudomásul vétetett és ezzel áttértek az ügy tárgyalására. Dr. Csoknyay János városi főügyész refe­rálta tárgyilagosan az ügyet. Referádájában hivatkozott a községi törvény erre vonatkozó szakaszaira és javasolja, hogy a városi tanács, jogügyi bizottság és állandó választmány tudo­más vételi javaslatát a képviselőtestület fogadja el. Dr. Keresztes Gyula hivatkozva a mostani lakásmizériákra és a képviselőtestületnek jogos.

Next

/
Oldalképek
Tartalom