Pápai Közlöny – XXX. évfolyam – 1920.

1920-07-25 / 30. szám

Közérdekű fiig-g-etlen hetíiap. o Megjelenik minden vasárnap. Előfizetést árak: Egész évre 50 K

f félévre 25 K, negyedévre Í2'50 K. Egyes szám ára J korona. . Laptulajdonos es kiadó: POLLATSEK FRIGYES. Hirdetések és Nyilt-tere&: felvétetnek a kiadóhivatalban és Kossuth Lajos a. 21. szám alatt. Hol a hiba? A múlt század forradalmaiból kiépült polgári társadalmak ott követték el a legnagyobb hibát, amikor a kultúrát terjesztő eszközök alkalmazásában visszasüíyedtek az előbbi idők tradícióihoz. Névleg ugyan emancipálva volt a tanulnivágyás és előrehaladás s az egyéni érvényesülés lehetősége, de a polgári társadalom egyes rövidlátó frakciói, még az utóbbi időkben is, szívesen alkalmazták a régebbi korok kultúrelveit, melyek bizony nem egyszer szembehelyezkedtek a tömegfelvilágosítás szükségességével. A köznyelven és a mindennapi életben „népbutításriak" és „félrevezetésnek" nevetett haszonelvek nagyon sok esetben előnyösnek bizonyultak s az a társadalmi elem, mely ezeket a gyakorlatban keresztül is vitte, ideig-óráig érezhette és élvezhette is annak a fölénynek minden árnyalatát, amit a kultúrember érez a tudás tekintetében kevésbbé felvilágosulttal szemben. A helytelen és szűkkeblű kizsákmányoló módszernek azonban rövidesen éreznie kellett a kellemetlen utóhatásokat. Akadtak önmagukra ébredt emberek, akik elégedetlenkedni kezdtek. Az államot alkotó társadalom hivei csökkentek és ezzel napról-napra növekedett az a tábor, amely a maga kitaszítottságának egy újabb társadalmi rendben keresett kárpótlást. így született meg a szociáiizmus gondolata és a későbben hatalmas szervvé erősödött szociáldemokrácia, valamint az újabbi időben tért hódított keresztényszociáiizmus. Azok az agitátorok, akik évtizedeken át küzdöttek a polgári társadálom struktúrája ellen, mind e fentemlített mulasztásból indultak ki s magábanvéve az a tény, hogy valamely államban a vezérlő társadalom beteg tehetetlensége folytán létrejöhetett a tömegoligarchia, ez csakis a kultúrpolitika mulasztásainak tudható be. Hogy nálunk Magyarországon riiilyen arányokban mutathatók ki az elmúlt állampolitika hibái s hogy á magyar társadalQm mennyire hibás abban, hogy a proletárdiktatúrának csúfolt tömegzsarnokság létrejöhetett, arról, úgy hiszem, ezen a helyen felesleges beszélnem. A mi évtizedes patópáloskodó politikánk hibáit és mulasztásait ma már jobbára ismeri mindenki, úgy hogy azokat fejtegetni ezekután csak közhely volna. Ez a téma könyvet érdemel. Irodalmat. Ma, amikor a visszamentett polgári társadalom megszilárdításán és újból való megalapozásán dolgozunk, nem S7abad szemet hunynunk a múlt bűneinek. Ki kell tárnunk a tiszta valóságot és okulnunk kell azon a nemzeti szerencsétlenségen, amely nagyrészben a saját hibáinkból kifolyólag zuduít reánk. Annak a társadalomnak, amely államot alkotott és államiságát mint vezető fenn is akarja tartani, annak mindenekelőtt ideális társadalomnak kell lennie. Ez pedig azt jelenti, hogy nem szabad osztályérdekeket képviselnie, hogy nem szabad kiváltságait és jogait visszaélésekre s az egyes dédelgetett frakciók erősítésére fordítania. Teljesen új irányelvek kellenek a politikában és teljesen új politika az irányelvek megvalósításában. Kultúra kell, felvilágosodás! Ragyogó fényözön, amelynek nyomán bomlottan fut az árnyék. Harsogó kürt, melynek hangja elhat a legtávolabbi rejtekbe is; vihar, amely a lerakodott salakot is felkavarja. Ez a leghatalmasabb fegyver, a legellenállóbb. Amely, társadalom a tömegfelvilágosodás s az ebből fakadó egyetemes jólét elveivel hangoztatja létjogosultságát, az ellen hasztalanul küzd az elégedetlen felforgató elem. Sőt menjünk tovább: amely társadalomnak sikerül e kultúr-* elveket konkrétizálni, annak nem is kell harcolnia áz elégedetlenek táborával, mert kebelén beiül egyre kevesebben lesznek a magukat kisemmizettnek érezők és egyre többen azok, akik őrömmel teszik magukévá a vezérlő társadalom életelveit. A tudás a legfőbb jó, a legnagyobb hatalom. Ez a legbiztosabb véderő minden olyan törekvéssel szemben, mely az államrend megbontására törekszik. Tudás, általános felvilágosodás, egyetemes kultúra keli! Ez hitet ébreszt és bizalmat kelt. A többi már nem fontos, a többit ez már magával hozza! Rendkívüli városi közgyűlés. — 1920 julius 23. — Pápa város képviselőtestülete múlt pénteken d. u. 5 órakor rendkívüli közgyűlésre lett egybehiva. A rendkívüli közgyűlés egybehivását Sulyok József és 40 társa kérelmezte Kaufmann Ignác pápai lakosnak települési ügyében. Ezen települési ügy a következőkép került a rendkívüli közgyűlés elé. A képviselőtestület ugyanis egyik február havi közgyűlésén Kaufmann Ignác helybeli lakos által kért települési jogot megtagadta. Kaufmann Ignác a képviselőtestületi határozatot a közigazgatási bizottsághoz megfellebbezte, amely a képviselőtestületi határozatot megsemmisítette és a települési engedély megadását rendelte el. Sulyok József és társai városi képviselők — nem tudjuk mi okból — sérelmesnek találták a városra nézve ezt a megsemmisítő határozatot, a polgármesterhez kérvényt adtak be egy rendkívüli közgyűlés egybehívására, hogy a képviselőtestület határozzon a közigazgatási bizottság sérelmes határozatának a közigazgatási bírósághoz, mint döntő fórumhoz valé megfellebbezése tárgyában. A közgyűlést megelőzőleg a jogügyi bizottság is tartott Ülést és javaslatául kimondta, hogy a megsemmisítő határozatot a képviselőtestület vegye tudomásul már abból a szempontból is, mivel a képviselőtestületnek nincs joga települési ügyekben határozni, amennyiben ilyen ügyek a városi tanács hatáskörébe és jogkörébe tartoznak. Ugyancsak ilyen értelemben tette meg az állandó választmány is javaslatát. S mindezen javaslatok dacára mi történt ? A közgyűlésen mintegy 35-en voltak jelen, nagyrészt azok a képviselők, kik a rendkívüli közgyűlés egybehivását kérelmezték és nagy szótöbbséggel, dacára, hogy még dr. Csoknyay János városi főügyész referedájában is kijelentette, hogy a megsemmisítő határozat jogalapon áll és a fellebbezéstől eredmény nem várható, a fellebbezés el lett határozva. Szóval, falra borsót hánytak. A közgyűlés lefolyásáról a következőkben számolunk be: Dr. Tenziinger József elnöklő polgármester üdvözli a megjelent képviselőket, rövid szavakban ismerteti a rendkívüli közgyűlés egybehivásának jegosültságát, az ülést megnyitja és a jkv. hitelesítésére felkéri Piatsek Gyula, Bornemissza József, Tar Qyula és Keresztes Gyula képviselőket. A múlt ülés jkve felolvastatván, az észrevétel nélkül tudomásul vétetett és ezzel áttértek az ügy tárgyalására. Dr. Csoknyay János városi főügyész referálta tárgyilagosan az ügyet. Referádájában hivatkozott a községi törvény erre vonatkozó szakaszaira és javasolja, hogy a városi tanács, jogügyi bizottság és állandó választmány tudomás vételi javaslatát a képviselőtestület fogadja el. Dr. Keresztes Gyula hivatkozva a mostani lakásmizériákra és a képviselőtestületnek jogos.