Pápai Közlöny – XXX. évfolyam – 1920.

1920-06-27 / 26. szám

Közerdekii fii^etlen hetilap, a Meg-jelenik minden vasarnap. Előfizetési árak: Egész évre 50 K, félévre 25 K, negyedévre Í2'50 K. Egyes szám ára í korona. Laptulajdonos ts kiadó: POLLATSEK FRIGYES. Hirdetések és Nyilt-terek felvétetnek a kiadóhivatalban és Kossuth Lajos u. 2í. szám alatt. Dolgozzunk és alkossunk. Soha nemzetnek tragikusan magasz­tosabb napjai nem voltak, mint most a magyarnak. A világtörténelem nem ösmer hasonló helyzetet. Egy nemzet, melynek hadseregét egész világ bámulta, melyet legyőzni nyilt csatán nem birt az egész világ, most ármány, hazugság, cselszö­véhy, hazaárulás martalékaként, „meg­fogyva bár, de törve nem", aláirta a világ leglehetetlenebb okmányát, halálos Ítéletét. Itt a pillanat, hogy ez a nemzet tény­leg nagy legyen. A világ szeme rajtunk függ. Rabló szomszédaink lesik, kém­lelik minden mozdulatunkat. Nincs kalan­dokra szükség, nem kell reménybe illő terveket szőni, ezek csak a komoly mun­kát gátolják. Egy mentség van csupán: a szer­ezett, tervszerű munka. A hazafias munkástábor megvan je­lölve, ők azok, akik -az első hívásra da-* lolva jöttek a zászlók alá s a hosszú háború alat zokszó nélkül állták a szen­vedések szenvedéseit. Az államhatalom s a hazáját féltő társadalom össze kell, hogy fogjon, a nagy munka megindítá­sára. Most az emberek tízezrei válaszúton vannak. A háború összetépte exisztenciá­jukat, de a közgazdasági élet pangása újat még nem engedett ^szerezni. Fel kell használni a kényszerhelyzetet, az állam létére fontos s nemzetünk jövőjét biztosító nagy munkára meg kell szer­vezni az emberek ezreit. Ne sírjanak az illetékesek a szén­hiányon, a nyersanyag kevés voltán, ezek ugyan nagy bajok, de ezek híján is van munka elég. Nemzeti létünk, öntudatunk bizto­sításának munkája éppen abban áll, füg­getleníteni magunkat a halálunkat kivánó szomszéd államok szeszélyitől, akaratától. öntudatunk, nemzeti erőnk akkor lesz a régi, ha sorsunkat teljesen füg­getlenítjük ellenségeinktől. Természetesen ez sok tekintetben lemondást kiván, de reményt ad arra, hogy erősek s ismét nagyok leszünk. A háború alatt felhalmozódott mil­liók ném tudnak elhelyezkedni, a nyers­anyaghiány .stagnálásra kényszeríti a tőkét. Az államhatalom támogatása mel­lett a nemzetvédelem nagy munkájába kell bevonni a most stagnáló milliók százait. A milliókkal meg kell teremteni az arra érdemes tízezrek létét, úgy azon­ban, hogy a befektetés hamarosan kama­tozzon a nemzetnek s az egyeseknek. A hadviseltek, a menekültek ezrei állíthatók így munkába, az őstermeléssel kapcsolatos ipari és kereskedelmi ága­zatokban. Ruha és fehérnemű szükségletünket magunk állíthatjuk elő azok részére, akik­nek nincs módjukban külföldi árukat horribilis áron megvásárolni. Fokozni kell tehát a len és kender termelést és házziiparilag lehetővé tenni annak a fel­dolgozását. Telepíteni kell e célból min­den olyan községbe, ahol a len és ken­der termelése folyik, ennek feldolgozá­sára kiképzett családokat, akik a fel­dolgozást végeznék és a népet erre ki­képeznék. Az erdélyi menekültekkel ez az akció nagyon gyorsan megkezdhető, ők tudják a len és kender feldolgozását, ezúton létük biztosítva lesz és megindul egy nagyon fontos termelés. Gazdasági terményeink feldolgozása egy másik óriási teret nyit. Ezer és ezer család telepíthető ki a falvakba, a gyü­mölcs- és zöldségkonzerválásnak házi­ipari munkájára s annak a nép között való oktatására. Nem kell gyár kémény, nem kell szén, mégis több millió értékű, kivitelre alkalmas készítményt állíthatunk elő. A baromfitenyésztés, a baromfikeres­kedelem egészséges szervezése, a gyü­mölcsszedés, értékesítés mind-mind egy­egy * óriási kötelesség, melyeket ha jól és szakszerűen végzünk, kiszámíthatat­lan hasznot tudunk szerezni az egyesek­nek és a köznek. Ez a termelés szervezése, az a több- * termelés első lépése. Meg van hozzá minden kellék. Itt áll a Hadviseltek és menekültek intelligens, idolgozni vágyó tábora. Inproduktiv módon hevernek a milliók százai s végül itt van megrabolt hazánk, melynek gazdaságát jól kihasz­nálva, ismét lesz mindenünk, erősek és gazdagok leszünk. A mód megvan. Alkossunk hát nagyot és dicső termésremlelet végrehajtása. Utasítás az idei termésből ígénybeveendő gabona kivetéséhez és beszolgáltatásához. A hivatalos lapban megjelent a köz­élelmezési miniszter rendelete, mely az idei termés felhasználásáról kiadott ren­delet végrehajtási utasításéi tartalmazza. A rendelet részletesen szabályozza a bevetett terület bevallása, a beszol­gáltatandó gabonamennyiség kiwtfése, a kivetés elleni jogorvoslatok, a gabona beszolgáltatása és elraktározása, valamint a gabona térítési áránaK megállapításá­nál követendő eljárást. A termelő köteles junius 27. és julius 3-ika között a község elöljárósá­gánál bejelenteni, hogy hány kat. hold buza-, rozs- vagy kétszeres?-vetése van. A bejelentést a községi elöljáróság jegy­zékbe foglalja, helyességét ellenőrzi, majd pedig a kivetést is foganatosítja az egyes községeknek a közélelmezési miniszter által megállapítandó átlagtermése alapján kirovandó kvóta szerint. Ha a termelőnek egy község hatá­rában több parcellája van, a kivetés az egyesített terület után ejtendő meg. Ha több község határában — de összefüg­gőleg — terűi el egy gazdálkodónak a birtoka, a kivetés és beszolgáltatás tör­ténhetik egy községnél is. Azok a gazdaságok, amelyek a múlt év őszén területüknek csak kis részét vetették be gabonával, ellenben 100 hol­don felüli szántóterületük van és ez túl­nyomólag tavasziakra vagy takarmány­nemüekre használtatott fel, egész szántó­területük negyedrésze -után tartoznak szolgáltatást teljesíteni és pedig gaboná­ban az ezzel bevetett területek után, a többterület után pedig árpában. A kivetés ellen felszólalásnak van helye a termésátvételi megyei kirendelt­ségnél, illetőleg a közélelmezési minisz­ternél, ha a kivetés helytelenül történt, vagy ha a termelő termése elemi csapás folytán a felét sem éri el annak az átlag­termésnek, amely az illető községre meg­állapíttatott. A kivetett gabonamennyiségeket a termelő a Magyar szövetkezeti közpon­tok áruforgalmi rt. helyi kirendeltségének közvetlenül a cséplés után beszolgáltatni tartozik. Nagy gazdaságokra — amelyekben a cséplés < sokáig tart — ez az időpont beáil már akkor, ha három havi gazda­sági szükséglet fedezve van és ezeknek jogukban van nemesített vetőmag helyett más gabonát' is beszolgáltatni. A gabona térítési ára raktárig, vagy feladóállomásig történő szállítással értendő és az átadás­nál kifizetendő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom