Pápai Közlöny – XXIX. évfolyam – 1919.

1919-12-14 / 50. szám

iehet födél nélkül és nem lehet kenyér nélkül hagynunk. És amikor a menekült magyar tisztviselők, az állam kivert szol­gái hetek és hónapok óta marhakocsik­ban laknak, mert a főváros nem tudja befogadni őket, nem adhatunk tovább szállást azoknak a jövevényeknek, akik a vendégjogot arra használták föl, hogy megkoplaltassanak és kifosszanak ben­nünket. Ki kell tessékelni őket, hogy helyet­tük hajlékot s ennivalót tudjunk adni szerencsétlenül járt testvéreinknek, akik azért lettek földönfutók, mert hazai földön nem akartak behódolni egy idegen impé­rium rablókedvének és megalázó ember­teleti gőgjének. Bizonyosra vesszük, hogy a haza­fias magyar zsidóság a maga részéről is megnyugvással és helyesléssel fogadja a kormány intézkedését. A mi magyar zsidóságunknak semmi szüksége arra, hogy ezek a hazátlan jövevények a min­den áron és minden úton való meggaz­dagodás céljához igazodó moráljukkal a zsidóság egyetemét kompromittálják és a zsidóság összessége ellen keltsenek ellenszenvet. A tisztességes kereskedők­nek semmi szükségük arra, hogy ezek az elemek, a rájuk jellemző üzleti erkölcs­csel, illetve erkölcstelenséggel a közve­títő kereskedelem és a becsületes üzlet­emberek ellen indokolatlan és igazság­talan ellenszenvet keltsenek. Mindnyájan csak nyerünk vele, ha megszabadulunk tőlük. alkalommal is arra a hírnévre, melyet a győri 11-es vadászok a harctéren kiérdemeltek. Nem­csak a táncban, hanem leleményesség dolgában is mestereknek mutatkoztak. A táncok kezdetét mindenféle szórakoztató betétekkel élvezetessé és mulatságossá tették. Volt szépségverseny, házasságkötés és egy remek sláger-szám: „a párnatánc". Ez a párnatánc egy kissé csiklan­dós, de lassanként nemcsak hozzá lehet szokni, de végeredményében kívánatossá is lesz, mely kijelentésünk fényesen beigazolódott ezen a mulatságon. A gyengébbek kedvéért illusztrálom ezt a párnatáncot, mely ugyan nem mai keletű, divatját is multa, de a jelenlegi konjunktúra újra felszínre hozatalát nem veszélyezteti és nincs is okunk kétkedni, hogy a legközelebbi hason mulatságok műsorába a rendezőségek be fogják illeszteni. A klúja a táncnak a „csók" és ezzel illusztrálva van a helyzet. Más jelen­tőségét nem adhatom, aki bővebb kommentárt kiván, az készülődjön a vadászoknak a farsang­ban rendezendő mulatságára, ott nemcsak lát­hatja, de élvezheti is majd ezt a kellemes ér­zésű táncot. Ez a prima tánc — előreláthatólag — a farsangi táncmulatságokban sláger-szám lesz, de különben is a sok új fajtájú táncok a régi táncokhoz képest tényleg: Front-változást jelentenek! Frici. KA R COLÁT a mult hétről. " Front-változás! Hogy a heti krónika ez alkalommal is egy fényesen sikerült fáncestély lefolyásáról emlékezik meg, erre tényleg jó magam sem gondoltam, mivel a legfelsőbb ha­tóság december hó elsejétől kezdve Szilveszter napjáig az összes táncmulatságok megtartását betiltotta, sőt a táncestélyekre előlegezett enge­délyeket hatályon kivül helyezte. Ezen ukáz kíbocsájtása kellemetlenül hatott mindazokra, kik a Mikulás-esti és a hagyományos karácsony­másnapi táncestélyre nagyban készülődtek, de főleg sérelmes volt ezen drákói rendelet a városunkba kirendelt győri vadász-különít­ményre, mely hetek óta szervezkedett egy ke­délyes mulatság megtartására és a rendezőség már teljes frontot állt a táncküzdelemre. A mu­latság már plakatirozva volt, a rendezőség már elvégezte a járőrszolgálatot, már a startra is becsengettek és az utolsó pillanatban érkezett meg a kormánybiztos lefuvása, mely a frontot teljes áttöréssel fenyegette. Ezt a frontáttörést igyekeztek a vadászok minden lehető módon ellensúlyozni és tényleg sikerült is nekik. Telefonáltak jobbra, telefonál­tak balra, sőt már szikratáviratok leadására is elhatározták magukat, amidőn az utolsó pilla­natban, a mulatság megtartása délutánján meg­érkezett a „kiváltságos engedély" a mulatság megtartására. Az egész verkli rendben volt, az állások erősen tartva voltak, a siker előlegesen biztosítva volt t így teljesen „fitt"-alakzatban álltak ki a starthoz, a mulatság megtáncolására és célhoz érésére. Sok mindent lehetne erről a várakozáson felüli sikert aratott mulatságról a krónika ré­szére feljegyezni, de száz szónak is egy a vége, kimondom standé pede, hogy „mesés" volt. A snájdig rendezőség méltónak mutatkozott ez Az hirlik . . . Az hirlik, hogy Pápa városa mostoha pénzügyi viszonyait csak birtokon kivül lehet megfellebbezni. Az hirlik, hogy Pápa városa utóbbi idő­I ben csak reményekkel táplálkozik. Az hirlik, hogy a polgármester kálvária­utjáról szerencsésen visszaérkezett. Az hirlik, hogy a h. polgármesternek még annyi ideje sem volt, hogy városunkban tapasz­talatokat szerezhessen. Az hirlik, hogy a rendőrkapitány el­felejtett legénybúcsút tartani. Az hírlik, hogy a rendőrkapitány helyettese kellemes emlékekkel távozott el városunkból Székesfehérvárra. Az hirlik, hogy a rendőrök még nincse­nek teljesen államilag felszerelve. Az hírlik, hogy a nyomozó-osztály a női nyomokat előzékenyen kezeli. Az hirlik, hogy a vadászkülönítmény táncestélyén a párnatáncnál sokan visszaéltek a helyzettel. Az hirlik, hogy a vadászkülönítmény tánc­estélyén számosan csókon szerzett vőlegényekre tettek szert. Az hirlik, hogy a vadászkülönítmény tánc­estéjén törvénytelen „házasságok" lettek meg­kötve. Az hirlik, hogy Pápán a hetipiacon olcsón csak „nimolét" lehet kapni. Az hirlik, hogy Pápán az országos vásár alkalmával a zsebtolvajok leégtek. Az hirlik, hogy Pápán a dohány- és szivarkészletek rövidzárlatot kaptak. Az hirlik, hogy Pápán a Mikulás gyengén eresztett. Az hirlik, hogy Pápán az estéli korzót a rossz időjárás lestopolta. Az hirlik, hogy Pápán a póstapénz már konkurrál a kékpénzzel. Az hirlik, hogy Pápán a Központi kávé­házban a tamburások jól fel vannak hangolva. Az hirlik, hogy a darutollas legények karácsonykor szárnyra kelnek. Az hirlik, hogy a libatollas legények döbröntei szé*nel hevítik a szerelmüket. Az hirlik, hogy a Traj-daj asztaltársaság tagjai nem szeretik a bort a pohárban látni. Az hirlik, hogy az Erzsébetliget lövész­árkaiban átruházási illetéket nem kell fizetni. Az hirlik, hogy az Erzsébetvárosban a Mikulást berugatták. Az hirlik, hogy a Pápai Közlöny szerkesz­tője késéssel fekszik le és nagy késéssel ébred. HÍREK. — Hir a városházáról. Dr. Uzonyi Kálmán h. polgármester három heti szabad­ságra ment, mely időtartam alatt a polgár­mesteri teendőket dr. Csoknyay János városi főügyész végzi. — Eljegyzés. Örömmel vesszük a rózsás hirt, hogy dr. Kardos Károly, a helybeli ügyvédi kar agilis tagja, eljegyezte Beck Ilonkát, Beck Zsigmond helybeli nagykereskedő leányát. — A MOVE első nyilvános gyűlése a mult hó 30-án folyt le a bencés főgimnázium tornatermében. A gyűlés szónoka Pfrogner Artúr tart. százados volt, aki ennek a nagy­fontosságú, nemzetmentő, hazafias mozgalom­nak a céljáról minden részletet megvilágosító, tartalmas előadást tartott. A szervezkedés fontosságának indokolása mellett rámutatott azon komoly gazdasági eszközökre is, amelye­ket fegyverei közé akar iktatni a MOVE nemes céljának, a magyar haza épségének és a magyar faj megmentésének érdeké­ben. Szavainak elhangzása után egyhangú lelkesedéssel mondták ki a jelenlevők a MOVE pápai csoportjának megalakítását s elnökül gróf Lubiensky János tábornokot kiáltották ki. A gyűlés után számos új tag jelentette be a csatlakozását. További be­lépések a kiosztott gyűjtő-iveken s az egylet helyiségében, a volt Jókai-kör helyén levő tiszti étkezdében eszközölhetők. — Halálozás. Városunknak egy köz­ismert alakja, Weiler Mihály marhakereskedő, folyó hó 8-án életének 56-ik évében hosszas szenvedés után elhunyt. A megboldogult tisz­tességes, becsületes és jószivü ember volt s mindazok, kik ismerték és vele üzleti össze­köttetésben voltak, halálát mély részvéttel fogad­ták. Rokonszenves modoránál és megbízható­ságánál fogva nemcsak az összes vidéki föld­birtokosoknak, de a külföldi marhakereskedők­nek is meghitt embere volt. Hogy mennyire tisztelték és becsülték az elhunytat, az beiga­zolást nyert azon impozáns részvétben, mely folyó hó 9-én d. u. 3 órakor temetése alkal­mával megnyilvánult. Az elhunytat rájongásig szerető felesége, gyermekei Etelka férj. Szántóné, Ferenc, József, Sárika és Jucika gyászolják, de gyászolják a szegények is, kik benne jóltevő­jüket vesztették el. Miska bácsi nyugodjék békében! — Kérelem. Nagyon kérem azon két hölgyet és két urat, kik Pápán leszálltak, de jelen voltak a folyó hó 12-én a hajnali buda­pesti vonat II. oszt. folyosóján lejátszódó inci­densnél, hogy nevüket és lakcímüket a főiskolai nyomdában adják le. — Sajtógyülés. A Vidéki Újságkiadók Országos Szövetsége folyó hó 14-én — ma — délelőtt fél 11 órakor a budapesti ügyvédi kamara helyiségében (V., Szemere-utca 14.) sajtógyülést tart, melyen Bónitz Ferenc minisz­teri tanácsos, a miniszterelnökségi sajtóosztály vezetője, jelezni fogja a vidéki sajtó érdekében teendő intézkedéseket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom