Pápai Közlöny – XXIX. évfolyam – 1919.

1919-09-07 / 36. szám

— Keresztény szociálista alakuló gyűlés. A helybeli keresztény szocialista párt vasárnap délután tartotta óriási közönség jelen­létében alakuló gyűlését a felsővárosi r. kath. olvasókör tapolczaparti kerthelyiségében. A gyűlést az egyesület volt elnöke: Grátzer János nyitotta meg, majd megejtették a tisztújítást, elnöknek nagy lelkesedéssel megválasztván Gyu­rátz Ferenc nyug. ev. püspököt, ügyvezető elnö­köknek Hajnóczky Bélát, Szűcs Dezsőt, László Mihályt, titkároknak Szalay Lajost, Szabó Józse­fet, pénztárnoknak Karner Rezsőt, ellenőröknek Balla Kálmánt, Markó Ferencnét, háznagynak Csapó Gézát; választottak még ezenkívül egy százas intéző-bizottságot. Az űj elnökért kül­döttség ment, s mikor Gyurátz Ferenc tisztes alakja megjelent a gyűlésben, riadó éljenzéssel fogadták, melynek lecsillapodtával megtartotta gyönyörű székfoglaló beszédét, melynek vezér­motivuma a krisztusi szeretet hirdetése volt. Beszéltek még Csapó János, Szalay Lajos, Tokay Károlyné, László Mihály, Blazovich Jákó és Szűcs Dezső. — A párt, melynek tag­létszáma napról napra óriási mértékben növe­kedik, ma, vasárnap délután a Fő-téren nagy népgyűlést tart. — Az ipariskola igazgatója. A városi iskolaszék vasárnap Sarudy György elnöklésé­vel gyűlést tartott, melyen elhatározta, hogy a Herz Dávid nyugdíjaztatásával megüresedett igazgatói állásra Sinkó Pál műegyetemi adjunk­tust hivja meg. — A munkanélküliség enyhítése ér­dekében Ónody Dezső városi főmérnök a vá­rosi tanács utján memorandumot terjesztett a keresk. ügyi miniszter elé, melyben részletesen és megokoltan kifejti, hogy a városunkban ural­kodó nagy munkanélküliségen miképen lehetne enyhíteni. Kéri, hogy a tanácskormány által elrendelt és megkezdett 25 munkáslakás tovább­építésére szükséges mintegy 3 millió koronát és megfelelő építési anyagot a kormány engedé­lyezze, az állami épületek már-már igen szük­séges tatarozását rendelje el, gondoskodjon róla, hogy városunkban levő állami hivatalok elhelyezésére külön épületek emeltessenek, stb. A főmérnök a memorandumot e hó 29-én személyesen vitte el magával Budapestre, s az illetékes helyeken élőszóval nyújtandó infor­mációval is igyekezik oda hatni, hogy a memo­randumban lefektetett kérelem teljesítésével az 1000-en felül levő munkanélküli munkásság keresethez és kenyérhez juthasson. — A kenyérárak újabbi áremelése. A sütőmesterek a kenyérárak megállapítása ellen a városi tanácshoz előterjesztést adtak be. A városi tanács az előterjesztésben felhozott indo­koknak helyt adott s a kenyér árát egyelőre kilogrammonként 3 koronában állapította meg. — Tűzifa kitermelés. A földmivelésügyi miniszter rendelete értelmében Pápa városa engedélyt kapott arra, hogy a pannonhalmi főapátság tulajdonát képező attyai erdőn 1800 ürm£ter tűzifát kitermelhessen. Városunk polgár­mestere már intézkedett, hogy ezen kitermelés a járiföldi gazdasághoz tartozó Ilka-puszta előtti, illetve bendei erdő egy részéből végezhető legyen. — Kérelem! Fölkérünk mindenkit, aki­nek birtokában a ref. főgimnáziumban hasz­nálatos olyan tankönyv van, amelyre neki már szüksége nincs, hogy azt a ref. főgimn. ifjúsági segítő-egyesületnek legyen szives átadni és ezáltal járuljon hozzá ahhoz, hogy a mai tan­könyvhiányban a tanulókat a legszükségesebb könyvekkel el tudjuk látni. — A ref. főgimn. ifjúsági segítő-egyesület elnöksége. — Munkásbizt. pénztári gyűlés. A munkásbiztosító pénztár igazgatósága csütörtö­kön este Nánik Pál elnök vezetése mellett ülést tartott. Tekintettel arra, hogy a pénztár volt igazgatóját, Renner Ármint a rendőrség bűnügyi osztálya kommunista üzelmek miatt letartóztatta, ellene a pénztár igazgatósága fe­gyelmi eljárást rendelt el, s egyelőre állásától felfüggesztette. A fegyelmi tanácsot nyomban megalakították, meghagyván, hogy gyűjtse össze mindama panaszokat, amelyek Renner Ármin ellen igazgatói működéséből kifolyólag fel­merültek. Elénk vita tárgyát képezte az építési direktórium számlája, amely a pénztár szék­házánál teljesített javítási és egyéb munkála­tokért több, mint 16.000 koronát követel. Az igazgatóság kimondotta, hogy szakbizottság útján állapíttatja meg, hogy valójában mely munkákra volt szükség, s mi azok értéke — ezt kiutalja; a munkálatok többi részét pedig az építési direktórium és a pénztár volt igaz­gatója privát-ügyének tekinti. Egyben Renner Ármin önkényes eljárását, hogy a nagy értékű munkálatok végeztetéséhez nem kért az igaz­gatóságtól felhatalmazást, a fegyelmi tanács elé utalta. Az igazgatóságban és választott bíró­ságban megüresedett helyeknek kinevezés utján leendő betöltésére nézve a jelölt-lisztát meg­állapították és felküldik az illetékes minisz­tériumba. Dr. Parányi Soma ugodi pénztári orvosnak egészsége helyreállítása céljából négy heti szabadságot engedélyeztek. Az üresedésbe jött csóti pénztárorvosi állás betöltésének el­intézésével elnököt megbízván, ülés véget ért. — A műjég ára. A városi tanács az ! üzemi költségek nagyságára való tekintettel a műjég árát szeptember hó 1 -tői tömbönként helybelieknek 2 koronában, vidékieknek 2 K 50 f-ben állapította meg. — Az új választójog. A kormány ren­deletet adott ki, mely a nemzetgyűlési, törvény­hatósági és községi választójogról intézkedik. A rendelet lényegileg az 1918:1. néptörvény alapjára helyezkedik, mégis némi eltérésekkel. Választójoggal bir minden 24 éves férfi s min­den 24 éves nő, utóbbiak az irni-olvasni tudás feltételével. További kellékek: hat éves magyar állampolgárság, fél éve egy helyben lakás. A nemzetgyűlés tagjává az választható, aki választó és a 30-ik életévét már betöltötte. Ki vannak zárva a választójogból: a politikai jogoktól megfosztottak, a jogerősen elitéltek, közsegélyből élők, gondnokság, csőd alatt és üzletüknél fogva erkölcsrendészeti felügyelet alatt állók, továbbá a fegyveres erőnek és a rendőrségnek tényleges szolgálatban álló tagjai. A választások községenként (szavazókörönként) titkosan ejtetnek meg, hasonló mód mennek végbe a törvényhatósági és községi választások is. A nemzetgyűlési választókerületekről külön rendelet fog megjelenni. — A dohánynemüek új ára. A pénz­ügyminiszter tegnap megjelent körrendeletében a dohánynemüek árát jelentékenyen leszállította. Az árleszállítás elsősorban az általános eladás­ban kapható dohány-, szivar- és szivarka­nemüekre vonatkozik. A leginkább használatos dohánynemüek közül a legfinomabb török­dohány ára 100 korona, finom hercegovina 100 gramm 25 korona, 25 gramm 6 K 25 f, hazai pipadohány 100 gramm 3 K 20 f. A szivarok darabonként: regalitas 2 K 80 f, trabuco 2 K 50 f, britannica 2 K, cubaportorico 1 K, porto­rico 64 f, rövidszivar 30 f. Cigaretták 100 da­rabos csomagokban: nilus 100 darab 130 K, szultán 100 darab 50 K, memphis 100 darab 80 K, király 100 darab 40 K, hölgy 50 darab 20 K, sport 100 darab 24 K, duna 100 darab 12 K, magyar 100 darab ára 12 K. — Tűzifa ellátásunk. A pápa—ugodi hitbizományi uradalomnak a kálvária melletti fatelepét a „Győrvidéki Fakereskedelmi Rész­vénytársaság" vette bérbe azzal a kötelezett­séggel, hogy a telepen az őszi és téli hóna­pokban 1920. évi február hó végéig mintegy 7—8 ezer ürméter tűzifát Pápa város közön­sége részére rendelkezésre bocsájt. A városi tanács a fatelepen elárusítandó tűzifa árát addig is, mig a tűzifa ára országosan megállapítva nem lesz, vagy a munkabérekben beálló csök­kenés a tűzifa árának megfelelő leszállítását is indokolttá teszi, a jelenlegi viszonyokhoz képest a következőképen állapítja meg: hasáb tűzifa ára a fatelepen átvéve mm.-ként 35 K, füré­szelt és aprított tűzifa a fatelepen átvéve mm.­ként 42 K. Kiköti azonban a városi tanács, hogy a tűzifa megfelelő egyenletes elosztása érdekében a tűzifa kiszolgálása csakis a városi fahivatal által kiadandó utalványok ellenében történhetik és hogy a részvénytársaság mind­addig, mig a fa, illetőleg tüzianyag inség tart, a telepről tűzifát a vidékre el nem szállíthat. — Tánciskola. Mérő József tánc­tanár őszi tánckurzusa szeptember hó folyamán nyilik meg. — A postai forgalom újra-felvétele. A magyar szabadterületek hivatalai között a posta-, táviró- és távbeszélő-forgalom, beleértve az utalvány-forgalmat is, újra megnyílt. A takarék- és csekkforgalom továbbra is szünetel. Egyelőre nem fizethetők ki, illetve vissza az augusztus 15-ike előtt feladott utalványok összege se. A levélforgalomra nézve az eddigi rendelkezés marad érvényben. Megjegyzendő, hogy Budapest ez idő szerint nem szabad terület. — Piroth elvtárs „helyzet jelentése". A proletárdiktatúra utolsó napjairól (jul. 24.— 31.) szól Piroth teljhatalmú politikai megbízott elvtársnak a mostani vizsgálatok során nap­fényre került „helyzet jelentése-e. Ebben a város lakosságának mintegy felét reakciós érzelműnek mondja, akik ugyan nyíltan nem elégedetlenked­nek, de „hallgatagságukból sok következtethető". A lemondott forradalmi törvényszék vádbiztosá­ról, dr. Adorján Gyuláról azt jelenti, hogy számos ügy elintézésében mellőzte a tanács­köztársaság szellemét. Megválasztott utódainak, dr. Kapossy Artúrnak és dr. Vathy Gábornak működése elé sem néz nagy bizalommal. A Vörösőrség főparancsnokáról, dr. Tóth István­ról azt jelenti, hogy működése legkevésbbé „sem elégíti ki a proletárság érdekeit", az ellen­forradalmi puccs alkalmával nem volt vagy nem akart erélyes lenni. Annál inkább meg van elégedve Piroth elvtárs saját működésével, melyet „erélyesnek, megfelelőknek és meg­bízhatónak" minősít. Jelentését Szuszterovics és Wandmann detektívek útján küldte fel a belügyi népbiztosságnak, mely azonban akkorra már a semmiségbe omlott. — A karhatalmi különítmény tánc­estélye. A győri vadász karhatalmi különít­mény, mely jelenleg városunkba van vezé­nyelve, f. hó 6-án, szombaton este a Griff­szálló nagytermében világpostával egybekötött „táncmulatságot rendez, melynek lefolyásáról la­punk legközelebbi számában hozunk tudósítást. — A termelő-szövetkezet műszaki hivatala. A földmivelésügyi miniszter távirati rendelete értelmében a volt termelő-szövetkezet műszaki osztálya hivatalát Pápán fenntartotta. A fenti hivatal és bizottság hivatalos helyiségét Fő-tér 21. sz. uradalmi házból Jókai Mór utca 46—48. sz. 19. sz. földmérési felügyelőség helyiségébe helyezte át.

Next

/
Oldalképek
Tartalom