Pápai Közlöny – XXIX. évfolyam – 1919.

1919-07-13 / 28. szám

juttassanak a faluk népének. A város talán nem annyira ruha, mint inkább élelem tekin­tetében szenved hiányokat, viszont a falunak meg inkább ruházati dolgokra van szüksége. Imreh Albert helytelennek tartja azt a módot, hogy a központtól igényeljük a szükséges összeget, hanem úgy véli megoldhatónak a kérdést, hogy minden család, mely igénybe akarja venni a közellátást, 200 koronát fizes­sen be forgótöke megteremtése céljából. Elnök ezután elrendeli a szavazást s a többség elfogadja Forgács javaslatát. Elnök jelenti, hogy Herz Dávid, ki 1874 óta tanítója volt az ifjúmunkásoknak, agg korára való tekintettel beadta lemondását s kéri teljes fizetésének folyósítását. — Egyhan­gúlag elfogadják. — Az egyházi javak likvi­dálására kiküldött bizottságban a rendelet értel­mében egy pénzügyi tisztviselőnek is helyet kell foglalnia s így a bizottságba Stnmmer Ernő is kiküldetett. — Jelenti, hogy a népbiz­tosság rendeletet adott ki a havi zsirmeny­nyiség és sertéshús megállapítására. A ren­deletet Pápai állatorvos részletesen ismerteti, a tanács Becsey Ferenc hozzászólása után elfogadta azt a javaslatot, hogy a város lakossága két turnusra osztassék be s minden második- héten jusson sertéshúshoz a hus­fogyasztó közönség. Elnök jelenti, hogy az irgalmas-rend há­zának kórházzá való átalakítása ügyében fel­terjesztett jelentést a központ kedvezően elin­tézte. Elnök indítványozza, hogy dr. Török Mihály könyvtárügyi megbízott fizetését a régi VIII. fizetési osztály 3. fokozatában álla­pítsák meg. Elfogadják. Ezután következett közgyűlés nagy érdek­lődéssel várt pontja, a panaszbizottság jelentése. Magassy Antal, a panaszbizottság elnöke, a a következő jelentést terjeszti elő : Mint a hetes panaszvizsgáló bizottság elnöke teszem meg jelentésemet a vizsgálat eredményéről. Azért küldtek ki bennünket, hogy a beérkezett pana­szokat megvizsgáljuk s előre bocsátom, hogy csak kötelességünknek tettünk eleget, mikor minden panasznak helyet adtunk s azt most a Munkástanács elé terjesztjük. Meg kell emlí­tenem, hogy a Munkás Újság nagyon hely­telenül járt el, mikor a vizsgálat befejezése előtt foglalkozott annak okaival és eredmé­nyével. A vizsgálat megindítását a pápai Munkástanács kívánta s így visszautasítom a cikkirónak azt a kijelentését, mely szerint ezt a vizsgálatot a munkásság salakja óhajtotta. A bizottság elé olyan hibákat is előterjesztettek, amelyeknek oka egyetlen hivatalos állásban levő elvtárs sem lehet, épen azért az ilyen panaszokat figyelmen kivül hagytuk. (Felolvassa a részletes jegyzőkönyvet.) Mikor hangsúlyozom, hogy egyetlen intéző­bizottsági tagnak sincs joga hivatali hatalma révén magának előnyt biztosítani, kijelentem, hogy ezeket a panaszokat nem én emeltem, én csak megbízásomnak tettem eleget. Tenzlinger József: A hetes bizottságot elismerés illeti meg a végzett munkáért, mégis hézagosnak találom a jelentést. Sohasem volt, ma sincs és soha nem is lesz olyan ítélkező fórum, mely a vádlottak meghallgatása nélkül hoz Ítéletet. Véleményem szerint ma el nem bírálható a kérdés, mert a jelentésből sem tudunk meg többet, mint amit eddig is hal­lottunk. Míg a tényeket meg nem állapítottuk, addig ebben az ügyben végső ítéletet hozni nem lehet. Forgács László: A panaszbizottság bennün­ket, vádlottakat nem hallgatott meg, nem véde­kezhetünk, így megeshetik az, hogy a közvéle­mény megvetése érne bennünket. Becsületünk­ben vagyunk megtámadva, épen ezért szüksé­gesnek tartom, hogy az összes ellenem emelt panaszokat sorra vegyem s igazoljam magamat. — Védekezése során súlyos vádakat emel Weisz Samu ellen. Renner Ármin indítványozza, hogy Weisz Samu feíett a forradalmi törvényszék sürgő­sen ítélkezzék. — Javaslatát a munkásértekez­let elfogadja. Magassy és Szabó párttitkár felszólalása után Forgács válaszát tudomásul veszik. Bognár József védekezik az ellene emelt panaszok ellen. Kijelenti, hogy a város nyugal­mát ellenségeink igyekeznek felkavarni, üszköt dobnak a munkásság közé s ilyen csekélysé­gekkel zavarják meg az intéző-bizottságot fontos munkájában. Buxbaum Béla : A Munkás Újságban meg­jelent vezércikket, mely az ellenőrző bizott­sággal foglalkozik, én irtam; ha az ellenőrző­bizottság e cikket helyteleníti, csak arról tesz tanúságot, hogy nem értette meg. Ha az elvtár­sak ott lettek volna, ahol az ellenőrző- bizottság megszületett, a dohánygyárban, látták és hal­lották volna, hogy az intéző-bizottságot csak az ellenforradalmi puccsban részt vett félre­vezetett munkásnők támadták és csak ők köve­teltek vizsgálatot, olyan vádak alapján, amelyek nevetségesek, akkor megértették volna a cikk intencióját. Ezek a szerencsétlenek, kik közül néhányat elitéltek, bár félrevezetett proletárok, mégis .ellenforradalmárok és kérdem, vájjon nem-e a munkásság salakja, lumpenproletá­riátus ? A vezércikk az ellenőrző-bizottságot támogatni akarta munkájában, figyelmeztetni, hogy ne félmunkát végezzenek. A cikkben a legerélyesebb vizsgálatot kérem mindazok ellen, akik a proletárius ellen törnek, ha intéző­bizottsági tag, ha nem. Nóvák István, majd Szilos Lajos emelked­tek szólásra s követelik maguk ellen az eljá­rást, ha bűnt követtek el; de ha becsületes­ségüket megállapítják, akkor követelik, hogy a vádlók rágalmazás miatt megbüntettessenek. A gyűlést 15 percre felfüggesztik. Szünet után Viczay János, Ptlek Mihály reflektálnak az ellenük felhozott vádakra. Kerekes János sorra veszi az ellene fel­sorolt panaszokat s követeli, hogy büntessék meg, ha bűnösnek találják. A nyomorúságot nem a kommunizmus okozta, nem a tanácsköztár­saság merítette ki az országot, hanem a kapi­tálista háború. Ha pedig nyomorog -a mun­kásság, akkor Ő mindenkor vele együtt akar szenvedni. , • Tenzlinger József a távollevő dr. Ballát veszi védelmébe. Nagyon szomorú tünet, hogy becsületes, dolgozó embereket rágalmaznak meg azért, hogy felforgassák a város nyugal­mát. Nem a vádlottakat ítéli el, hanem azokat, akik jogtalan vádakkal gázolnak derék emberek becsületében. A legnagyobb lelki nyugalommal, megnyugvással látja semmivé összetöpörödni ezt a szomorú ügyet. Az intéző-bizottsági tagok nem elismerésért dolgoznak, de megérdemlik, hogy abban a munkában, amit a proletárság érdekében fejtenek ki, ne bántsa őket senki. Ezt a szomorú, de jó eredménnyel végződő vitát azzal zárom le —• úgymond —, hogy indít­ványozom először, hogy felelősségre vonassanak a vádlók, kik emberek becsületében gázoltak. A hetes bizottság terjessze be a vádlók név­sorát s nehogy a pápai forradalmi törvényszék elfogultsággal vádoltassák meg, tejjyük át az ügyet a győri törvényszékhez. Indítványozom másodszor, hogy igaztalanul megvádolt elv­társaink elégtételt kapjanak. Mondjon le az intéző-bizottság, a Munkástanács pedig azzal fejezze ki iránta a bizalmát, hogy ismét meg­választja. Mind a két inditványt elfogadják. Az intéző-bizottság tagjai erre a gyűlés­teremből kivonulnak, Renner Ármin átveszi az. elnöklést s elrendeli a névszerint való sza­vazást. A munkástanács összes tagjai név­szerinti szavazással bizalmat szavaztak az intéző­bizottság minden tagjának. A visszahívott intéző-bizottsági tagok nevében Kerekes János mond köszönetet a beléjük helyezett bizalomért. De kívánja, hogy ez a bizalom erős legyen, mint a vas. Ha valaki visszaél ezzel a bizalommal, azt vonják fele­lősségre, de ne tűrjék, hogy avatatlan elemek' gálád vádakkal illessék azokat, akik a proletár­ság érdekében önzetlen munkát fejtenek ki. Végül lelkes szavakkal buzdította a jelen voltakat kitartó, buzgó munkásságra a proletár­ság szent ügyéért, azután a nagy érdeklődés közben lefolyt gyűlést fél 9 órakor bezárta. Az intézőbizottság űj nmnkabesztása. Az intéző-bizottság 1919 julius 8-án tartott ülésében az intéző-bizottság tag­jainak munkakörét következőkben állapí­totta meg: Bognár József, az intéző-bizottság elnöke, intézi a közigazgatási és folyó ügyeket. Hivatali helyisége a városházán a volt polgármesteri szo­bában van. Hivatalos órái délelőtt 9-től délután 2-ig tartanak. Telefonszáma 76. Dr. Balla Róbert intézi a pénzügyi, köz­egészségügyi és népjóléti ügyeket. Hivatali helyi­sége a városházán, Kemény Béla közigazgatási tanácsos szobájában van. Hivatalos órái délelőtt 9-től délután 2-ig tartanak. Telefonszáma 76 és 162. Piroth György intézi a politikai természetű és a szakszervezeti ügyeket. Részt vesz a propa­ganda munkájában. Hivatalos helyisége a város­házán, a volt főjegyzői szobában van. Hivatalos órái délelőtt 9-től délután 2-ig tartanak. Telefon­száma 162. Torma Lajos intézi az építési és az ezzeí kapcsolatos üzemek ügyeit. Hivatalos helyisége a Fenyvesy-villában van, hivatalos órái 8-tól 12-ig, délután 2-től 6-ig tartanak. Telefon­száma 134. Szilos Lajos intézi a lakásügyeket. Hivata­los helyisége a Fenyvesy-villában van. Hivatalos órái 8-tól 2-ig tartanak. Telefonszáma 134. Nóvák István intézi az élelmezési ügyeket. Hivatalos helyisége az Anna-téri iparostanonc­iskolában lévő közélelmezési hivatalban van. Hivatalos órái 8-tól 2-ig tartanak. Telefon­száma 57. Forgács László intézi a közellátási ügye­ket. Hivatali helyisége a Korvin-utcában lévő Lloydban van. Hivatalos órái 8-tól l-ig tarta­nak. Telefonszáma 56. Szabó Samu párttitkár, intézi a párt és a propaganda ügyeit. Hivatalos helyisége a Hungária-szállodában van. Hivatalos órái 8-tóí 12-ig és 2-től 6-ig tartanak. Telefonszáma 131. Ifj. Kerekes János intézi a város közúti, közforgalmi és gazdasági ügyeit, ellenőrzi a ki­adott fegyverviselési engedélyeket és a köz­célokra szükséges kocsikat utalványozza. Hivatali helyisége a Várban van. Hivatalos órái 8-tól 12-ig és délután 2-től 6-ig tartanak. Telefon­száma 129. Buxbaum Béla intézi a közművelődési, a népmozgalmi és sajtóügyeket. Hivatalos helyi­sége a Petőfi-utca 13. szám alatt levő ó-kollégium épületében van. Hivatalos órái 9-től l-ig tar­tanak. Telefonszáma 18.

Next

/
Oldalképek
Tartalom