Pápai Közlöny – XXVIII. évfolyam – 1918.

1918-11-03 / 44. szám

KARCOLAT a mult hétről. Nagy átalakulások előtt! Néhány héttel ezelőtt jeleztem, hogy a háború befejezése már küszöbön van és a béke már döngeti az ajtó­kat. Azt is jeleztem, hogy az események egy­két nap alatt oly fordulatot vehetnek, mely még a legmerészebb fantáziát is felülmúl és nincs kizárva az eshetőség, hogy egy éjjelen át tó ­tágast áll minden kombináció, váriáció és per­mutáció és a legkritikusabb helyzetben egy semmitsem mondó esemény megfordíthatja a gondolkozás legmerészebb álláspontját. Ez történt a legutóbbi napokban. A leg­kritikusabb helyzetben voltunk és így minden reményünket felülmúló stádiumba kerültünk, mely nemcsak a biztosan megkötendő békét hozza meg számunkra, de országunk jóllétét, függetlenségét és boldogulását van hivatva biztosítani. Ki merészelte volna gondolni még csak néhány nap előtt ezt a változást, mely tényleg bekövetkezett nálunk a politikai helyzet­ben és ezzel kapcsolatosan azokat a fejleménye­ket, melyek folyományai várakozáson felüli reményeinknek. Nagy időket élünk s így nagy eseményekre lehetünk elkészülve. Még bonyodalmas ugyan a helyzet, de az előjelek rendkívül kecsegtetők és csak tőlünk függ, hogy a mostani kedvező helyzetet teljes mértékben kiaknázzuk. Hogy pedig ezt kiaknázhassuk arra, csak egy kitűnő orvos­ság van és ez: türelem és higgadtság. Őrizzük meg higgadtságunkat és várjuk türelemmel a fejleményeket. A mostani helyzet sok izgalmat fog kelteni, de ép azért szükséges, hogy izgatott­ságunkat minden irányban fékezni tudjuk. Ha ezt tesszük, akkor célt fogunk érni, ellenkező esetben a közelgő boldogulásunknak csak gátat vetünk és hosszúlére eresztjük. Mindennap újabb és újabb kedvező hírekre van kilátásunk. Országunk jövője és boldogu­lása van kilátásba helyezve és nekünk nem marad más hátra, mint türelem és jóleső érzelem­mel várni a fejleményeket. Be kell ugyan valla­nunk, hogy mi nem ezen az úton vártuk el­érni a jelenlegi helyzetet, de ez most már mellékes, a fődolog az, hogy reményeink telje­sedésbe menjenek. Adja az Isten, hogy telje­sedésbe menjenek mindazon remények, melye­ket a mostani helyzet most kilátásba helyez. Rohamosan nyertünk tért és ezt a tért meg is kell tartanunk, hogy célunkat, melyet magunk elé tüztünk, elérjük. Szóval, nagy reményekkel telve nézzünk a fejlemények elé. Azzal végezzük, amivel kezd­tük a heti krónikát, hogy: — Nagy átalakulások előtt állunk! ' Frici. Az hirlik . . . Az hirlik, hogy Pápa városa a városháza épületét saját énjéből kiforgatta. Az hirlik, hogy Pápa városa a közügyek terén új offenzívára készül. Az hirlik, hogy dr. Antal Géza orsz. kép­viselőnk egyelőre kénytelen a helyzethez alkal­mazkodni. Az hirlik, hogy a polgármester a gavallér­ságára sokszor ráfizet. Az hirlik, hogy a h. rendőrkapitány az elvek fenntartása mellett vezeti az ügyeket. Az hirlik, hogy a rendőröket az állam várakozási és türelmi állapotba helyezte. Az hirlik, hogy a városi csendőrség egy olyan folt, amely radikálisan tisztít. Az hirlik, hogy a közélelmezési bizottság kezd a helyzet magaslatára emelkedni. Az hirlik, hogy a közélelmezési irodába az előzékenység szelleme beköltözött. Az hirlik, hogy a cipőjegy-irodában a személyzet unatkozik. Az hirlik, hogy Pápán a Huszárnapnak még mindig vannak utóhangjai. Az hirlik, hogy Pápán a Huszárnap nagy jövedelme bámulatba ejtette a rendezőséget. Az hirlik, hogy Pápán a dohány és szivar már nem izgatja a közönséget. Az hirlik, hogy Pápán a maximális árak nem izgatják a kedélyeket. Az hirlik, hogy Pápán a semminek is van maximális ára. Az hirlik, hogy Pápán azok esznek ka­lácsot, akiknek nincs kenyerük. Az hirlik, hogy Pápán a „Traj-daj" asztal­társaság rendesen „fattig" lesz. Az hirlik, hogy Pápán a hadikórház sze­mélyzete viszontlátási bucsuestélyt rendezett. Az hirlik, hogy Pápán a spanyol-betegség óvintézkedési záradékkal lett ellátva. Az hirlik, hogy a darutollas legények a a spanyol-betegség ellen alkohollal védekeznek. Az hirlik, hogy a libatollas legények sza­bad óráikban hazasságközvetítéssel foglalkoznak. Az hirlik, hogy a Jaj nadrágom egylet tagjai a vért sárga színben állapították meg. Az hirlik, hogy az Erzsébetliget lövész­árkaiban lapos betegséget konstatáltak. Az hirlik, hogy az Erzsébetvárosban a közkedvelt „bors" újra forgalomba lett hozva. Az hirlik, hogy Devecserben a cigányok sokat keresnek, de keveset találnak. Az hirlik, hogy Nemesszalókon az intel­ligencia kecskeszakállt növeszt. Az hirlik, hogy Mezőlakon egyes emberek a borral gyomrukat tisztítják. Az hirlik, hogy a Pápai Közlöny szerkesz­tője éjjeli kőrútjában mellékvágányokat rende­zett be. HÍREK. • — Halottak napja. Borongós, ködös őszi hangulat borult idén halottak napján a temetők csendes birodalmára. Mintha csak a nagy természet is az emberek kedélyállapotát akarta volna visszatükröztetni. Hisz oly boron­gós kedélyállapotban, bizonytalan kilátások kö­zött tekintünk hazánk sorsa felé ezekben a vér­zivataros, törnénelmet csináló forradalmi idők­ben. Vajha a temetőkben kigyúlt mécsesek jel­képeznék számunkra is a feltámadást, a békés, nyugodt életet, amelyre több mint négy éves becsületes küzdelmünkkel oly annyira reászol­gáltunk. — Tisza István halála. A mai forra­dalmi, izzó napokban is, amikor az események villámgyorsan tornyosodnak egymás fölé, nagy meglepetést keltett városunkban a hír, hogy csütörtökön este Tisza István gróf, volt minisz­terelnök, budapesti lakásán gyilkos merénylet áldozata lett. Tisza István a Pápán székelő dunántúli református egyházkerületnek főgond­noka volt s e minőségében hervadhatatlan ér­demeket szerzett az egyházkerület iskolai és egyházi életének felvirágoztatása körül. Legutóbb két évvel ezelőtt járt az 'egyházkerület közgyű­lése alkalmából Pápán, s alapos szemlét tartott az egyházkerület tanintézetei és intézményei felett. — Hősi halál. Révész Antal a 19. gyalog­ezred hadnagya, mult hó 25-én Szombathelyen négy évi harctéri szolgálat után spanyol beteg­ségben elhunyt. Holttestét Devecserbe szállí­tották, ahol mult hó 29-én katonai pompával helyezték örök nyugalomra az izr. temetőben. — Vasúti menetrendünk viszaállítása érdekében dr. Tenzlinger József polgármester a keresk. miniszterhez, a Máv. igazgatóságához és a szombathelyi üzletvezetőséghez a követ­kező feliratot intézte: Pápa város közönsége nevében kérem a közelmúlt napokban beszün­tetett, s Győr és Szombathely között közlekedő 1311. és 1312. sz. vegyesvonatok újbóli sürgős beállítását és pedig ha másként nem lehetséges, ezek helyett bármelyik más személy-, vagy vegyesvonatpár beszüntetésével. E vonatbeszün­tetés elsorvasztja Pápa város piacát, mivel a pápa—czelldömölki vonalszakasz melletti köz­ségeket teljesen elzárta a várostól; a hivatalos ügyben beidézett felek kénytelenek két napot eltölteni, ami lényeges közgazdasági hátrány; sok szegény, vonaton bejáró tanulót meg­fosztja az iskolába járás lehetőségétől; érzéke­nyen sújtja a város kereskedelmét, amennyiben az eddigi előnyös budapesti és bécsi össze­köttetést lehetetlenné teszi, végül fokozza a közönség idegességét, megfosztván a publiku­mot a megszokott budapesti délutáni lapjaitól. — Uj doktor. Széky László kir. járás­birósági joggyakornokot a debreczeni m. kir. tud. egyetem jogi fakultásán az államtudomá­nyok doktorává avatták. — Az Uri Kaszinó köréből. A tartalék­kórháznak Pápáról történt elhelyezése folytán a helybeli Uri Kaszinó négy év óta lefoglalt helyiségei is felszabadultak, melyeket a mult héten a kaszinó elnöksége teljesen rendbehoza­tott, úgy hogy már vasárnaptól — november 3-tól — kezdve a kaszinói tagok régi helyisé­geiket látogathatják. A renoválási munkák kö­zül különösen kiemelendőnek tartjuk a kaszinó helyiségeinek festését, amelyet Régner Pál, álta­tánosan ismert jónevü festőnk a tőle megszo­kott jóizléssel készített, úgy hogy a legkénye­sebb igényeket is kielégíti. — Halálozás. A csóti fogolytábor posta­hivatalának egyik rokonszenves hivatalnoka, Moravek Adolf mult hó 26-án életének 21-ik évében elhunyt. Tekintettel arra, hogy az el­hunyt a 31. honvéd-gyalogezred felmentettje volt, temetése katonai pompával vent végbe. Temetésén a fogolytábor tisztikara testületileg és a vidéki közönség nagy számban volt kép­viselve. A gyászszertartást Kolanka János tá­bori lelkész végezte. A temetőben Cziller Pé­ter postafőnök és dr. Hoffer Dezső önk. őr­mester búcsúztatta el az elhunytat. — Járványbizottsági ülés. A járvány­bizottság október hó 28-án ülést tartott, ame­lyen a spanyol-betegség ellen óvintézkedések megtételéről tárgyaltak. Cseh-Szombathy László városi főorvos jelentése után és javaslatára ki­mondották, hogy az iskolák november 11-ig zárva maradjanak, továbbá, hogy a gyógyszer­tárak reggeli 8 órától esti 9 óráig nyitva tar­tassanak. — Hadnagyi kinevezés. Tóth Ernő, honvédhuszár-ezredünk zászlósa, hadnagy lett. — A spanyol-nátha ellen. Dr. Domonkos Géza járási tiszti orvos és a főszolgabíró meg­bízásából dr. Jerfy József tb. főszolgabíró a következő Hirdetmény-1 bocsátották ki a pápai járás közönségéhez: „Spanyol-nátha dühöng az egész járásban, sok a haláleset! A betegség nagyon ragályos és/veszedelmes, megkaphatja mindenki, aki spanyol-betegségben szenvedővel érintkezik, sőt az is, ki olyan szobába bemegy, melyben spanyol-náthás beteg van. A betegség megtámadja a tüdőt, szivet, gyomrot, beleket, idegeket, végtagokat. Leggyakoribb tünetek: hirtelen rosszullét, hideg-, melegérzés, láz, de­rék- és végtag-fájdalmak, torokszárazság, orr-

Next

/
Oldalképek
Tartalom