Pápai Közlöny – XXVIII. évfolyam – 1918.

1918-02-03 / 5. szám

belátja, miszerint az oroszokkal feléjük fordított géppuskákkal és ágyukkal legjobb beszélni, mert ezt a nyelvet megértik, nem igen szeret bennünket, nyomorult burzsoákat. De akár szeret, akár nem szeret bennünket, kénytelen lesz velünk békét kötni, mert nincs kivel harcoljon ellenünk. Annyi harcosa és ágyuja még van, amennyi ideig-óráig felszínen tartására szükséges és amennyit védtelen és fegyvertelen néptömegek ellen fordíthasson, de annyi már nincs, amennyivel a központi hatalmak ellen sikerrel harcolhasson. Különben a béke jegyével került hatalomra, mihelyt a béke jelszavát felcseréli a harcéval, hatalma hamuként összeesik, mint az egyiptomi múmiáké, ha durva kézzel hozzányúlnak. * * * Most kipattant a titok, hogy miért akarta Trockij karácsonykor velünk a béketárgyalásokat íélbeszakítani. Wilson, a nagy békeapostol és trösztügynök, megígérte neki, hogy elismeri a bolsevikiek kormányát, ha velünk nem köt békét. Ugy akart tenni, mint az uborkafára felkapaszkodott megbárósított hitsorsos, aki kikeresztelkedik, hogy igazi bárónak nézzék. Mert mit ér a báróság, ha az igazi arisztokraták nem ismerik el bárónak? Mit ér a hatalom, ha más nem ismeri el? Ugy érzi magát a szegény bolseviki kormány, mint a tolvaj, aki sapkát lopott, de nem merte máskor viselni, mint éjjel a sötétben otthon az ágyban. Egyre kesergett a tolvaj: „Mit cr a szép sapka, ha mások nerii látják?" Mit ér a hatalom, ha az ántánt, mely felé szivük huz, nem ismeri el? E hiúság miatt forgott kockán 280 millió ember békéje. v. i. Gazdáink figyelmébe. A Veszprémvármegyei Gazdasági Egyesület nemzetgazdasági szempontból igen fontos akció szervezésére vállalkozott. Az akció célja Veszpremvármegye területén meghonosítani a csalántermelést. Igazán furcsán hangzik, hogy ezt a mindenki által ismert gyomnövényt a kultur-növények sorába akarja az egyesület előléptetni, de a háború megtanította az emberiséget arra, hogy sok olyan dologgal foglalkozzék ma, amire a múltban nem is gondoltak Magyarországon, csak most fedezték fel, hogy ez a jelentéktelen gyom, a csalán, mily hasznos kultúrnövény is lehet. Németországban már réges-régen tudják, hogy a csalán nagyjelentőségű tényezője a textil-iparnak. A textil-ipar pedig igen fontos tényező közgazdaságunkban, mert a külföldről importált textil-ipari nyersanyagokért, u. m. a pamut és juttáért évenként sok-sok millió korona vándorolt ki hazánkból idegen országokba. Ma, pamutot és juttát nem importálhatunk. Len- és kendertermelésünk már csak a vetőmag-hiány miatt is alig kultiválható. Ennek következtében egyedül a csalántermeléssel érhetjük el azt, hogy vásznat, zsákszövetet és egyéb textilipari cikkeket a külföld kegyelme nélkül termelhessünk. Nemcsak most, hanem a jövőben is fontos gazdasági tényező lesz a csalántermelés, mert ha magunk előállíthatjuk a textil-ipari cikkek gyártásához szükséges nyersanyagot, úgy a jövőben sem kell évenként ezekért a cikkekért 100 és 100 millió koronát a külföldnek adnunk, megszűnik az import, aranyunk itthon marad, még exportra is termelhetünk és így javul a valutánk. Erre pedig a háború után nagy szükségünk lesz. A vármegyei gazdasági egyesület, mikor a csalántermelésre buzdítja a gazdákat, a haza és a magyar gazdatársadalom iránti kötelességét is teljesíti, de a mellett a gazdatársadalom érdekét szolgálja. Ezt a növényt mindenütt lehet termelni, megterem a vizes, mocsaras réteken, beárnyékolt erdő melletti talajokon, parlagon heverő erdei tisztásokon, tehát a talajban nem válogatós. A csalántermeléssel sok ezer hold olyan földet hasznosíthatunk, amely eddig parlagon hevert, hasznot nem hozott a gazdának. Termesztése igen egyszerű, kezelése kevés munkát igényel. Az első vetés után 10—15 évig önmagától nő és minthogy nem mélyen gyökeredző növény, ha szükség van rá, könnyen ki is irtható. Ami az értékerítését illeti, elsőrangú hasznot biztosít a gazdának. Kat. holdanként 80—100 mm. csalán nyerhető szárított állapotban. A Magyar Csalántermelő és Feldolgozó R.-T. a vármegyei gazdasági egyesülettel kötött megállapodás szerint a csalánkóróért szárított állapotban mm.-ként 10 koronát fizet. Ha ma egy kat. hold föld jövödelme kevés munkával, csekély befektetéssel 800—1000 korona, ezzel a haszonnal meg lehet elégedve a gazda! A csalántermelésre vállalkozó birtokosoknak és bérlőknek teljesen ingyen adja a vetőmagot a Csalántermelő és Feldolgozó rt. Minthogy a csalán tavaszszal és ősszel vethető s hogy már az idén a csalánvetés márciusban megtörténhessék, kívánatos, hogy a vállalkozó gazdák mielőbb bejelentsék termelési szándékukat, már csak azért is, mert a hadügyi kormány utalja ki a szükséges vetőmagot, így a Magyar csalántermelő és Feldolgozó RT.-nak idejében jelentést kell tennie, hogy Veszprémvármegye területén hány hold csalánvetéshez kell vetőmag. Veszprémvármegyében a csalántermelési akció szervezésének élén dr. Rainprecht Antal főispán, dr. Magyar Károly gazd. egyesületi elnök, dr. Bibó Károly és Holitscher Károly egyesületi alelnök, dr. Óvári Ferenc országgyűlési képviselő, dr. Komjáthy László polgármester és Kajdacsy Endre gazd. egyesületi igazgató állanak. A Magyar Csalántermelő és Feldolgozó rt. képviseletében Wiener Jenő gyárigazgató dolgozik nagy eréllyel a szervezés munkáján. A vármegyei gazdasági egyesület elnöksége február hó 11-én délután külön gazdaértekezletet fog összehívni a csalántermelés megszervezése érdekében, amely értekezletre az egyesület minden gazdát szivesen lát. Ezen az értekezleten nagyon kívánatos, hogy a gazdák már bejelentsék hány holdon fognak csalánt termelni, szükséges ez, mint már fentebb említettük a vetőmag beszerzése céljából. A csalántermelésre vonatkozólag minden részletes felvilágosítást megad a Vármegyei Gazdasági Egyesület igazgatója az érdeklődőnek. K A RC O LAT a mult hétről. Már döngetik a falakat! A legkevésbbé sem lep meg bennünket az a hajsza, mely most az oroszokkal való különbéke tárgyalás alkalmával lejátszódik. A jelenségek, melyek most ott lejátszódnak csak megerősítik bennünk azt a biztos reményt, hogy rövid időn belül dűlőre kerül az oroszokkal való különbéke megkötése. Azok az akadályok, melyeket most mindenáron az ántánt gördíteni akar a különbéke meghiúsítására, végvonaglásoknak tekinthetők, de eredményt nem fognak elérni, legfeljebb csak azt érik el, hogy húzzák-halasszák az ügy békés elintézését. Végvonaglásukban az egész vonalon döngetik a falakat. Szítják a tüzet az egész vonalon, összeveszítik a legjobb barátokat, forradalmakat provokálnak és mindent csak azért, hogy időt nyerhessenek azzal a céllal, hogy megtörjék türelmünket és kifárasszák még azokat a semleges államokat, kiknek most már ép oly létérdeke az általános béke megkötése, mint nekünk, harcoló feleknek, kik évek óta életet, vagyont és létjogosultságot áldozunk fel a jó ügy érdekében. Nem tagadjuk, sőt el kell ösmerni, hogy bizonyos tekintetben ezzel a falak döngetésével ideig-órákig célt is érnek, de vég eredményben azzal lehet jellemezni eljárásukat, hogy „falra borsót hánynak". Járhatják a vitus táncot, de meg is fogják fizetni ezért a mulatságért a megfelelő bánatpénzt. Sokáig már nem járhatják azt az ördögi táncot, mert a határnap meg van állapítva az oroszokkal. Ha a terminus lejár, vége van a kertelésnek. Aki figyelemmel kisérte a breszt-litovszki tárgyalásokat, az arra a meggyőződésre juthatott, hogy Trocky úrral is bolondot járatott az ántánt, de azt is megállapíthatta, hogy Trocky végre-valahára belátta, hogy őt is be akarták csapni és most már vége van a kertelésnek, ütött az óra, itt van a döntő cselekvés órája. Értsük meg a helyzetet. Február 4-én lejár a terminus, ezen a napon el kell dönteni az összes, még függő ügyeket, melyek a külön béke megkötésére irányítva lettek. Tény az, hogy már több izben prolongálva lett a végső terminus, de nincs okunk kétkedni, hogy végrevalahára beláthatták a breszt-litovszki tárgyalás békét hirdető apostolai, hogy a huza-vonának és további prolongálásnak helye nincs és ezzel az engedékenységgel és előzékenységgel csak ártanak a jó ügynek, sőt vérszemet kapnak a háborút szító hiénák, tehát itt az ideje, hogy vége legyen már ennek a komédiának. Meg kell jegyeznem, hogy az ántánt teljesen tisztában van már azzal, hogy eljátszották kisded játékukat és a huza-vonával nagy eredményeket úgy sem fognak elérni, de ők azért a végső leheletig keverik a hamis kártyákat és ott, ahol a békét főzik addig, míg lehet: — „Döngetik a falakat". Frici. = Hirdessen = a Pápai Közlönyben.